Evangéliumi Hírnök, 1994 (86. évfolyam, 1-12. szám)

1994-01-01 / 1. szám

1994. január 3. oldal EGYEDÜL JÉZUS (Folytatás az 1. oldalról) Saját érdemeinkkel Jézus Krisztus­hoz járulni tűrhetetlen gőgről tenne tanúságot, még ha lennének is ilyen mutogatni való érdemeink. Mire van szüksége tőlünk? Mit nyújthatnánk neki? Vajon megvásárolható-e meg­váltásának kimondhatatlan áldása? Amit vére által szerzett meg, azt el­kótyavetyélné könnyeinkért és foga­dalmainkért, szokásokra figyelésért, ér­zésekért és cselekedetekért? Ő ingyen akar adni, ahogy királyi szeretetéhez méltó; és aki ellenszolgáltatást kínál fel neki, az nem tudja, kivel áll szem­ben. Az üreskezű bűnös megkapja, amit szeretne, minden amire szüksége van, megvan az Űr Jézusban, és Ő kész­séggel megadja, ha kérjük tőle. De hinnünk kell, hogy Ő „minden min­denekben” (Kol 3,11), és nem lehetünk olyan merészek, hogy tökéletesíteni akarjuk azt, amit Ő elvégzett, vagy magunk kiérdemelni azt, amit Ő in­gyen ad a méltatlan bűnösnek. Annak alapja, amiért reménykedhe­tünk bűneink bocsánatában és az örök életben az Úr Jézusba vetett hit által, az hogy Isten irgalmából ezt így ren­delte. Isten az evangéliumban kezessé­get vállalt arrra nézve, hogy mindazo­kat megmenti, akik Jézus Krisztusban bíznak; és Ő soha nem vonja vissza ígéretét. Olyan kedves előtte egyszülött Fia, hogy kedvesek előtte azok is, akik egyedül Benne reménykednek. A nagy Isten maga ragadja meg azt, aki az Ő Fiát megragadta; üdvösséget ad mind­azoknak, akik ezt az üdvösséget az egykor megölt Megváltótól várják. Fiá­nak dicsőségéért nem engedheti meg­szégyenülni azokat, akik Őbenne bíz­nak. „Aki hisz a Fiúban, örök élete van” (Jn 3,16); mert maga az örökké­való Isten vonta őt magához, és adott neki részt a maga életéből. Ha egyedül Jézus Krisztusban bízol, akkor nem kell félned, hogy valóban meg vagy-e mentve; az vagy mind most, mind az Ő megjelenése napján. Ha valaki Krisztusban bízik, máris létrejött számára az Istennel való kap­csolat, és ez a kapcsolat áldást rejt magában. A hit Jézus Krisztushoz köt, aki egy az Istennel, és aki így kapcso­latba hoz minket Istennel. Évekkel ezelőtt a Niagara vízesés fölött felbo­rult egy csónak, és a benne ülő két férfit elragadta az ár. A parton álló emberek kötelet dobtak feléjük, ame­lyet mindketten megragadtak. Az egyik erősen fogta a kötelet, és szerencsésen partra is került; a másik azonban meglátott egy nagy darab fát úszni a vizen, szerencsétlenségére eleresztette a kötelet és a deszkába kapaszkodott, mert azt biztonságosabbnak látta. A deszka, a belékapaszkodó emberrel együtt a mélységbe zuhant, mert nem volt kapcsolat közte és a part között. A deszka nagysága nem segített azon, aki megragadta; a megmeneküléshez szük­ség volt a parttal való kapcsolatra. így jár az olyan ember is, aki saját cselekedeteiben, imádságaiban, adomá­nyaikban, vagy ehhez hasonlókban bí­zik: az ilyen ember nem üdvözölhet, mert nincs meg az Istennel való élő kap­csolata Jézus Krisztus által. Lehet, hogy a hit csupán vékony kötélnek látszik, de a másik vége a nagy Isten kezében van; végtelen hatalom vonja a kötelet, és menti ki az embert a