Evangéliumi Hírnök, 1997 (89. évfolyam, 1-11. szám)

1997-11-01 / 11. szám

1997. november 7. oldal TESTVÉRI KAPCSOLA­TOK ÁPOLÁSA Ha visszagondolok az elmúlt két évre, amit Isten kegyelméből az Egyesült Ál­lamokban tölthettünk családunkkal, akkor a kiemelkedő emlékek közé sorolhatjuk az itteni magyar testvérekkel való talál­kozásokat. Amikor 1995-ben a Southwest­ern Baptist Theological Seminary-ba, Texasba jöttünk továbbtanulás céljából, Giorgiov Adrián, felesége: Ruth és kislányuk, Petra a New York-i imaházban kapcsolatba kerültünk amerikai magyar baptista testvéreinkkel, pontosabban a chi­cagói és a new yorki gyülekezettel. Az Úr lehetővé tette, hogy meglátogassuk a két gyülekezetét és ezáltal közelebbi betekin­tést nyerhettünk az Amerikában élő ma­gyar gyülekezetek sajátos helyzetébe. Számunkra külön áldást jelentett az, hogy magyar nyelvű közösségben járhattunk, mivel Texasban nincs magyar nyelvű gyülekezet. Nemrég, azaz 1997. augusztusában látogathattuk meg a new yorki gyüle­kezetei az ottani testvérek, pontosabban a női kör meghívására. Sok maradandó emlékkel gazdagodott életünk a két hét alatt, amit ott töltöttünk. Természetesen a gyülekezeti össze­jövetelek, a családoknál tett látogatások és a városnézés alkalmai sok lehetőséget nyújtottak a testvérekkel való találkozásra, beszélgetésre. Elég sokan vannak a gyülekezetben, akiket még Erdélyből is­mertünk, néhány családot még gyer­mekkorunk óta. Egyes testvérekkel nem találkoztunk már tizenöt éve. Együtt ad­hattunk hálát az Úrnak azért, hogy min­dannyiunkat vezetett és gondunkat viselte az elmúlt évek alatt. Külön áldás volt az, hogy a gyülekezet­ben együtt szolgálhattunk magyar nyel­ven. Hasznosak volta a gyülekezet iíjaival való találkozások vasárnap reggel. A személyes evangélizálásról való beszél­getésünk arra vallott, hogy a fiatalok szeretnének hatékonyan tevékenykedni ezen a területen. Azt kívánom, hogy ezt a vágyukat jutalmazza meg az Úr látható gyümölcsökkel. Ennek az időszaknak egy másik élménye volt a pennsylvaniai ámisok meglátogatása. Korábban már tanultunk róluk Budapesten, a Baptista Teológián, ezúttal pedig alkalmunk volt élőben is meglátni őket. Ezért egy kicsit úgy éreztük, hogy tanulmányi úton voltunk azon a napon Pennsylvaniában. Szeretnénk az elmúlt évek alatt tanul­takat az óhazában gyümölcsöztetni. Tud­juk, hogy amerikai magyar testvéreink is figyelemmel kísérik az “otthoni” missziót, s ennek a közös munkának a jegyében is hasznosnak, áldásosnak tartjuk a new yorki testvérekkel való találkozást. To­vábbra is tartjuk a kapcsolatot és imádko­zunk egymásért. Giorgiov Adrián TÉTLENSÉG ELLEN "Tedd meg azt, ami a kezed ügyébe esik és amihez erőd van..." (Préd 9:10) Ha van üzenet, amit betegágyamból küldhetek, és ha még nem vagy telve afe­letti bánkódással, hogy tétlenségben vesztegelsz, azt üzenem, hogy dolgozz, amíg tudsz. Ha a betegágyad olyan puhává akarod tenni, amilyen egyáltalán lehet, akkor ne tömködd tele sajnálko­zásokkal és szemrehányásokkal, amiket azért teszel, mert elvesztetted az erőben, egészségben eltöltött idődet. Évekkel ezelőtt ilyesmit mondtak nekem az emberek: a heti tíz prédikálással fel fogja őrölni a szervezetét! Jól van, ha így cselekedtem, örülök neki. Újra így tennék. Ha ötven szervezetem lenne, mind öröm­mel törném szét az Úr Jézus Krisztus szol­gálatában. Fiatalok, akik erősek vagytok, győz­zétek le a komiszságot és küzdjetek az Úrért, amíg tehetitek. Semmit se sajnálja­tok odaadni a mi áldott Urunkért és Mes­terünkért abból, ami bennetek rejlik. Fogjatok össze Krisztusért és semmilyen munkát ne halasszatok holnapra. C.H.Spurgeon Küldjön egy fényképet! Oswald Chambers (1874-1917) Halála évfordulóján világszerte ismert és olvasott áhítatos könyvéből (My Utmost For His Highest) idézünk. Ne gondolkozz tovább, indulj el! "És Péter ... járt a vizen és Jézushoz ment. De látva az erős szelet, megrémült. " (Máté 14:29-30) A szél tényleg viharos volt, a hullámok valóban magasra csaptak, de Péter eleinte nem látta ezt. Nem számolt velük, egysze­rűen csak megismerte az Urat és kilépve a hajóból, járt a vizen. Amint elkezdett a valóság tényeivel számolni, azonnal süly­­lyedni kezdett. Miért ne tudta volna az Úr arra is képessé tenni, hogy járjon a viz alatt éppúgy, mint a víz színén? Sem az egyik, sem a másik nem volt lehetséges az Úr Jézus megismerése nélkül. A nehézségeken keresztül mi is Isten felé lépkedünk talán, de azután magunkra gondolunk és süllyedni kezdünk. Ha felis­mered Uradat, nem a te dolgod többé, merre irányítja életed körülményeit. A dolgok valóban itt vannak, de ha rájuk nézel, azonnal legyőznek, nem tudod felis­merni Jézust és Ő megfedd: "Miért kételkedel? ” (31). Hagyd a körülménye­ket, ahogy vannak, maradj meg Jézus meg­ismerésében és bízd rá magad teljesen! Ha csak egy másodpercig is tanakodol, miután Isten szólt, akkor mindennek vége. Ne mondd ezt soha: "Kétlem, hogy O szólt volna. ” Légy nyomban vakmerő, vess mindent Őreá. Nem tudhatod, mikor hang­zik fel szava, de ha az, az elképzelhető leghalkabban szól is, bátran add át magad neki. Csak az átadás által ismerheted meg Őt. Tégy kockára mindent, hogy tisztáb­ban halljad az Ő hangját. Oswald Chambers: Krisztus mindenek felett - elmélkedések az év minden napjára, Evangéliumi Iratmisszió. (A június 18-i elmélkedés) A Torontói Magyar Baptista Zenekar - 1939. Zenekarvezető': Balia B. György, torontói lelkipásztor. Beküldte: Bállá Györgyné (FL)

Next

/
Thumbnails
Contents