Evangéliumi Hírnök, 2000 (92. évfolyam, 2-12. szám)
2000-02-01 / 2. szám
6. oldal 2000. február WBBPiw m pn|n I T'ii'rrrii11 ni 11 lt”,niT*'l,''‘'BWHTrfiTIB8^ffPBB^ CSOPJAK ATTILA EMLÉKNAP ALHAMBRABAN “EN AZ UR JÉZUSÉ VAGYOK” Az újabbkori magyar baptista misszió úttörőjére, Csopják Attila testvérre emlékezett az alhambrai gyülekezet 1999. november 21-én. A hálaadásnak feltétele az emlékezés; a hívő egyén, vagy gyülekezet emlékei hálaadásba torkollnak. A lelkipásztor testvér 6 kérdéssel nyitotta meg az egész napos ünnepséget, melyben szavalatokkal, felolvasásokkal, énekekkel és személyes emlékeik megosztásával részt vett az egész gyülekezet (a délutáni alkalmon Vadász János, Santa Monica-i lelkipásztor is). Miféle hálaadás az, ami - akármilyen oknál fogva - figyelmen kívül hagyja Istennek a gyülekezet életén elhelyezett ember-aj ándékait? Hogyan vigyázzuk a tiszta, biblikus baptista tanítást és gyülekezeti életet, ha akiktől ezt az örökséget nyertük nem ismerjük? Hogyan imádkozunk ébredésért, ha az ébredés szolgáinak előttünk megélt példáit figyelmen kívül hagyjuk? Míg bölcs, hívő lelkű vezetőkért imádkozunk, értékeljük-e azokat, akiket már megkaptak közösségeink az Úrtól? Ma, amikor egyre érzékelhetőbbek a különbségek a magyar baptista szövetségek között, hajlandók vagyunk-e azoktól tanulni, akik hasonló prob"Csopják Attila 1853. február 2 7-én, a szepességi Merényben született, 1872-ben tett érettségit Ungvárott, egy év múlva, mint adótiszt, letette az KORTARSAK SZOLGATÁRSAK A kiállítás egyik táblája: kortársak, szolgatársak lémákkal szemben is együtt munkálkodtak az evangélium ügyében? Készek vagyunk elődeink példáját követni abban a tekintetben is, ahogy ők viszonyultak koruk társadalmának a feszültségeihez a szorosan vett gyülekezeti élet keretein kívül is? (Csopják testvér éppen ebben a tekintetben tett maradandót.) államszámviteli vizsgát. 40 évi állami szolgálat után, mint pénzügyi számtanácsos ment nyugdíjba. 1934. január 10-én halt meg, kispesti otthonában. Egész életében szegény ember volt. Tizenöt gyermeke született, akik közül tizenegyet fölnevelt. 1889. október 3-án a Wesselényi utcai gyülekezetben Meyer Henrik merítette alá. A Kispest I. gyülekezetnek a megszervezője és pásztorkodó vénje volt 1932-ig. A magyarországi baptizmus jelentős személye volt, fontos és kényes esetekben képviselte közösségünket. Küldetést teljesített, amikor a magyar nyelvű baptista missziót megindította Budapesten, a Nap utcai gyülekezet megalapításával. Ő volt az első hitközségi elöljáró, lemondását úgy értékeljük, mint egy játszótéren a “fair play”játékos lelkiismeretes tettét. írói és szerkesztői munkássága egy korszakot jellemez. Volt baptista lap és nyomda, de baptista irodalom azáltal lett, hogy volt egy Csopják Attila. Különösen az első világháború után végzett jótékonysági munkája, mely segélyezésben és munkaalkalom teremtésben nyilvánult meg, még külön méltatást érdemel. Az evangéliumot és annak morális és humánus nevelő hatását céltudatosan kívánta kiterjeszteni a társadalmi életre. Mint a gyakorlati keresztyénség művelt, puritán, nagy távlatokban gondolkodó, mégis a “kicsinyekben ” is hű missziómunkása, nagy tiszteletnek örvendett." (Dr. Somogyi Barnabás) ŐSÖK Emlékezésünk kialudt fáklyáját Gyújtsuk meg néma kegyelettel, Hogy emberöMk véres távlatában Ősök csodája lobogjon fel. Bús temetőidnek besüppedt hantjai, Nem köztetek keressük óidét. Lobog a fény s a titkok fellegében Mi látjuk, látjuk a hó's magvetőidet! (Gerö Sándor) Bemutató készült személyes tárgyaiból (énekeskönyve, bérleti igazolványa, fényképek) és könyveiből. Csopják testvér önarcképe és feleségéről készített festménye voltak a kiállítás legértékesebb tárgyai. Megemlékeztünk ugyanakkor kortársairól is, akikkel együtt szolgálta népünket. Csopják Attila testvér életét jól summázza az az egyszerű vallástétel, amit sírfeliratául is kért: “Én az Úr Jézusé vagyok! ” CHICAGÓI HÍREK December első hétvégén újra vendége volt gyülekezetünknek. A detroiti lelkipásztor, dr. Herjeczki Géza testvér jött el közénk, hogy az igével szolgáljon. Szombaton este Szűcs Sándoréknál tartottuk meg a havonként esedékes családi bibliaórát. Szinte az egész gyülekezet jelen volt. “Isten igéjének helye és szerepe az életünkben - gyakorlatilag” - ez volt a témája a Herjeczki testvér által kezdett bibliai beszélgetésnek, melybe többen is bekapcsolódtak. Vasárnap az igehirdetések is, a szolgálatok is az Advent témakörön belül maradtak. A KARÁCSONY a legszebb ünnep számunkra; az öröm és szeretet ünnepe. Nekünk hívőknek el kellene ezt mondani másoknak, vagy valahogy tudomására kellene hozzuk a körülöttünk élőknek. Azonban mi felnőttek “megfontolunk” minden lehetőséget, keresve az értelmét mindennek, ezért szép lassan minden más fontosabbá válik és az alkalmakat egyiket a másik után elszalasztjuk. Valahogy így történt nálunk a karácsonyi misszió alkalmakkal, de a vasárnapi-iskolások