kárhozatból. KÜLMISSZIÓ Űj elnöke van a Déli Baptisták Kül­­missziós Osztályának. Dr. R. Keith Parks nyugalomba vonulása után a Déli Baptista Szövetség (SBC) Külmissziós Osztálya el­nökévé Jerry Rankint választották. Beik­tatására október 20-án került sor. Az 51 éves Dr. Rankin 23 éve áll külmissziós szolgálatban, az utolsó 6 évben Délázsia és Óceánia területi igazgatójaként. Az SBC Foreign Mission Board-ja a világ legnagyobb külmissziós társasága. Jelenleg 129 országban közel 4000 misszio­náriusa dolgozik. ;--'— -----------— -----------------------------------------------------------------------­Újév Űj évben új szívet, tettrekészet, hívet, jóra alkalmasat, hogy meghallja szavad s másokat is hozzon, vígan toborozzon Orcádat csodálni; imádkozva állni! Kárász Izabella _ j yr Ez egy Magyarországon szokásos rövidítése a ,, Boldog új /jT f /. /f,. #V . évet kívánókénak. Ugyanezzel a kezdőbetűs szavakkal én egy másik jókívánságot szeretnék továbbítani: Bízzad Újra Életed Krisztusra! Bízzad életed Őreá, ha az Övé vagy, bízzad akkor is, ha még nem vagy az Övé. A Példabeszédek írója így bátorít:,,Bizalmad legyen az Úrban teljes elmédből: a magad értelmére ne támaszkodjál" (3:5). A hatodik vers megindokolja, hogy miért:,, Minden te utóidban megismered Őt; akkor ő igazgatja a te utóidat. ” Ha visszatekintünk a múltban elkövetett hibáinkra, be kell ismernünk, hogy leg­több esetben azért követtük el azokat, mert a magunk értelmére támaszkodtunk és nem bíztuk életünket teljesen Istenre, hogy Ő igazgassa azt. Ezt belátva az a vágyunk, hogy valaki legyen segítségünk és igazgassa útainkat, hogy a tévedéseket elkerülhessük. A fel­tétel meg van adva: BÍZNI! Bízni nemcsak egy kicsit, nemcsak néha, nemcsak vasárnap, hanem minden napon, teljesen Reá bízni magam. Tudjuk, hogy Krisztusföldre jött meghalni értünk, és amikor az Igefényében meg­látjuk, hogy,, Mindnyájan vétkeztek és szűkölködnek az Isten dicsősége nélkül"és ,,Mert a bűn zsoldja a halál; az Isten kegyelmi ajándéka pedig örökélet a mi Urunk Krisztus Jézusban ”, akkor oda bízzuk életünket Krisztusra teljes bizalommal. Azonban mindennek dacára én magam is újra és újra abba a hibába esem, hogy magam akarom intézni életemet. Pedig tudom mire int az ige:,, Hagyjad az Úrra a te uta­dat és bízzál benne, majd O teljesíti. "Milyen sok felesleges erőlködéstől, szívfájdalomtól, csalódásoktól mentene meg az Úr, ha előszöris Hozzá mennék és Reá bíznám minden dolgomat. Gyakran előfordul, de nem régen egy kivételes esetben ki akartam segíteni kis fia­mat, de ő azt nem engedte meg, mondván hogy ő azt egyedül is megtudja csinálni. így én magára hagytam. Több mint egyfélórai küszködés után azonban hozzám jött és kijelen­tette: Milyen jó lett volna, ha hallgatok reád, azóta már régen kész lettem volna. Anyu­kám, kérlek segíts nekem! Mily sokszor kell nekünk is ezt tapasztalnunk: ,,Jól tettem volna, ha reád hallgatok Uram!” Az Ő válasza ez: „Nálam nélkül semmit sem csele­kedhettek. ” Vajha megtanulnánk ebben az évben teljesen Krisztusra bízni a mi életünket, hogy ne érne bennünket annyi csalódás, mint a múlt esztendőben. __Terézia Faulkner

Next

/
Thumbnails
Contents