Evangéliumi Hírnök, 1998 (90. évfolyam, 1-12. szám)
1998-03-01 / 3. szám
1998. március 5. oldal Gyermek Evangélizáció Beszélgetés Erdélyi Sebestyénnel A budapesti baptista teológián ismerkedtünk meg. Két évvel utánam álltái a missziómunkába. Milyen területet jelölt ki neked az Úr a szolgálatra? Döntő dolog volt számunkra már annak idején, amikor Magyarországon éltünk, amikor felismertük, hogy a gyermekek közötti szolgálatban van a helyünk. Láttuk a szükséget a keleti országokban is. Úgy láttuk, hogy az Úr oda állít bennünket, abba a munkába. Amikor Németországba kiköltöztünk, mindjárt az volt a célunk, hogy amikor csak meg tudjuk valósítani, vissza megyünk a keleti munkába. Többes számban beszélsz. Miért? Minden lépést feleségemmel együtt hozok. A legtermészetesebb dolog egy házasságban, de különösképpen egy hívő házasságban, hogy férj és feleség közösen döntsön. így volt ez nálunk is. Minden lépést közösen döntöttünk el. Annak idején elég gyorsan sikerült felkészülni a szolgálatra a gyermekevangélizációs közösség keretében - angolul Child Evangelism Fellowship. Németországból küldött ki a német ágazat a külmisszióba, Kelet-Európába. Ennek a társaságnak az alkalmazásában végzem a misszió munkát. Kifejezetten magyar nyelvterület felé irányítottak? Nem. Az első években a munkám középpontjában Keletnémetország állt (NDK annak idején), ez úgy alakult ki, hogy nem volt más a teamen belül, aki beszélt volna németül. És én akkor még nem mehettem be Magyarországba. A kelet-németországi munkát bízták rám és emiatt felköltöztünk Bécsből Berlinbe. De már ebben az időben is többször elmentem Erdélybe. Aztán később egyre inkább lehetővé vált a magyarok közötti munka. Különösen elősegítette ezt a német újraegyesülés. Akkor a németországi munkát az egységes német missziónak adtam át és én megmaradtam a keleti munkában. Elhelyeznéd időben ezt a folyamatot? 1985-91 -ig voltam felelős a keletnémetországi munkáért és 91-96-ig a beosztásom a magyar kisebbségek közötti munka volt. Ez a munka Felvidékre, Kárpátaljára, Erdélyre és a Vajdaságra terjedt ki. Most újabb területet kaptál? Ez annyiban változott, hogy Erdélyben már a munka a romániai munkával együtt viszonylag saját lábon áll, és így a másik két terület Kárpátalja meg Felvidék továbbra is a felelősségi körömbe tartozik. Az év elejétől a Szlovéniai munka kibontakoztatásában segítek. Az már nem speciálisan magyar kisebbségek közötti munka. Szlovénia az egyik legelmaradottabb ország Európában az evangélium terjesztése szempontjából. A kétmillió lakosból nincs több, mint 500 újjászületett hívő. Egy negyedik területet is bíztak rám, ahol ugyancsak besegítés a feladatom, - Oroszországban a Finn-Ugor nyelvű népköztársaságokban. Ilyen pl. a Komi Köztársaság az Lírai nyugati vidékén, vagy a Mari Köztársaság, a Mortrionok, Ortmontok, Hantik. A nyelvi rokonságra vonatkozó kérdéseimre válaszolva elmondta, hogy maximum azt tapasztalta, hogy az ott élő emberek nyitottabbak egy olyan személy felé, aki hasonló nyelvcsaládból származik. Az utóbbi időben tehát bővült a szolgálati területed. De maradjunk ezúttal a magyar nyelvű missziónál. Könnyű volt együtt munkálkodnod az óhazai magyar gyülekezetek vezetőivel? Igen. Erdélyben sok éven át dolgoztam és nagyon áldott munkatársi közösségünk volt. A pásztorok java része nagy örömmel fogadta szolgálatomat, akár igehirdetéseket is. Sajnos nem tudtam annyit vállalni, amennyire igény volt. Ehhez hozzájárul az is, hogy nem csak a gyermekek evangélizálásával foglalkoztám, hanem tanítást adtam a család-házasság körében, keresztyén gyermeknevelés körében. Ezt is igen nagy örömmel várták. Kárpátalján