Evangéliumi Hírnök, 1996 (88. évfolyam, 1-12. szám)
1996-11-01 / 11. szám
1996. november 5. oldal Dr. Haraszti Sándor: 1956. EMLÉKEZETE rész) A Szabadságharc következményei A magyar példa azonban hatással volt a kommunista birodalom többi államainak a politikai fejlődésére is. Megdőlt az a mítosz, hogy a szovjet hadsereg győzhetetlen. Megismerték az elnyomott országok, hogy lehet és kell ellenállni a szovjet ideológiai elnyomásnak és gazdasági kihasználásnak. Keletnémetország Amint Kennedy elnök berlini látogatása során 1961 -ben kifejezte, azok a kelet-berlini és kelet-németországi polgárok, akik Kelet-Berlinből Nyugat-Berlinbe menekültek, “a lábukkal szavaztak.” Ennek a megakadályozására rendelte el Khruscsov a berlini fal fölépítését. A hivatalos propaganda ugyan azt mondta, hogy ez a nyugati ágensek beáramlásának a megakadályozására történt, de az emberek tudták, hogy ez lényegileg az egész Kelet-német államot egy nagykiteijedésű koncentrációs táborrá tette, ahonnan többé nem lehetett kimenekülni. Akik mégis el akartak menekülni azokat a határőrség kegyetlenül legyilkolta. Hasonló falak és úgynevezett “műszaki zárak” alakultak ki a többi u.n. “szocialista állam” nyugati határainál is. Magyarországot ilyen aknazár választotta el Ausztriától. Ezt majd később 1989- ben szedték föl a magyar kormány utasítására. Utána nem sokkal a magyar kormány megengedte a Magyarországra menekült keletnémet állampolgároknak a nyugatra való kiutazását. A kommunista diktatúra egész közép-keleteurópában recsegett és ropogott. Csak a szovjet hadseregnek a jelenléte tartotta fönn a status quot - ideig óráig. Lengyelország Lengyelországban elindult 1980-ban a Solidarity mozgalom, Lech Valesa, Gdanski hajógyári .elektromos szerelőnek a vezetésével. Több éven át tartott, mire ez a mozgalom végül is elérte a kommunista diktatúra megbuktatását és a lengyel szakszervezeti mozgalom hatalomra jutását. Jugoszlávia Nem említettük, hogy a Stalini diktatúra ellen világos és határozott lázadás történt Tito Jugoszláviájában, aki megtagadta a stalini utasítások elfogadását és saját országában való végrehajtását. Kiutasította a szovjet “tanácsadók” hadát és ezzel magára irányította Stalin haragját. A Kominform 1948. tavaszán Titot kizárta soraiból és Tito ellen a kommunista birodalom bojkottját rendelte el. Tito nem ijedt meg. Ekkor indultak el azok a koncepciós perek, amelyek a titoizmust próbálták kiirtani Közép-Európában. Ennek a során tartóztatták le Rajk László akkori magyar külügyminisztert és végezték ki őt és úgynevezett összeesküvő társait. Az ő kivégzése után mintegy 50 magyar tábornokot végeztek ki. Ezeknek a tábornokoknak a legnagyobb része kiképzését a Horthy korszakban kapta, kardjukat fölajánlották a kommunista hatalomnak, annak a meggyökerezését és megerősödését elősegítették s utána maguk is a rendszer áldozataivá lettek. Csehszlovákia Az úgy nevezett Csehszlovák Tavasz 1968-ban Dubcek miniszterelnök vezetésével nem a Szovjetuniótól való leválást hangsúlyozta, hanem azt, hogy egy emberi arcú kommunizmust szeretnének létrehozni. A Dubcek féle szép kezdeményezést 1968. augusztus 20-án szovjet tankok nyomták el. Ekkor alakult ki az úgynevezett Breznyev doktrína, hogy t.i. amennyiben a szocializmus egy országban veszélyben van, akkor a szovjet hadsereg intervenciója nemcsak jogos, hanem kötelező. Alexander Dubceket már nem végezték ki. Őt csak lefokozták, valamilyen gyárnak a vezetőjévé tették és egy politikai “non-entiti” lett belőle. Igazi hatalomhoz a csehszlovák rendszerváltás után sem jutott. Románia Hogy a kommunista birodalomban nem volt teljes a béke és nem uralkodott a megelégedés és az egyéni boldogság, azt talán mondanunk sem kell. A Szovjetunió közvetlen szomszédságában, tehát geopolitikailag egy nagyon exponált helyzetben lévő Romániában Caucescu (1965-89) állandóan irritálta a Szovjetunió kommunista vezetőit. Caucescut ebben az ellenállásában a nemzet támogatta. Ő ugyanis tiltakozott az ellen, hogy 1940. júniusában a Szovjetunió annektálta