Evangéliumi Hírnök, 2001 (93. évfolyam, 1-12. szám)

2001-01-01 / 1. szám

7. oldal lUJÄgtn 2001. január r ■ ■' rr MELBOURNE, AUSZTRÁLIA Kedves Testvérek! “Az Istennek pedig legyen hála az ö kimondhatatlan ajándékáért. ” (2Kor 9.15) Pál Apostolnak nem volt ele­gendő szava, hogy kifejezze az aján­dék nagyságát, amit a világ a mi Urunk Jézusban kapott. Aki ezt az ajándékot el tudja fogadni, az igazán örül, énekel, dicséret mond Istennek. Karácsonykor erre az aján­dékra gondolunk, és ilyenkor ez az öröm felfrissül, új erőre kap a keresztyén életében. Kívánjuk az Evangéliumi Hírnök szerkesztőinek és az olvasóinak is egyaránt ezt az örömöt. Hirdessük, mondjuk el másoknak is úgy, amint azt a pásztorok tették. Még nagyon sokan vannak, akiknek a karácsony üres, nincs benne ennek az ajándéknak az igazi öröme. Egyben kívánunk áldásokban gazdag Újévet is. Egy pár sorban szeretnék beszá­molni az ausztráliai munkáról is. Istennek legyen hála, a 2000-es év nagy örömet hozott a melboumei mag­yar baptista közösségnek. A már két éve elkezdett imaterem épülete - Isten akarata által - megnyithatta kapuit. Nem volt könnyű az út. Itt sem adják a győzelmet ingyen, de a kis közösség összefogott, imában és a munka fede­zéseinek anyagi szükségeiben is híven kitartott. 31 éve alakult meg az Első' Ma­gyar Baptista Gyülekezet Auszt­ráliában. A gyülekezet az évek során vándorolt egyik helyről a másikba, az összejövetelt idők és feltételek nem voltak a legjobbak. A helyi gyülekezet szabad programja, amihez kény­szerítve voltunk alkalmazkodni, nem mindig volt a legmegfelelőbb. De mindez szeptember 10-én megszűnt, amikor ünnepélyes keretekben hiva­talosan megnyílt az Első Magyar Baptista Gyülekezet imaterme. Az ünnepély megkezdésekor az egybegyűlt magyar közösséget imára buzdította Szűcs Jenő diakónus test­vér, ezt azonnal követte az isten­­tisztelet. Már eleinte Nemes László lel­kipásztor mottóként felolvasta az 5Mózes 33:27 igeverset. “Hajlékodaz örök Isten, örökkévaló karjai tar­tanak. ” Az Ünnep kerete az Ő végtelen hűségének hálaáldozata volt. “Boldog lehetsz, Izráel, van e hasonló hozzád? Nép melyet védelmez az Úr! 0 a segítő pajzsod, és dicsőséges karod. " Kitartott mellettünk, éppúgy mint kiválasztott népével a pusztában, mert Isten soha meg nem változik. Mi is beismerhettük, hogy az ele­séseinkben megéreztük segítő és gondviselő dicsőséges karjait, és az, hogy itt állunk most egyedül csak az Ó érdeme. Az új imaterem kb. 90 ülőhellyel rendelkezik, de aznap a mellék­termekben sem volt hely. Sokan 170-re becsülték a jelenlevőket. Voltak kö­zöttük olyan magyarok is, akik el­mondták, hogy életükben először vettek részt egy baptista istentiszteleten. A jelenlevő szolgáló testvérek kö­zött ott voltak a román gyülekezetek vezetői, az Ausztrál Baptista Unió képviselője, a Bevándorolt Baptista Gyülekezetek Szövetségének elnöke és más Ausztráliába bevándorolt gyülekezetekből is eljöttek együtt örvendeni a magyarokkal. A délutáni istentiszteleten a katolikus plébános úr, és a magyar református lel­kipásztor testvér köszöntötte a bap­tista közösséget. Elmondták, hogy eljöttek a gyülekezettel együtt megköszönni az Úrnak az új ima­termet. Az istentiszteletet Kulcsár Imre testvér, a gyülekezet másik diakónusa imával fejezte be. Egy csodálatos nap volt ez Mel­­boumeban. Sokan az egész napot ott töltötték. Este, mikor az ének elhalkult és az idő eltávozásra késztetett, úgy éreztük, mintha nagyon rövid lett volna az egész. Mint gyülekezeti tagok még egyszer visszatekintetünk, és megtelt szívvel, örömérzet között folyton mondogattuk: Hűsége Hozzánk Végtelen... Nemes László (További fényképeket is láthatunk a gyülekezet WEB oldalán: www.fhbc.one.net au) A Melbourni Első Magyar Baptista Gyülekezet az új umaház előtt a OL'Uft)*c tft)4>■wV NV 3 ox ■flE9 £ "3a <

Next

/
Thumbnails
Contents