Evangéliumi Hírnök, 1994 (86. évfolyam, 1-12. szám)

1994-03-01 / 3. szám

POSTMASTER: Send address Change to, Evangéliumi Hírnök, Hungarian Baptist Union of America 2800 Fordham Road N.E., Palm Bay, Florida 32905-4312 (USPS 716-300) VOL. 86. NO. 3., MARCH 1994 86. ÉVF. 3. SZÁM, 1994. MÁRCIUS Official Organ of the Hungarian Baptist Union of America Since 1908 Az Amerikai Magyar Baptista Szövetség hivatalos lapja AZ EVANGÉLIUM ISTENNEK HATA L M A ” (Róma 1:16) Jézus Krisztus követése Márk 8:34—38 Igénkben Krisztus és tanítványai útban vannak Cézárea Filippi falvaiba. Ez az út azért fontos, mert komoly fordulópontok mutatkoznak Megvál­tónk életútján. Két kérdést intézett tanít­ványai felé: „Kinek mondanak engem az emberek?” „Ti pedig kinek mondotok en­gem?” Péter válasza csodálatos: „Te vagy a Krisztus.” E vallo­más után Jézus nyíl­tan mondta tanítvá- Molnár Balázs nyainak, hogy „neki sokat kell szenvedni és megvettetni a vénektől és a főpapoktól és az írástudóktól, és megöletni és harmad­napra feltámadni”. Ezt többször is meg-Virágvasárnapi harang Csendül vidáman, kedvesen, — nézd, az Úr ott megyen! — hirdeti angyalhangokon: — Nála az irgalom! — virágok, pálmák szőnyegén — ott halad a Remény! — Ki megváltja majd leikeik, — 5 nem lesz királyuk: itt — a lelkek szent királya Ő — Aki áldottan jő! — í örökre áldott mind, aki — szívét adja Neki! — Virágvasárnapi harang: — neked zeng ez a hang! Kárász Izabella ismételte (Mk 9:31, 10:33-34). Péter nem értett egyet ezzel és megpróbálta lebeszélni Jézust róla. A Mester megdorgálta Pétert. Látta, hogy az emberi gondolkozást több­re becsülte, mint az Isten dolgait. Az Úr Jézus szerint ez sátáni gondolkozás volt. Ettől kezdve Jézus Krisztus a kereszt árnyékában élt és járt. Tudta, hogy mi fog következni rá és tanítványait is föl akarta készíteni arra az időre, amikor az Ő szen­vedése és halála bekövetkezik. A tanítványaival tartott beszélgetés után Jézus magához hívta az állandóan közel­ben lévő sokaságot és ezt mondta: „Ha valaki én utánam akar jönni, tagadja meg magát, és vegye fel az ő keresztjét, és kövessen engem.” Krisztus követése az életünk legfonto­sabb célja. Másokat az Ő követésére hívni a legkomolyabb missziónk. Figyeljük meg tehát, hogy miként kell Őt követni. Utasí­tásában két szót mondott, amit elég köny­­nyű megérteni, de igen nehéz elfogadni és gyakorolni. Ez a két szó: önmegtagadás és kereszt. „Tagadja meg magát.” Mit jelent ez? Vannak, akik azt gondolják, hogy meg­tagadják önmagukat, ha egy bizonyos ideig kevesebbet esznek, isznak, dohányoz­nak, stb. Ilyesmi hasznos lehet testünk részére, de Jézus nem ezekre gondolt. Jézus ugyanazt a szót használta, amit akkor használt, amikor megmondta Pé­ternek, hogy Őt háromszor meg fogja tagadni. Miért tagadta meg Péter Jézust? Azért mert nem volt hajlandó megtagadni önmagát. Féltette az életét. Azt meg akar­ta tartani. Félt, hogy vele is úgy fognak bánni, mint Jézussal, és félt a szenvedéstől. Vajon az ő helyzetében mi másként visel­kedtünk volna? Figyeljük meg Péter taga­dó szavait: „Nem ismerem azt az embert, akiről beszéltek.” Jézust egy ismeretlen senkinek és semminek tekintette. Ezt ön­maga felől kellett volna gondolni, monda­ni és éreznie. Az jelentett volna önmeg­tagadást. Ő inkább Krisztust tagadta meg. Vajon mi miként mérlegeljük magun­kat? Vannak, akik azt mondják: „Először én, másodszor is én, harmadszor is én, és azután, ha marad, sor kerül Istenre és másokra. Egy farmernek a disznója tíz szép malacot fialt. Ez nagyon jó, mondta a farmer; a tizede az Úré. Egyet az Úrnak nevelek. Később egy malac megdöglött. Imájában szomorúan azt mondta a far­mer: „Sajnálom Uram, a te malacod meg­döglött.” Keresztelő János szavaiban látjuk az önmegtagadást, amikor azt mondta: „An­nak nevekedni kell, nekem pedig alább szállanom” (Ján 3:30). Pál apostol önmagát leveleiben Krisztus rabszolgájának nevezi. Ez önmegtagadás. De legjobb példánk maga Krisztus. Róla azt olvassuk: „önmagát megüresíté, szol­gai formát vévén föl, emberekhez hason­lóvá lévén... megalázta magát, engedel­mes lévén halálig, még pedig a kereszt­fának haláláig (Fii 2:6-8). Amint Isten felmagasztalta Krisztust, felmagasztalja majd azokat is, akik őszinte, alázatos önmegtagadással követik a Megváltót. „Vegye fel az ő keresztjét.” Vannak, akik aranyláncon aranykeresztet viselnek nyakukon, vagy egy kis keresztet tűznek ruhájukra. Nem akarjuk ezt kritizálni, vagy lenézni, mert lehet hogy azoknak, akik viselik vagy látják ezeket, jelent vala­mit. De Jézus nem ezekre gondolt, amikor követőket hívott. Mások az élet terheit nevezik keresztnek, olyanokat mint beteg­ség, fájdalom, szegénység, nehéz természe­tű férj, feleség, gyermek vagy szülő. Van­nak, akik valami rossz szokást, amit nem akarnak, vagy nem tudnak elhagyni — hosszú arccal mondják: „Ez az én keresz­tem és viselnem kell.” Még azt is szeretnék,

Next

/
Thumbnails
Contents