Evangéliumi Hírnök, 1994 (86. évfolyam, 1-12. szám)

1994-08-01 / 8. szám

10. oldal 1994. augusztus those speaking both the Hungarian and the English languages. This change did not come about easily. There were some chur­ches that would not make the needed changes. Unfortunately, these churches are no longer in existance. They had to close their doors because the old time Hun­garians went to be with the Lord and the young people settled in English speaking churches. This was a rather severe lesson for us to learn. Those churches who made provisions for the English language are still in existance and serving the Lord. They have not lost their ethnicity, they have just had to adjust to the circumstances at hand. They were however ready for it. Let us all learn from the facts of the past and make a new effort to publish a new hymnal that will satisfy all members of our churches. In so doing, we will ensure the continuation of our Hungarian ethnicity even though prevailing circumstances may cause us to use both languages in our churches. Please, think about this and make it a matter of concerned prayer. Ernest J. Kish Bűnös kedveskedni akarás ApCsel 24:22-26 Isten sosem téved. Némely ember bűnét, vagy az ebből fakadó hátrányt is fel tudja használni mások javára, megmentésére és üdvösségére. Félix kedvedkedni akar a zsidóknak, ezért fogságban hagyja Pált. És Isten ebből mekkora áldást hozott ki újszövetségi népe javára! Ha az apostol nem kerül fogságba, és nem marad ott két évig, akkor nem ír leveleket, hanem elmegy a gyülekezetbe, ahol a hitbeli élet növekedni kívánt, és az abból adódó problémákat meg kellett oldani. Minden bizonnyal sokkal szíve­sebben és eredményesebben oldotta volna meg azt személyesen, amit így levélben kényszerült tenni. De hát, ha Pál levelei hiányoznának a Bibliánkból, bizony nagy űr lenne a helyükön. Isten azért használta fel még Félix kapzsiságát is arra, hogy Pál gondolatainak, a Szentlélek által bennük megfogalmazott igazságoknak nyoma ma­radjon. Mi kezünkbe vehetjük ezeket a leveleket, tanuljunk belőle hitet és problé­máink megoldását. Csak sopánkodunk, mikor velünk valami történik. Engedjük, hogy Isten jóra fordítsa ezeket! Hegyi András (Áhítat) Hallgassa minden héten telefonáhítatunkat! 1-313-381-7315 (Detroit) Mális István Ferenc 1914-1994 Mális testvérünk 1914. augusztus 18-án szü­letett Pécelen. Katolikus szülők gyermeke volt; a baptista gyülekezetbe legelőször majdani felesége unszolására ment el. A péceli gyüleke­zet tagja lett, és ott cserélt jegyet a Baptista Misszióiskola diakonisszájával, Nancyvel. A huszas évek nehéz gazdasági körülményei között szorgalmas munkára nevelt fiatalember a szabó szakma legkiválóbbjai közé dolgozta fel magát. A második világháborút magyar kato­naként harcolta végig hazájában és idegenben, míg a Vörös Hadsereg fogságába nem esett, hogy Szibériában osztozzon magyarok ezreivel a rabok keserű kenyerén. Családjához visszatérve hamar úgy döntöt­tek, hogy Amerikába költöznek. A Queen Mary-n hajóztak át Amerikába (1947. dec. 11- én érkeztek), és itt legelőször Clevelandban telepedtek le. Hét évig éltek az „amerikai Debrecenben”. Kaliforniába 1954 őszén érkez­tek. A belvárosi magyar gyülekezet tagjai let­tek. Első felesége 1987. december 11-én halt meg. 1991. november 6-án kötött házasságot Ve­­reczky Klári testvérnővel, akinek az írásait jól ismerik az EH olvasói. Szelíd természete, udva­riassága, mindig pedáns megjelenése mellett megismertük úgy is, mint aki nagyon szerette a gyülekezetét, és az Úr munkáját. A háttérből szolgált. Tagja volta Santa Monica-i gyüleke­zetnek is. „Azoknak, akik Istent szeretik, minden a javukat munkálja" — hirdethettem örömmel és hittel az Igét egy olyan idős „harcostárs” koporsója mellől, akinek kedves mosolya, tisz­ta szeretete és fiatalos tekintete csak most visszagondolva is hálára buzdít. Május 26-án kísértük utolsó útjára. A népes baptista test­vériség mellett másvallásúak is szép számmal jelen voltak, hiszen Klára testvérnővel bölcs szorgalommal forgolódtak a helyi magyarság köreiben. | Emlékezete áldott. Kovák József VASÁRNAPI ISKOLA Ül 1994. szeptember 4. JERIKÓ KIKÉMLELÉSE Józsué 2:1, 8-14, 22-24 Egyiptomból való kijövetele után Izráel már 40 éve, hogy a pusztában vándorol. Mindez egy küldetés nyo­mán történt, amikor Mózes elküldött 12 férfiút, akik megkémlelték Kánaán földjét. A visszatért kémek közül 10 elrémítette Izraelt, és a félelem és kis­hitűség lett úrrá rajtuk. Józsué és Káleb az Úr akaratát adták át Kánaán áldásával együtt. Az elmúlt 40 év alatt Izráel meg­tapasztalta a kísértések és a győzelmek élményeit. Isten mindazáltal nem hagy­ta el népét. ígérete szerinti földi lak­helyükre akarja bevinni őket. 1. Veszélyes küldetés (2:1). Józsué 2 kémet küld el, akik kikémlelik a földet és Jerikót. A küldetés veszélyében ott van Isten irányító keze, aki az életüket fenyegető veszélyektől megóvja őket. A hit útja a kőfalon fekvő házba vezeti a két férfiút, ahol megtudják a város megfélemlett állapotát: „meg­olvadt a mi szívünk miattatok”. Isten vezette őket ezen az úton, amely által a győzelmes elindulást ké­szíti el népe számára. 2. Szerződéskötés (2:8-14). Egy Rá­­háb nevű jóltevő asszony készséggel befogadta a kémeket, akiknek mene­külni kell. A ház veres fonállal legyen megjelölve a honfoglaláskor és meg­menekül mindenki, aki a háznál lesz. „A mi lelkünket érje helyettetek a halál.” A kiválasztott férfiak önfeláldozóan kötelezik el magukat megmentőjük iránt. „Megolvadt a mi szívünk — mond­ják Jerikóban — mert az Úr a ti Istenetek nagy dolgokat cselekszik ve­letek.” De Ráháb hittel rábízza magát a veres fonal általi ígéretre. A kőfal összedől, de a szerződéskö­tés szilárdan tartja meg házát és ház­népét. Aki szövetséget köt az Úrral és feláldozza önmagát, annak háza nem dől össze, mindörökre megáll. 3. Eredményes küldetés (2:22-24). A

Next

/
Thumbnails
Contents