Evangéliumi Hírnök, 1994 (86. évfolyam, 1-12. szám)
1994-12-01 / 12. szám
4. oldal 1994. december Az 1950-ben emelt síremlék "Itt nyugszik áldott emlékű Kornya Mihály a baptista misszió úttörő munkása 1844-1917. E hant csak hűlt porát fedi, De emléke szívünkben él, Hogy újra látjuk őt viszont, Hitünk tanít, lelkünk remél. Emeltette a helybeli baptista gyülekezet. /1950." Elcsendesedve mindannyian hálát adtunk az Úrnak e hűséges szolgájáért, s kértük, hogy küldjön munkásokat ma is az O aratásába, s tegyen minket is hasznosabb eszközeivé. Ez a síremlék 1950 óta áll. Korábban az eredeti, egyszerű kopjafa jelezte a sírt. A Bihardiószegi gyülekezet kegyelettel őrzi ezt a fejfát. Szabó testvér készségesen megmutatta. A 77 éves kopjafa eredeti állapotában van, kissé korhadt, a szöveg elég nehezen olvasható. Az első 5 sora ez: "1917 / Itt nyug- / szik / Kornya / Mihály." Az utolsó sorait nem írtam föl, s a képről nem lehet elolvasni. Remélem megírja nekem Szabó testvér a hiányzó sorok pontos szövegét. A Diószegi Gyülekezet 1989-ben ünnepelte alapításának 100. évfordulóját. Az alapítók között találjuk Kornya Mihály / Bihardiószeg "Kornya Mihályt, a korábbi urasági parádés kocsist fáradhatatlan buzgósága és egyszerű, de bölcs, világos bibliamagyarázata, a magyar baptizmus elsőszámú úttörőjévé avatták... Munkáját és a nyomában fakadó áldásokat azóta sem múlta felül senki a magyar baptista misszió, sőt valószínű, az egész magyar evangéliumi keresztyénség történetében sem." (Dr. Kiss Ferenc) A Nagyszalontán, 150 éve született Kornya Mihály élete utolsó szakaszát Bihardiószegen töltötte. Erdélyi utaA Bihardiószegi imaház 1906-ban épült mon az Úr megadta, hogy mindkét helyre eljuthattam. Hargittáról Bándi Sándor lelkipásztor testvér vitt el Diószegre. Ott felkerestük ifj. Szabó Mihály helyi lp. testvért s az ő segítségével ismerkedtem meg egy kicsit a faluval, illetve az ottani magyar baptista misszióval. Éltünk először is a temetőbe vezetett. Mielőtt azonban oda értünk volna, útba ejtettük azt a házat, ahol Kornya testvér utolsó éveit töltötte, s ahol 73 éves korában a hazahívó szó elérkezett hozzá. A ház ma már nincs sem a gyülekezet, sem a Kornya rokonság tulajdonában. Szabó Mihály testvér elmondta útközben, hogy Komyát a románok is szeretnék magukénak nyilvánítani. Talán még ma sem mondtak le erről az Ebben a házban halt meg Kornya Mihály 1917-ben. A ház előtt álló Ip-ok: ifj. Szabó Mihály, Herjeczki Géza és Bándi Sándor. igényükről. Kornya Mihály mindenesetre tudott prédikálni román nyelven is. Ez azonban nem jelenti, hogy magyarságát el lehetne vitatni. A lényeg természetesen nem a nemzetiségi hovatartozása, hanem az, hogy Jézus Krisztus fáradhatatlan tanúja volt. Szabó testvér egyébként lp.-i szakdolgozatát Kornya Mihályról írta, s abban részletesen is foglalkozott ezzel a kérdéssel. A temetőben a nagy köd ellenére hamarosan rátaláltunk az impozáns, bekerített, szépen gondozott síremlékre, melyet a helyi gyülekezet készíttetett 1950-ben. A márványba vésve ezt a szöveget olvashatjuk: Az eredeti fejfát az imaháznál őrzik
