Evangéliumi Hírnök, 1994 (86. évfolyam, 1-12. szám)
1994-01-01 / 1. szám
POSTMASTER: Send address Change to, Evangéliumi Hírnök, Hungarian Baptist Union of America 2800 Fordham Road N.E., Palm Bay, Florida 32905-4312 (USPS 716-300) VOL. 86., NO. 1. JANUÁR 1994 86. ÉVF. 1. SZÁM, 1994. JANUÁR C. H. SPURGEON: EGYEDÜL JÉZUS Nem lehet elég gyakran, és elég nyomatékosan ismételni, hogy szabadulásunk egyedüli reménysége az Űr Jézus Krisztusban van. Jézus elegendő ahhoz, hogy megszabadítson a bűn adósságától és hatalmától. Azért nevezték Jézusnak, „mert Ő szabadítja meg népét bűneiből” (Mt 1,21). „Az Emberfiának van hatalma e földön bűnöket megbocsátani” (Mt 9,6). Azért magasztaltatott fel, hogy „adjon bűnbánatot és bűnök bocsánatát”. Tetszett Istennek, hogy olyan üdvtervet készítsen, amely teljes egészében az Ő egyszülött Fiában teljesedik be. Az Úr Jézus a mi üdvösségünkért lett emberré, értünk „engedelmeskedett mindhalálig, mégpedig a kereszthalálig” (Fii 2,8). Ha szabadulásunknak más lehetősége is lett volna, akkor nyilván elmúlt volna tőle a keserű pohár. Ha olcsóbb áron is megválthatott volna, akkor Isten Fiának nem kellett volna meghalnia, hogy megmentsen minket. A végtelen kegyelem gondolta ki ezt a nagy áldozatot, és a végtelen Szeretet engedelmeskedett, s meghalt érettünk. Január ím újat kezdhetünk megint! Csodálatos az élet. De szent Igéd szava szerint Urunk a Te beszéded marad csak változatlanul. Ég s föld elmúlik végleg. S mi újat kezdhetünk megint. HG Hogyan is gondolhatnánk, hogy más út is létezhetne, mint az, amit Isten ilyen nagy áron készített elő, és amelyet a Szentírás olyan egyszerű módon és olyan nyomatékosan állít elénk? „Nincsen üdvösség senki másban, mert nem is adatott az embereknek az ég alatt más név, amely által üdvözülhetnénk” (Csel 4,12) — ez teljesen bizonyos. Bűn azt feltételezni, hogy az Űr Jézus csak tökéletlenül váltotta meg az embereket, és ezért a magunk részéről az Ő műve teljessé tételéhez még bizonyos cselekedetekre vagy érzésekre van szükség. Mert ugyan mit tehetnénk hozzá még az Ő véréhez és az Ő igazságához. Minden igazságunk olyan, mint a szennyes ruha” (Ézs 64,5). És még ha lenne is bizonyos igazságunk, amire büszkék lehetnénk, ha „fügefaleveleink” (1 Móz 3,7) még oly szélesek és nagyok lennének, akkor is bölcsebb lenne levetnünk azokat, és elfogadnunk azt az igazságot, amely Istennek sokkal kedvesebb, mint a mienk. Én, aki e sorokat írom, őszintén megvallom, hogy nincs egyetlen jó tulajdonságom, vagy cselekedetem sem. Még egy darab rongyot sem tudnék belőle készíteni! Teljesen mezítelen vagyok. De még ha a legszebb ruhám lenne is jó cselekedetekből, úgyhogy büszkén mutogathatnám, akkor is szétszaggatnám, és nem öltöznék fel mást, mint az „üdv ruháját” (Ézs 61,10), amelyet Jézus a maga érdemeivel megszerzett, és ingyen nekem ajándékozott. Az Úr Jézust legjobban azzal dicsőítjük, ha minden jót tőle várunk. Ezzel tiszteljük Őt, úgy, ahogy Ő megérdemli! Ezért nem tehetünk mást, mint hogy Rá tekintünk, hogy megszabaduljunk. Elvárja tőlünk, hogy menjünk hozzá, mert Ő mindazokat, akik megfáradtak és megterhelődtek, magához hívja, hogy nyugalmat adhasson nekik (Mt 11,28). A tűzvészben levő gyermek erősen belekapaszkodik a tűzoltóba, aki karjában hordozza, és egyedül benne bízik. Nem kérdezi, elég erős-e, azt sem kérdezi, őszinte szándékkal hozza-e ki, hanem belekapaszkodik. A hőség elviselhetetlen, a füst fojtogató, de a szabadító gyorsan biztonságba helyezi őt. Kapaszkodj ugyanilyen gyermeki bizalommal Jézus Krisztusba, aki ki akar és ki tud hozni téged a bűn lángjai közül! Az Úr Jézus személyének teljes bizalmat kell ébresztenie bennünk. Mivel Ő Isten, van hatalma arra, hogy megszabadítson; mivel Ember is, ezért telve van áldással; mivel egyszemélyben Isten és Ember, egyesül benne az emberi természet és Isten szentsége. A létra elég hosszú, hogy a földön fekvő Jákobot összekösse a mennyben uralkodó Istennel. Ha más létrát hoznánk, ezzel azt feltételeznénk, hogy az a létra nem képes áthidalni a távolságot. Gondoljatok arra, hogy ö maga az út. Milyen orcátlanság lenne annak feltételezése, hogy valamiképpen mi is hozzátehetünk valamit az isteni úthoz. Akkor azt is állíthatnánk, hogy Jézushoz magához hozzá kell tennünk valamit. Már önmagában ez a feltételezés a szeretet Urának káromlása lenne. (Folytatás a 3. oldalon)
