Evangéliumi Hírnök, 2000 (92. évfolyam, 2-12. szám)
2000-06-01 / 6. szám
10. oldal SSjöß! 2000. június RÓLAD SZÓL AZ ÉNEKEM... Rólad szól az énekem. Ujjongva dicsér a lelkem. Te lettél az életem. Eltörölted minden vétkem. KAR: A földre jöttél értem, hogy felemelj! Csúf keresztfán meghaltál Én helyettem. Kínokból sötét sírba, halálból országodba így már Veled mehetek! (Magyar szöveg: Nojo Angol szöveg és dallam: Lord, I lift Your name on high.) ilUISÍIÜÁCÍOK rovatvezető: Dan László Mikor ezeket a sorokat írom még frissen él bennem a legutóbbi szabadnap, mely lehetőség volt a közös munkára a Rámái táborban. Miért volt szabad május 22. hétfő? Természetesen az em- lékezés miatt, hiszen ez a nap “Victoria Day’’ Victória királynőre való emlékezés. A következő sorok az ő életén keresztül mutatnak be, egy nagyon fontos igazságot. Jó Leszek! Victoria királynő gyermekkorában nem tudta, hogy rá Anglia trónja vár. Tanítói igyekeztek felkészíteni őt a jövőre. Az eredmény azonban nem volt kielégítő. Minden törekvésük hajótörést szenvedett. Végül elhatározták, hogy közük vele a nagy lényeget. Azt ugyanis, hogy valójában ő egy napon a Brit Birodalom királynője lesz. Ez a felvilágosítás eredményes volt: Elfogódva, halkan megszólalt:- Tehát ahhoz méltó leszek! A tudat, hogy ő egy ilyen magas hivatás várományosa, felelősségtudatot ébresztett benne, s attól kezdve hivatásához méltón viselkedett. A keresztyén is királyi gyermek. Elhívatása ismeretében éljen méltón az Úrhoz. (Kol 1:10) xxxxxxxx A kereszt győzelme, a Krisztusban elrejtett élet jutalma, ezek a gondolatok nyernek megerősítést a következő sorokban. A kereszt győzelme! Egy misszionáriust megkérdeztek van-e bizonyíték arra, hogy Krisztus keresztje végül is győzedelmeskedik. így felelt:- Amikor megérkeztem Fidjire, első teendőm nyolc olyan áldozat kezeinek, karjainak eltemetése volt, akiknek testét megsütötték, és egy kannibál lakomán megették. Most ugyanazok a kannibálok - akik azon az embertelen lakomán részt vettek - az Úr asztalához járulnak. A kereszt beszéde Istennek ereje. XXXXXXXX Vajon amikor a következő sorokat olvasod, benned is erőteljesen visszhangzik : Igen, Ő itt van! “Mert Ő itt van” Tuberkulózisban szenvedő fekete asszony - szegényház lakója - arra a kérdésre, hogy van-e üdvbizonyossága, határozottan így felelt:- Bizonyos vagyok az üdvösségem felöl. Arra a további kérdésre, hogy honnan veszi a bizonyosságot, kezét szívére téve mondta:- Mert O itt van. XXXXXXXX Nyár küszöbén állva vegyük nagyon komolyan a következő sorokat. Nehogy néhány hét múlva egyik vagy másik imaházra ki kelljen tűzni a következő sorokat. Hirdetmény! Egy angliai templom ajtaján a következő hirdetmény függött: A múlt vasárnap is jó néhány család hiányzott az Istentiszteletről. Az Úr napjából elloptak néhány órát. A lopást több különböző korú, vasárnapi ruhába öltözött egyén követte el. A bárányok egy kisebb csoportja elkóborolt. Hír szerint azon az úton haladtak, amelynek útjelzőjén ez a felírás olvasható: “Ebben az irányban nincs vasárnapi iskola.” Néhány fiatalember ismeretlen helyen tartózkodik. Utoljára a Romlás városába vezető, “Vasárnaprontás útján” látták őket párosával sétálni. Egy jól nevelt, eleinte ígéretes ifjú a közelmúltban elhagyta otthonát. Valószínűleg egy, vagy két társával a moslék ösvényén ment Tékozló város felé. Minden nyomravezető megkapja a méltó jutalmát, < Isten Igéje a dene népcsoport életében A Kanada északnyugati vidékén élő dene emberek vadászatból és gyűjtögetésből tartják fenn magukat. Földjük adottságait kihasználva hagyományaiknak megfelelően a rénszarvas, jávorszarvas és halak húsát használják fel, csapdát állítanak fel a hódoknak, hiúznak és pézsmapatkánynak. Mivel ahhoz szoktak hozzá, hogy a vadállatok vándorlási útvonalát tanulmányozzák, számukra nehezen érthető egy olyan társadalom életviszonya, akik állattartó és mezőgazdasági életformát folytattak, így a Biblia fordítása és olvasása során gondolkodásmódjukat saját életformájukról a Bibliában szereplő népek kultúrájára kell átváltaniuk. Mary a dene nyelvcsaládba tartozó dogrib népcsoportból származik, anyanyelvi fordító, és részt vesz az Újszövetség vázlatos fordításában. Nemrégiben, amikor az lKor 3:6 verset beszéltük meg, felismertük, hogy olyan mezőgazdasági kifejezésekre, mint szántani, magot vetni vagy gabonát csépelni nagyon nehéz az eredeti jelentéshez közel azonos fordítást találni. Igyekeztünk a magra megfelelő szót keresni, látszott, hogy az anyanyelvi fordító nehezen taláí jó szótári alakot. Végül azt ajánlotta, hogy a következő kifejezést használjuk: egy-dolog-ami-növekszik. A következő lépésben azt vitattuk meg, hogy hogyan fejezzük ki az ültetés fogalmát. Úgy határoztunk, hogy a tenni, helyezni ige valamelyik alakját kell itt használni. Mivel az adott tárgy alakja vagy mérete határozza meg az ige szótövét, nekünk olyan szótőt kellett választanunk, ami mutatja, hogy a tárgy kicsi. Végül a vers a következőképpen hangzott szószerinti fordításban: “Egy dolgot én tettem a föld alá, Apollós öntözte, azonban Isten növesztette meg. ” Isten Igéje így válik elérhetővé versről versre, könyvről-könyvre a dogrib nép számára. Ahogy Pál apostol “egy dolgot a föld alá helyezett, ” és a társa Apollós “öntözte meg,” mi is ugyanígy azonos folyamaton megyünk keresztül, Istennek, a dogrib emberek számára szánt üzenetére hagyatkozva. Pálnak és Apollósnak egyaránt a “talajmunkát” kellett végeznie, de a végső eredményt tekintve Isten az, aki az Igén keresztül örök életre szóló termést hoz akkor, amikor az emberek megértik Isten üzenetét a szívükhöz legközelebb álló nyelven. Mótius Victor (Wycliff Hírek)
