Evangéliumi Hírnök, 2000 (92. évfolyam, 2-12. szám)
2000-12-01 / 12. szám
6. oldal 2000. december liínttiKirnöK GYÜLEKEZETI HÍREK TORONTÓ Szeptember 10-én délután különös ünnepe volt gyülekezetünknek, ugyanis ekkor hozták el iker gyermekeiket felajánlani az Úrnak Darabont Márton imádságát hallgatni, aki őszinte szívvel adott hálát, hogy Isten az Ő imádságát is meghallgatta amikor testvérért könyörgött. Isten csodálatos szeretetének a jelét éreztük október 22-én vasárnap, amikor újra gyermekbemutatási ünnepünk lehetett. Jurás Péter és Enikő hozták el kisleányukat: Jurás Reményt, hogy imádkozzunk érette. "Engedjétek hozzám jönni a kisgyermekeket..." - idézte Dán testvér Jézus szavait és bátorította a szülőket, hogy Isten félelmében sok szeretettel és türelemmel neveljék gyermekeiket. Gyülekezetünk gyermekeinek szolgálata tette még maradandóbbá ezt a nagyszerű alkalmat. Örömünket fokozta,Darabont Mártonék, Richard és Kevin bemutatása Jurás Reményért imádkoznak a szülők és Dán László Ip. és Piri. A két kisfiú Richard és Kavin nagy örömére van nemcsak a családnak, hanem az egész gyülekezetnek is. A Gyülekezet hónapokon át imádkozott az édesanyáért és a születendő gyermekekért is, és most jó volt együttes szívvel hálát adni az Úrnak, és az Ő áldását kérni az újszülöttek egész életére. Testvéreink immár három fiúgyermek Isten szerinti nevelésével vannak megbízva, Mennyei Atyánk erejét és bölcsességét kívánjuk erre a nagy feladatra. “Az Úr meghall imát, jóvolta ez nem érdem..." énekelte az egybegyűltek sokasága szeptember 17-én délután amikor Oláh Nathanaél életéért adhatott hogy a gyülekezettel és a szülőkkel együtt ünnepelhetett a népes rokonság. A gyülekezet külön is hálás Istennek, hiszen ebben az esztendőben már négy újszülöttért imádkozhattunk, kérve életükre mennyei Atyánk áldását és segítségét. Az elmúlt hetek eseményeit végiggondolva, jóleső érzéssel mondhatjuk el, hogy Isten nagyon gazdagon megáldotta gyülekezetünket. Hálásak vagyunk Istennek a Táborzáró Konferencia áldásaiért, és az újszülött gyermekekért egyaránt. Hitünk és reménységünk, hogy az elkövetkező hetek és hónapok is sok áldást rejtenek számunkra. Dán László Nekünk, torontói testvéreknek sok alkalmunk van együtt lenni. A vasárnapokon kívül a tábori munkákban kora tavasztól szombatonként együtt vagyunk. De október 9-én különleges alkalmunk volt, amikor hajókirándulást szerveztünk, az “ezer sziget” világába. A három órás túra Kingstonból indult, először a St. Lawrence folyón, majd be a szigetvilágba vezetett a hajó-út. Már a Torontóból odavezető utunkon is gyönyörködhettünk az őszi színpompában, ami a világ kevés táján ölt fel ilyen széles skálát, mint Kanadában, a zöldtől a pirosig, a sárga és barna minden árnyalatában. Igaz, hogy az út nagyobb részét a hajó fedett részében töltöttük, igen friss volt a levegő a nyitott fedélzeten, de azért többen felmerészkedtünk, amikor a hajó az út legszebb részén haladt át, ahol sok kisebbnagyobb szigeten, szebbnél szebb nyaralókat, lakóházakat láthattunk. Közben hallgathattuk a beszámolót ennek a környéknek a történelméről. Olyan is előfordult, hogy valaki annyira megszerette a környéket, hogy feltöltött magának egy kis szigetet, amire a házát építhette, mivel már nem volt eladó sziget - mondta a tudósító. Kicsik, nagyok, gyennekek és idősebbek mind jól éreztük magunkat, és kellemes emlék marad számunkra ez a kirándulás. Tóth Zs. Oláh Imre és családja, Nathanael bemutatásán hálát a gyülekezet és a család. A kisgyermek szülei Oláh Imre és Márta sze- J „• műkben örömkönnyekkel és szívükben ^ :§ hálával mondtak köszönetét az Úrnak, -S Jf hogy kitartó imáikra válaszolt Isten egy 2 '> fiúgyermeket ajándékozva nekik. 3 & “Ezért a gyermekért imádkoztam...” 'g’g hangzott az ige, és akik jelen lehettünk ‘2 & az alkalmon újra megerősödtünk abban, 3 a hogy van imameghallgatás. Jó volt a «’S kistestvéréért hálát adó Oláh Zsuzsi ^