a román megszállás alatt lévő Besszarábiát. Caucescu nem engedte meg, hogy szovjet csapatok tartózkodjanak Erdélyben. Caucescu nem vett részt a kommunista országok Csehszlovákia elleni akciójában 1968. júniusában. Ezzel a magatartásával elérte, hogy az amerikai nagypolitika is úgy tekintette őt, mint egy Maverik-et, aki nem illik bele a környező szocialista országok kardalosai közé. Balti államok Tévedés volna azt hinni, hogy a kommunista birodalom ellen való elégedetlenkedés és lázadás csak a közép-keleteurópai országokban volt jelen. A balti államok (Észtország, Lettország és Litvánia) ugyancsak 1940. júniusában veszítették el az első világháború után kivívott önállóságukat. Az elégedetleneket Stalin Szibériába száműzte ezekből az országokból. Ez nem változtatott a nép elégedetlenségén. Közép-ázsiai és kaukázusi országok Ugyancsak elégedetlenség volt a kommunista birodalom orosz szupremációja ellen a közép-ázsiai országokban is és a kaukázusi országokban. Ezeket az országokat a 18-19. század folyamán hódította meg Oroszország, hogy ilyen módon terjeszkedjék dél felé és kelet felé. Ajelenlegi Csecsen-fóldi lázadás csak egy példája ennek az elégedetlenségnek és elszakadási törekvésnek. Ugyanennek az elégedetlenségnek egyik bizonyítéka az Armania és Azerbajdzsán között lévő hamu alatt lappangó háború. Lelkiismereti és vallásszabadság? Fönntebb már emlitettem a lelkiismereti és vallás-szabadság miatt való általános elégedetlenséget az egész kommunista birodalom területén. Az egyházak nem panaszkodhattak nyíltan emiatt a probléma miatt. Sőt, a kommunista hatalom arra használta az egyházakat, hogy külföldön az egyházi konferenciákon a Szovjetunióban lévő vallásszabadságról tegyenek bizonyságot. Ezt az egyházvezetők és képviselők meg is tették. Nyugaton az ő bizonyságtételüket nem fogadták el teljes értékben, hanem azt vetették ellen, hogy amit ők mondanak, az parancsra történik. Ebben a világhelyzetben vetődött föl annak a gondolata, hogy Billy Grahamnek el kellene látogatnia a kommunista országokba és ott igét kellene hirdetnie, mintegy annak kipróbálására, hogy van-e hát tényleges vallásszabadság, vagy nincs. Billy Graham már 1969-ben, a European Baptist Federation-nak egy bécsi konferenciáján találkozott kelet-európai baptista delegátusokkal. Kifejezte nekik azt a vágyát, hogy ő szeretne a kelet-európai országokban igét hirdetni és közvetlen kapcsolatot venni az ő hivő testvéreivel. Ezek a delegátusok nagyon határozottan meghívták Billy Grahamet egy ilyen igehirdetői látogatásra. Ennek a találkozásnak azután gyakorlati következménye évekig nem lett. Egészen addig, amíg 1972. júliusában Palotai Sándor, a Magyarországi Szabadegyházak Tanácsának az elnöke és Laczkovszki János, a Magyarországi Baptista Egyháznak az elnöke kijöttek Amerikába. Billy Graham meghívása Magyarországra Ők itt látogatást tettek különböző amerikai magyar baptista gyülekezetekben, résztvettek a rámái konferencián, részt vettek Viczián Jánosnak, az első Lelkészcsere-Program keretében kijött lelkésznek a torontói beiktatásában és részt vettek a Bridgeporti Konvención. Meglátogatták a Déli Baptista Külmissziós Szövetséget Richmond Virginiában, a Déli Baptista Belmissziós Szövetséget Atlanta Georgiában, ellátogattak a Clevelandi Baptista Gyülekezethez, az Alhambrai Baptista Gyülekezethez, igét hirdettek a New York-i Baptista Gyülekezetben. Éntőlem váratlanul azt kérték, hogy hozzam össze őket Billy Grahammal. Én ezt meg is tettem és Billy Graham clevelandi kruszédjén (1972. július 18-22) bemutattam őket Billy Grahamnek. A találkozás során Billy Graham ismét kifejtette, hogy ő mindig is szeretett volna kommunista országokban prédikálni. Palotai Sándor erre gondolkodás és várakozás nélkül azt mondta: Dr. Graham én ezennel meghívom önt, hogy jöjjön Magyarországra igét hirdetni. Ezután a beszélgetés után Palotai Sándort és Laczkovszki Jánost és Palotai Sándornak a második feleségét a pódiumról bemutatták az ott összegyűlt mintegy negyvenezer főnyi tömegnek. (folytatjuk)
