Evangéliumi Hírnök, 2000 (92. évfolyam, 2-12. szám)
2000-02-01 / 2. szám
4. oldal 2000. február r Áldás forrás... folytatás az első oldalról engem: {3} A halál kapuiból... Az ördög nem csak rémítget a halállal, de rabságában is tartja az embereket vele. Jézusról ezt olvassuk a Zsid 2:14-ben: Mivel a gyermekek testből és vérből valók, O is hasonlatosképpen részese lett azoknak, hogy a halál által megsemmisítse azt, akinek hatalma van a halálon, tudniillik az ördögöt és megszabadítsa azokat, akik a halálfélelem miatt teljes életükben rabok valának! (15 v) Én is rabja voltam a halál félelmének, amíg a 2Tim l:9-10-ből ezt a kijelentést meg nem értettem: Jézus Krisztus megjelenése által eltörölte a halált (bennem is), világosságra hozta az életet és halhatatlanságot (bennem is) az Evangélium által. így törte meg a halál hatalmát felettem és most azt idézi, hogy: felemelsz engem a halál kapuiból (Zsolt 9:14). Hova emel? íme az újabb forrás, 4. Felemelsz és Sión leányának kapujába helyezel... hogy onnan hirdessem minden dicséretedet; hadd ör- vendjek a Te szabadításodban! (15) Mert a Siont választotta ki az Úr, azt szerette meg magának lakhelyül: Ez lesz nyugvóhelyem örökre! (Zsolt 133:13,14) 5. A Megelégedés egy újabb áldásforrás - ami arra tanít a Siralom völgyében, amit Pál apostol is itt tanult meg: tudok megaláztatni, tudok bővölködni is, mindenben és mindenekben ismerős vagyok a jóllakásban is, az éhezésben is, a bővölködésben, a szűkölködésben is, egyszóval, megelégedett vagyok - mert mindenre van erőm a Krisztusban, aki engem megerősít! (Fii 4:12,13). Míg Pál apostol testében magkapott minden nyomorúságot, szenvedést, amit a börtön jelentett, így nyilatkozik: bővölködöm, beteltem, amit küldtetek Istennek is kedves, jó illatú áldozat volt és amint nekem, úgy nejetek is befogja tölteni szükségeteket az O gazdagsága szerint dicsőségesen a Krisztus Jézusban (Fii 4:18,19). íme a Krisztus Jézus dicsősége beragyogja a Siralom Völgyének zeg-zugos köves útjait. Végül, s talán a legfontosabb, ami felfakad a Siralom Völgyében, 6. A Testvéri Szeretet Forrása Sok mindent küldtetek nekem szükségemre. Nem mintha kívánnám azt az ajándékot, hanem kívánom azt a gyümölcsöt, amely sokasodik a ti hasznotokra! (Fii 4:17). Jakab apostol erről így ír: Tiszta és szeplő nélküli Istentisztelet az Isten és az Atya előtt: meglátogatni az árvákat és özvegyeket az ö nyomorúságukban és szeplő nélkül megtartani magát e világtól! Amikor ezzel az Igével fogadtam Borika testvémőmet, aki 8 km távolságból jött meglátogatni, azt mondta: engem is ezzel az Igével indított útnak az Úr és így örülök, hogy engedelmeskedni tudtam; és most itt vagyok. Pár nappal ezelőtt beállít hozzánk egy román férfi két szekér fával és azt mondja: a “domnu” (az Úr) küldte. ... Meghallotta, hogy fogytán van a tűzifánk és beteg vagyok. Zárjam be azzal: íme milyen kimeríthetetlen gazdag források áldásai zúdulnak ránk a Siralom Völgyében és mi mégis félünk tőle, sőt zúgolódva sokszor megkérdezzük: “miért Uram?” És 0 szelíden szívünkbe súgja: “Csak Ezért Gyermekem!” Azért van síró, hogy vigasztald / Éhező, hogy teríts asztalt. /Azért roskadnak másokvállai, / hogy terhüket te segíts hordani! A végső és legnagyobb áldás ebben mégis az, hogy így jutunk erőről-erőre míg megjelenünk Isten előtt a Sionon!... A KÖZELMÚLT ELEMZÉSE Magyarországi utam során megragadtam az alkalmat arra, hogy a Magyarországi Baptista Egyház eínökével ne csak beszélgessek (amire Esztergomi utunk is jó alkalmat