Evangéliumi Hírnök, 2001 (93. évfolyam, 1-12. szám)
2001-03-01 / 3. szám
ARRA A MINTÁRA ÉPÍTSD! folytatás az első oldalról lataink képmutató öntetszelgések, vagy vetekedések csupán. Kiderülhet, hogy a nyájas mosoly és a sok “az Úr áldja meg, kedves testvér...” mögött régi gyűlölségek húzódnak meg. O csak így jöhet el, mert Isten NEM TUD MÁSHOL LAKNI, csak tökéletes világosságban. Vagy vállaljuk ezt a világosságot, - vagy nem juthatunk a közelébe. Isten háza a világosság helye. Ahol kiderül, hogy mi van benned és bennem, - hogy aztán mind ez lehulljon a Golgotán. Es akkor már meg lesz az a templom, ahol világosság van, - s ahol Isten, a szent és tiszta Úr igen is jól érzi magát. De ne értse félre senki: O nem megszégyeníteni akar, hanem megtisztítani. Hogy végre te is, én is jól érezzük magunkat a jelenlétében. Hogy majd ne kelljen pirulnunk, ha színről színre látjuk Őt. Az 1 Király ok 8:12-ben Salamon ezt is mondja: Az Úr mondotta, hogy Ő lakoznék ködben..A A köd, a felhő sok mindent jelenthet, és jelent is. Itt csak két dolgot szeretnék hangsúlyozni. Az egyik a titok. Isten jelenlétében titkos dolgok mennek végbe. Kijelent, és bezár, megmond és elhallgat. Ó az Úr, és azt teszi a házában, amit akar. De mindig a mi érdekünkben cselekszik, - és ez olyan biztató. Van olyan eset, hogy valaki “csak éppen tanult valamit” egy istentiszteleti alkalmon, vagy mélyebben megértett egy nehéz igét, - és ez nem kevés! És ugyan azon az alkalmon másnak a szíve beleroppan az ige hallásába, öszszetörik, - ismét mást pedig bátorít és az égig emel ugyan az a vasárnap délután. Mert a ködben, a felhőben titkok történnek. A másik fontos dolog, amit számomra a köd jelent, - a meghittség. Egy igazi férfi a nagy vallomásait nem az utcán kiabálja a nőnek, hanem csendben, titokban, csak neki súgja meg. Egyszer majd a felhőkben találkozunk az Úrral, mert a vőlegény és a menyasszony beteljesült, nagy egymásra találása olyan intim dolog, hogy nem tartozik senkire, csak rájuk. Az Úr a felhőben, a ködben lakik. Nem azért, mert fél, és rejtőzik, - hanem mert olyan titkokat akar közölni velünk, amik csak, és kizárólag az övéire tartoznak. Testvéreim, ne féljetek a felhőtől, ha ott van benne az Úr. Mert a meghitt csendben egyszer megszólal, és füledbe súgja vallomását a Vőlegény. Lehet, hogy ezt: Folt van a ruhádon.... de utána rögtön ezt: De azért én szeretlek... A Zsoltárok 22:4-ben egy igen fontos tényezőt olvasunk: “ Pedig Te szent 4. oldal_________________________________ vagy, aki Izráel dicséretei között lakozol... “Iszonyú támadásokat intéz a sátán az Isten dicsérete ellen. Sokszor elhallgattatja, - de máskor ravaszabb csapdát állít. Azt súgja: “Minél magasabb színvonalon énekelsz, annál jobban örül neki az ég...” Jaj, félre ne értsen valaki, és meg ne kövezzenek a karvezetők, hogy lám, a szép éneklés ellen szólok. Nem, - Isten méltó arra, hogy a lehető legszebbet és legjobbat hozzuk neki. De csak akkor, ha Ő maga is azt tudja a szolgálatunkra mondani: “Igen, ez már Isten-dicséret, - itt, ezek között a dicséretek között örömmel lakozom.” Nehogy azt gondolja valaki, hogy Isten akkor örül, ha egy gyülekezetben állandóan csak a bűnbánati zsolozsmák hallatszanak. Keresztről, vérről, bűnöm súlyáról, meg arról, hogy jaj, én milyen gyenge és nyomorult is vagyok. NEM! Isten az Ő népének dicséretei között lakozik. Kell