Evangéliumi Hírnök, 1997 (89. évfolyam, 1-11. szám)
1997-01-01 / 1. szám
6. oldal Beszélgetés egy különleges “magyar” fiatallal — Chicagóban Már több mint másfél éve, hogy elég gyakran megfordul gyülekezetünkben egy kedves fiatal ember, akit mi úgy ismerünk és szólítunk: Máté. Ebben a furcsa világban, amikor a magyarok kezdenek elangolosodni, több mint csoda, hogy egy angol fiatal ember magyarul akar tanulni, sőt mi több, magyar akar lenni! Többször megfordult Máté családunkban is, egy ilyen alkalmat használtam fel és “kikérdeztem” életéről, hitvallásáról, és a magyarok iránti különleges vonzódásáról. íme a beszélgetés, röviden: Kérdés: Kérlek, mutatkozzál be! Válasz: Matthew Edwards a nevem, 25 éves vagyok. Indiana államból származom. Van két fiú testvérem. Elvégeztem a chicagói Moody Biblia Intézetet, családom keresztyén. K: Hogyan döntöttél Jézus Krisztus mellett? V: Családommal temetésre igyekeztünk, a nagyapáméra és az úton egészen a helyszínig egy hang mintha arra bíztatott volna, hogy imádkozzam. Ez az első ima volt a kiindulás a hitre jutáshoz. 16 éves koromban bemerítkeztem. K: Miért éppen a Moody Biblia Intézetet választottad? Máté egy Moody-s növendékkel a legkedvesebb énekét adja elő a gyülekezetünkben V: 16 éves koromban nagyon szerettem a zenét (most is!). Almom az volt, hogy egy stúdióban dolgozzam. Mivel a sok lehetőségből, ajánlatból egy sem hozott lelki békességet, ezért a Moody mellett döntöttem. K: Mi volt a szüleid reakciója? V: Édesapám mérnök, mindig rossz szemmel nézet rám ha zenei pályáról beszéltem. A Moody elvégzésének gondolata nála mindig párosult a jó Isten szolgálatával és ez volt döntő. Persze ez összekapcsolódott vagy a fiatalok közötti, vagy a gyülekezeten belüli munkával. K: Most a nagy kérdés: Magyarország?? V: Hát ez nagyon csodálatos! A tanulmányaim első időszakában nagyon sok misszionáriussal találkoztam, és beszélgettem, akiknek életében különös örömöt, tüzet, lelkesedést láttam, amikor munkájukról, küldetésükről, beszéltek. Nekem egyből megtetszet a gondolat, de Magyarországra akkor még nem is gon-Máté az Egri várban doltam (hű, de nehéz a magyar nyelv egy angolnak! De van csodálatos, szép “zenéje!”) Miután 2 év eltelt a Moody-ban, az “International Team, ” missziós társaság első ajánlata, Berlin, elúszott. Az irányító testvér egyszer rám nézet:—Mi van a ",stúdió ” álmoddal? Lehet menni Magyarországra, a "VIADUKT” stúdióba dolgozni, Biatorbágyon. És az álmomat Isten máris valóra váltotta 1993-ban. K: Mit jelentett ez az időszak, mivel foglalkoztál? V: Ilyesmiket jelentett:- stúdió felvételek,- a “Keresztül” misszió csoport az egyetemisták között (kb. 15-en voltunk),- a magyar nyelv és kultúra, ami csodálatos,- az új barátok,- hitben való megerősödés, az IMA csodálatos ereje amit Budapesti találkozásom alatt megtapasztaltam. K: A legszebb emlék? V: Az első karácsony egyedül, távol, idegenben, ami megváltoztatta a karácsony jelentőségét számomra. K: Sokat voltál amerikai magyar közösségekben, Chicagóban, Clevelandban, New Yorkban. Élményed, meglátásod, észrevételed? V: Igen, Chicagói gyülekezetben sokszor voltam, 2 IFI találkozón is részt vettem (Cleveland, New York), ezek az alkalmak emlékezetesek maradnak számomra. Az észrevételem az ifi találkozókhoz kapcsolódik: jobban Krisztus központú kellene legyen egy ifjúsági találkozó. Ne az öltözködés legyen a fő, hanem arra kellene összpontosítani, hogy kiben és miben hiszünk. A Ján 8:32 és 36 versekre gondolok most. Ha a Fiú megszabadított, akkor megváltozik a viselkedésem is. Ha a hitem Jézusban erős alapokon van, akkor akár van “fancy” ruhám, vagy akár van “kalapom, ” akár nincs én úgyis tudok örülni, mert a megváltás öröme mindig a szívemben van! Nekem a legfontosabb az életben, a Jézussal való élő, mindennapi kapcsolatom. Ezért először a szívemet kell ünneplőbe öltöztetnem, ami után a külsőm is más értéket nyer (lTim 4:12). K: Milyen terveid vannak a jövőre nézve? V: Még kérdezed? Ha az Úr Jézus akaratával megegyezik, vissza BUDAPESTRE! Igaz, már a magyar tudásom fakul, de énekelni még mindig “jól” tudok. K: Életed alapigéje? Legkedvesebb éneked? V: Róma 8:38-39, és Uram, Tehozzád... Figyelj csak: Uram, Tehozzád futok élő vízre szomjazom, Közelséged ó mily jó nekem. Kérlek, ne menj el tőlem, légy mindig segítségem, Úgy kívánlak téged Istenem! Én pedig szüntelen remélek, egyre jobban dicsérlek, Ajkam beszéli igazságodat. Hadd legyen most a dalom jó illat oltárodon, Nagyon szeretlek Téged (3x) JÉZUSOM. Köszönöm a beszélgetést Máté. 1997. január Reiner Maria Rilke: Angyal Fensége rejtekében ő azonnal tudta, angyal az, ki belép sudáran, fennen, lángoló szavakkal, s felajánlotta volna mindenét, csak arra kérte, ami volt, lehetne: kereskedő, meghajszolt utazó. Nem olvasott, s egyszerre itt a szó, mi még egy bölcset is megvesztegetne. Az angyal pedig, mint maga az Úr, mutatta néki tábláján a szókat - nem hagyott egyet olvasatlanul. Olvasott, lesvén az angyal kezet, amint lapoz, s egyike lett azoknak, kik értenek és engedelmesek. Kosztolányi Dezsőfordítása
