Evangéliumi Hírnök, 1994 (86. évfolyam, 1-12. szám)
1994-11-01 / 11. szám
VASÁRNAPI ISKOLA 1994. december 4. JÉZUS KRISZTUS ÚTKÉSZÍTŐJE Máté 3:2-15 Bemerítő János feddhetetlen papi családban született, az ígéret gyermekeként. Születésének körülményeit ismerjük a Luk 1:13-25, 57-80. igékből, küldetését a Ján 1:6-8,15-36-ból, idejét a Luk 3:1-ből. A Máté szerinti leírás már János fellépésével kezdődik. Megjelenése szokatlanul egyszerű volt (4.v.), öltözködése a pusztából előjött emberé (Zak 13:4). Tanítását Júdeábán kezdte, közel a Jordán torkolatához. Küldetése: Egyedi: Kiáltó szó a pusztában (3.V.). Szó szerinti beteljesedése a próféciának (És 40:3). A választott nép lelki életének hanyatlása, a szabadulás utáni epekedő vágy szomorúságából rázza fel a népet ez a kiáltás: „ Térjetek meg, mert elközelített a menynyieknek országa!" Az Istentől elfordult élet szabadulása csakis egy teljes visszafordulással oldható meg, amelyre bűnismeret és mély bűnbánat késztetheti az embert. Ezt hirdette Péter apostol is pünkösdi prédikációjában. Jézus maga is ezzel a felszólítással kezdte meg misszióját (Máté 4:17). Ma is ez a feltétele a szabadulásnak, amit aztán megpecsétel a 10. oldal_____________________________ Bemerítés. Akik vallást tettek bűneikről, azokat János bemerítette. Megható, ünnepélyes lehetett a tömeges APAI TANÁCS "Kedves fiam! Azt írod, hogy új környeztedben - sajnos - hitetlen és világias gondolkozású emberek közt vagy és azt kérdezed, hogy mitévő légy. Édes gyermekem, ha megbízhatatlan helyen lakom, akkor minden holmimra, különösen értékes dolgaimra nagyon vigyázok, nehogy valami elvesszen. A te legdrágább kincsed a szíved! Édes fiam, nagyon vigyázz a szívedre!" (Múlt, jelen, jövő) keresztség, melyre kivonult „Jeruzsálem és az egész Judea, a Jordán egész környéke.” Ezzel kezdetét vette a földön az evangélizáció ideje. János tudatosította, hogy szükséges a bemerítés, de azt is, hogy a vízzel való keresztségnél sokkal több a tűzzel és a Szentlélekkel való keresztség, amit Jézus adhat meg. Annak a kornak sok önérzetes tanítójával ellentétben, János személytelen eszköz akar maradni, alázattal Krisztusra mutatva: „Erősebb nálam, saruját hordozni sem vagyok méltó.” Jézus bemerítkezése. Jézus megjelenik, és nincs szükség bemutatkozásra: Két nagy lélek találkozik. A nép előtt viszont kinyüatkoztatja János, ki az, akit ő bemerít, amit aztán később az Isten kijelentése is bizonyít. János méltatlan érzéssel, de engedelmeskedik, így az Isten Fia már kezdettől fogva példát ad „minden igazság betöltésére”. ítélet a meg nem tértek felé. Nagy bátorsággal szól a főemberekhez is. A megtérést és annak gyümölcseit nem pótolhatja a származás, a hosszú hívő élet, a vallásosság! Kétféle út van, de középút nincs! A radikális szétválasztásnak, az ítéletnek el kell jönnie, mert Jézus megtisztítja szérűjét, általa Isten „tisztít magának kiváltképpen való népet”. Tartsunk önvizsgálatot! Nem a vallásos élet, nem a pokoltól való félelem, hanem igaz bűnbánat és megtérés az ami által megmaradhatunk Jézus nyájában! Csak ennek pecsétje lehet a bemerítés. Aranymondás: Máté 3:11. * * * 1994. december 11. JÉZUS NYILATKOZATA JÁNOS FELŐL Máté 11:2-15 Jézus és Bemerítő János első találkozása a Jordánnál sorsdöntő volt: kétség nélküli felismerése a Messiásnak. Először: a Jánosban lakozó Szentlélek által: „ímé, az Istennek ama Báránya...” Másodszor: Isten személyes kinyilatkoztatása által: „Ez az én szeretett Fiam...” János nem kételkedett. De mivel élete veszélyben van, s küldetése ideje lejár, bizonyosságot akar afelől, hogy híven végezte-e el azt. 1994. november János kérdése: „Te vagy-e az, aki eljövendő, vagy mást várjunk?” Jézus válasza (5-7.v.) nem így szólt: Igen, én vagyok! Hanem: „Mondjátok el, amiket láttok és hallotok! Itt a cselekedetek beszélnek. Mégpedig szinte szó szerint ugyanazok, amiket a próféta megjövendölt (És 35:5-6)! Csodálatos, hogy az eredmények nem a gazdagok palotáiba, nem a főemberekhez vezetnek, hanem a nyomorultak, bélpoklosok és szegények elrejtett zugaiba. Ezek ízlelték meg a szabadulás örömét, ők lettek boldogok, nem az örökös botránkozók, a törvényeskedők! Miután a farizeusok nem fogadták be, Jézus népe a kicsinyek, nemtelenek és szegények társadalma lett. Isten kiválasztott eszközei is szinte mind a legalacsonyabb sorsból kerültek ki. „Mit látni mentetek ki?” János külső megjelenése némelyeknek botránkoztató volt. A benne lakozó Lélekről azonban maga Jézus tesz bizonyságot: 1. Prófétánál is nagyobb ő! Feladata teljesen egyedi volt: a Messiás útkészítője lett (Mai 3:1, Ján 1:6-8). Ilyen küldetésre született ő, ezért már anyja méhében adatott néki a Szentlélek. Végső felkészülése, Jézushoz hasonlóan, a pusztai magányban történt (Luk 1:80). 2. Nála nagyobb asszonytól nem született. Munkálkodása egy új korszak kezdetét jelentette. Jézus előtt: a törvény és a próféták kora, amelyben még nem lett nyilvánvalóvá az Isten országa elnyerésének titka. János ezt hirdette: „Elközelített az Istennek országa!” A „testté lett Igében” az emberek közé jött. Ettől kezdve megindul a harc a mennyek országáért, az üdvösség elnyeréséért (12.v.). Illyés jött-e el újra? Erről szóló prófécia: Mai 3:23. A tanítványok kérdése és Jézus válasza: Máté 17:10- 13. János tagadta: Ján 1:21. Jézus pozitív választ ad, de nem egészen érthető. „Aki akarja, vegye így!” János alázatos lelkülete nyilvánul meg a Ján 1:20-27 igében. Szolgálata Krisztusra mutató. „Néki növekednie kell, nékem pedig alább szállanom.” Hű követ volt, aki nemcsak feladatát ismerte, hanem azt is, hogy „a követ nem nagyobb az ő Uránál, aki küldte”. Aranymondás: Máté 11:10. * * *