a véres kereszt a Golgotán, hogy lehulljon a bűnteher. De nem ott kell lakoznunk a kereszt tövében. Isten a dicséretek közt akar lakozni, - és oda akarja kézenfogva vonni menyasszonyát. Az út az Isten - dicsőítő élethez valóban kizárólag a Golgotán visz át. De utána ujjongj, és legyen egész életed egyetlen háladal annak, aki úgy szeretett, hogy érted odaadta a Fiát. Isten lényegét számomra legjobban talán Ésaiás 57:15. verse írja le. “Magasságban, és szentségben lakozik, de a megrontott és alázatos szívüvel is. ” Ez Isten drága lényének kettős teljessége. Szentség-és befogadás. Szentség, amely nem utasítja el a bűnöst, de amely nem is szennyezhető be. Ugyan akkor befogadás, - ezért küldte el Jézus Krisztust. Hogy befogadhassa mind azokat a megrontottakat, akik alázatos szívvel közelednek hozzá. Hogy aztán felemelje őket magához, a hoz; záférhetetlen világosságba, ahol Ő lakik. Isten olyan házban érzi jól magát, ahol szentség van, - de olyan szentség, amely nem gőgösen elutasít, hanem kész el és befogadni a megrontottat. Szereted Istent, aki úgy szeretett téged, hogy elküldte a Fiát? Nem kétlem, hogy válaszod egy boldog, forró “IGEN:” Akkor jöjj, és építsük át a templomot, - ha szükséges. Hogy végre ne az legyen a szempont, hogy te meg én jól érezzük magunkat. Ne az legyen a fontos, hogy olyan énekeket énekeljenek, amik neked és nekem tetszenek. Gitárral vagy orgonával, régieket vagy újakat .... Isten köztünk működő Szentlelke megmutatja majd, hogy milyen legyen az a templom, amilyent az Úr “a hegyen” mutatott. Hogy aztán abba a templomba beköltözzön, és ott végre jól érezze magát. De ne félj: ott TE is, én is jól érezzük majd magunkat. És boldogan valljuk majd mi is a zsoltárossal: Isten közelsége oly igen jó nékem. ___________________________2001. március cpi^aeoFt/: P,uri tán Káté (10) / rovatvezető: Novak József / / V \v Spurgeon kátéja - természetesen - az ö baptista hitvallását tükrözi. A bibliai utalásoknál a magyar protestáns fordítást idézem, de a válaszok bibliai hitvallásunkat és gyakorlatunkat követik. Bemerítés szavunkat a „hitvalló” jelzővel egészítettem ki, és ezt meg kell indokolnom. Spurgeon írásaiból és igehirdetéseiből kitűnik, hogy nem csak az arminiánusok tanítását tartotta az evangéliumtól idegennek, de azon „ hittestvéreiét ” is, akik az un. „ baptismal regeneration ” tévtan követői voltak (Mi, magyar baptisták még nem adtunk nevet ennek az Ige-idegen hiedelemnek, pedig közöttünk sem ismeretlen.). A bemerítkezés a bemerítkező cselekményes hitvallása az újjászületéséről úgy, ahogyan azt a Megváltó ránk hagyta, az apostolok tanították és hitelődeink is gyakorolták. Az üdvösséget nem a bemerítkezésben nyerjük, és így nem lehet annak feltétele sem. Jézus Krisztus az üdvadó. A megváltás örömeit megízlelő hívő szívesen engedelmeskedik az Úr Jézusnak, és vallja meg Ót úgy a bemerítésben, ahogyan azt Ö elvárja. Maradjon fontos hát a víz mennyisége és a teljes alámerülés, de ne tévhitből, és ne a hitvallás rovására! Az is kitűnik majd a következő kérdéseknél, hogy a baptista Spurgeon a Kálvinról elnevezett teológiai rendszerben értelmezte a hit igazságait. Történelmileg a baptisták kálvinisták voltak, csak - történelmi okokból - nem beszéltek róla. Az idő múlásával ezt majdhogy elfelejtettük... Kárunkra van ez, ideje lenne beszélni róla. Addig is, beszéljen a káté!