biztosított), hanem válaszát is kérjem néhány olyan kérdésre, ami olvasóinkat is érdekelheti. Jóllehet pl. a Békehímökből nagyjából tájékozódni tudunk az otthoni egyházi élet eseményeiről, szerettem volna tudni, mi az amit Almási testvér a legfontosabbnak talál a közelmúlt eseményei közül. Mire haza értem, itt volt a válasz a szerkesztőségi komputeremben. Köszönjük. (HG) (Kérdés:) Február legelején visszatekintve az elmúlt évre, mit látsz a magyarországi egyházi élet legfontosabb eseményének, változásának, eredm ényén ek? Visszatekintve az elmúlt esztendőre — és a kérdésre válaszolva — úgy gondolom, hogy az egyházak anyagi helyzete szempontjából a legfontosabb esemény, hogy a Magyar Kormány megállapodást kötött a történelmi egyházakkal - köztük a baptistákkal - az államosított vagyon kárpótlása ügyében. Az előző kormány csak a Római Katolikus Egyházzal állapodott meg. Az új kormány a református, evangélikus, a baptista és a szerb ortodox egyházzal, valamint a zsidó hitközségek szövetségével kötött megállapodást. Nem arról van szó, hogy az állam valamiféle extra segítséget nyújt, hanem arról, hogy vagy visszaadja az egyházak régi ingatlanait (ez történt a Benczúr utcai szeminárium és a Wesselényi utcai templom és lakóház épületével) vagy kárpótlást fizet a vissza nem adható ingatlanokért. Sajnos nem teljes kárpótlásról van szó, hanem arról, hogy a volt egyházi vagyon felbecsült értékének a kamatát adja át az egyházaknak. Ez a baptista egyház vonatkozásában évi 20 millió forint, azaz mintegy 80.000 USA dollár. Figyelembe véve, hogy a visszakapott ingatlanok állapota rendkívül rossz, és hogy az ingatlanok értékét jelentő tőkét nem kapjuk vissza, ez nem nagy összeg. Ha azonban arra gondolunk, hogy korábban - 50 éven át - nem visszaadtak, hanem elvettek, ez a megállapodás történelmi jelentőségű, és kell hogy hálára indítson Isten iránt. Egy másik - a hitéletet komolyan befolyásoló ügy - az 1990. évi IV. úgynevezett vallásügyi törvény módosításának terve, amely mintegy másfél éve vitatéma. Azzal mindenki egyetért, hogy destruktív, kártékony, önmagukat egyháznak álcázó, adócsalásra berendezkedő „vallási” csoportok ellen föl kell lépni. Kérdés azonban, hogy kik, mikor és milyen eszközökkel tegyék ezt. A baptista álláspont világos: Nem feltétlenül az a helyes út, amelyen sokan járnak, az a jó egyház, amelyhez tömegek tartoznak, és nem feltétlenül „káros”, sőt nagyon hasznos is lehet egy akármilyen kis létszámú közösség tevékenysége, ha igazán biblikus hívőkről van szó. Lehet fontos a történelmiség és a létszám, de a legfontosabb a Krisztushoz tartozás, a példás hívő élet és bizonyságtétel. A lelki vonatkozások tekintetében a helyzet ma Magyarországon - talán minden egyházban - egyszerre romlik és javul. Negatívum, hogy számos valóban kártékony egyháznak tűnő szervezet jelent meg, keleti „mágusok” és álgyógyítók (sokszor nyugati közvetítéssel), sőt antikrisztusi tanítók is, akik sokakat megtévesztenek. Másfelől viszont az igazi hívők jobban érzik az egymásra utaltságot, s legfőképp azt, hogy az Úr Jézus ereje nélkül semmit sem tehetnek. Egyszerre hirdettetik az igazi és a hamis evangélium. Egyszerre fokozódik az elvilágiasodás és a szalmaláng-szerű buzgólkodás, rajongás. Csak alapos, komoly igeismereten nyugvó tanításnak, a Szentlélek által inspirált igehirdetésnek és bizonyságtételnek van értelme. Ezt viszont sokan kevésnek vélik és élményeket hajhászva esnek a Sátán csapdájába. (Kérdés:) És hogyan értékeled a baptista missziót?