úgy alakult ki a munka, hogy egyszerű címekkel indultam és kerestem a kapcsolatokat. Ott leginkább a református testvérekkel sikerült közösséget kialakítani (sok újjászületett ember van a reformátusok között, lelkipásztorok között is). A katekéták, az iskolai vallásoktatás tanítóinak a képzésével foglalkozom leginkább. Felvidéken, Szlovákiában ugyancsak elsősorban a református egyházon belüli megújulási mozgalomban, ill. az újjászületettek között tudok dolgozni. Ott is igen jó kapcsolat alakult ki. Komáromban a Teológián többször tanítottam, de ugyanígy más területen is. Ne hagyd ki Magyarországot se! Missziónknak országról országra működik a szervezete. Áldott testvéri közösségünk van a Magyarországon dolgozó munkatársakkal, de ott ahol már önállóan folyik a munka, ott nem szükséges, hogy én külön bekapcsolódjam. Az első magyarországi 3 hónapos tanfolyamot én szerveztem, bonyolítottam, sokféle fordításban dolgoztunk együtt. Bizonyára ismered a Vasárnapi Iskolai Híradót és a Harmatcsepp újságokat. Mindkettő nagyon áldott munka látásom szerint és sok áldást hoz a gyermekek számára a gyülekezetekben is. Győri Lajos korábban a missziónkban dolgozott. (Győri Lajos testvér e beszélgetésünk utáni hónapban, november 3-án, 53 évesen az Úrhoz költözött. A szerk.) Erdélyben pedig a Harmatcseppek szerkesztője, Gönczi Géza ugyancsak részt vett a 3 hónapos tanfolyamunkon. Látsz különbséget a gyermekek közötti misszió munkában a különböző országok között? A gyermekekre a befolyás bizonyos mértékig eltérő. Most különösen is érzékeltem az elmúlt hetekben. Nyáron két tábort vezettem Szlovákiában, mindkettőn 90 gyermek vett részt. A gyerekek az egész idő alatt nagyon nagy figyelemmel kísérték a tanítást. Ezzel szemben az elmúlt hónapban Németországban vezettem néhány csoportot és ott bizony a gyermekek koncentrációs készsége egészen más volt. Nem figyelnek megfelelő módon. Az érdeklődési körük is sokkal szétszórtabb. Ilyen módon mutatkozik bizonyos különbség a gyermekek között. Azt hiszem, hogy itt a médiák hatása, befolyása érzékelhető, - kezdve a sok komputerezéstől, meg sokminden más. Pl. a szülők nem egyformán kontrollálják a dolgokat. Sokszor túlzottan szabadjára hagyottak a gyerekek. Vagy éppen mindkét szülő dolgozik. Valamit a családodról is szeretnénk tudni. Feleségem Sípos Györgyi, Győrből származik. 5 gyermekünk van, a legidősebb 16 éves, a következők 14, 12, 7 és a legkisebb 16 hónapos. Nagyon hálásak vagyunk a Jóatyának a gyermekekért, a családért, ez egy külön nagy kegyelem. Van valami, amit még megemlítenél munkáddal kapcsolatban? Nagyon örülnénk neki, ha többen is a testvérek közül imádságban hordoznák ezt a munkát. Egyik közeli célunk Kárpátaljához kapcsolódik. Meghívtunk egy fiatal házaspárt, hogy ott kezdjenek gyermek-misszió munkát. Eleinte valószínűleg külföldi támogatásra is szükség lesz, de szeretnénk ott is a gyülekezeteket felkészíteni arra, hogy ők is egyre inkább anyagi felelősséget vállaljanak az ottani munkáért. Ez lenne az egyik nagy imatárgyunk, hogy az Úr bontakoztassa ki ott is a munkát'* ami például Erdélyszerte már nagyon szépen megy. Amit még megemlíthetnék, hogy az egyéb munkák mellett még Németországban segítjük a szomszéd településen, Hutthurm városban folyó missziót. Ott egy új gyülekezet alakult két és fél éve és ott helyettes pásztori szolgálatot végzek. Amikor otthon vagyok, igehirdetést várnak a testvérek és tőlem várják a bemerítői és egyéb pásztori szolgálatokat is. Köszönöm a beszélgetést, áldást kívánunk további munkádra. (A telefonriportot a szerkesztő 1997. októberében készítette a Clevelandban tartózkodó Erdélyi testvérrel.)
