Evangéliumi Hírnök, 1993 (85. évfolyam, 1-12. szám)
1993-06-01 / 6. szám
1993. június 11. oldal VASÁRNAPI ISKOLA 1993. június 27. ÖRÜLJETEK AZ ÚRBAN! Filippi 4:4-20 Ma a Filippi levél utolsó részét tekintjük át. Mielőtt a levél „örömteljes” befejezéséhez jutna Pál, kiderül, hogy az „én örömöm és én koronám”nak nevezett gyülekezetben is előfordult, hogy „az evangélium dolgában együtt viaskodók” között nézeteltérés támadt. Pál arra kéri munkatársait, hogy segítsenek a békesség helyreállításában. őrüljetek! (4-9). A levél, s talán bibliánk legismertebb versei ezek. Pál olyan csodálatos szavakkal és olyan hangvétellel írja parancsait, hogy lehetetlen nem elfogadni. Meghát, ki az, aki nem szeretne örülni? Itt a recept. Jó, amikor körülményeink is okot adnak az örömre, de ti, filippibeliek, örüljetek a körülményektől függetlenül is, hiszen az Úréi vagytok. Mindenkor örüljetek, mert mindenkor az Ő gyermekei vagytok. Legyetek szelídlelkűek! Nem születtetek ugyan ezzel az erénnyel, de az Űr Jézustól megtanulhattátok már, s ügyeljetek arra, hogy ez a lelkűiét uralkodjék bennetek, látszódjék rajtatok. Ne aggódjatok, hanem ahelyett imádkozzatok! Az imádság nem a tehetetlen ember kétségbeesett erőlködése lehet csupán, hanem a hívő ember tudatosan választott útja a megoldáshoz. Gondolkodásotok legyen tiszta, fegyelmezett. Tegyétek is meg, amit elhatároztatok, amit fölismertetek. Mindennek a jutalma is meglesz: az Isten minden értelmet felülhaladó békessége. A bőkezűség örömöt okoz (10-16). Az öröm szó köré csoportosítja Pál a maga szükségeiről, s a filippiek gondoskodásáról szóló zárószavait is. Meglepő őszinteséggel ír a maga helyzetéről. Tanulhatna belőle gyülekezet, s az Úr szolgája egyaránt. Anyagi helyzetére nézve kimond néhány fontos dolgot, melyek egymással összefüggenek. Érdekes, hogy mi sokszor csak az egyiket, vagy a másikat emeljük ki, attól függően, hogy müyen gondolatunkat akarjuk igazolni az Igével. Pál szűkölködött. Megtanulta azonban elfogadni, zúgolódás nélkül hordozni azt, ami van. Krisztustól kapott erőt hozzá. De örült annak, hogy gondoskodtak róla a filippibeliek. Várta is, kívánta is ezt (10). „Jól tettétek, hogy közösséget vállaltatok velem nyomorúságomban.” (14. új ford.) A bőkezűség jutalma nem marad el (17-20). Egymástól nehéz az ilyet elfogadni de Pálnak elhihetjük, hogy őszintén mondta, hogy ugyan jól esett neki az ajándék, de igazán annak örült, hogy az Isten előtt kedves áldozat gyümölcsöt fog teremni a filippiek számára. Isten áldása sosem marad el! Próbáljuk elhinni, ha eddig még nem tapasztaltuk volna, hogy a bőkezűségnek ez a jutalma: „Az én Istenem pedig be fogja tölteni minden szükségeteket az Ő gazdasága szerint dicsőségesen a Krisztus Jézusban.” (19). Aranymondás: Filippi 4:4. * * * 1993. július 4. MINDENEKBEN Ő LEGYEN AZ ELSŐ! Kolossá 1:3-5 a, 11-23 A következő néhány héten a Kolossélevelet tanulmányozzuk. Pál apostol lehet, hogy soha nem járt Kolosséban. Valószínűleg Epafrás, Pál munkatársa vitte el az Evangéliumot Efézusból Kolosséba. Tőle tudta Pál, hogy hamis tanítók kaptak teret a gyülekezetben. A római börtönből írt levelének fő célja, hogy e tévtanításokban adjon eligazítást a gyülekezetnek. A keresztyén életvitel jellegzetessége (3-5). Mindenekelőtt az imádság, azután a hit, a szeretet és a reménység. A hívőnek ezek az Úrtól kapott erényei valóságos értékek és kettős irányba érvényesülnek: Isten felé és az emberek felé is. Krisztus követőinek kiváltságai (11- 14). Pál többféleképpen is megfogalmazza leveleiben, hogy a Krisztustól különleges „belső erőt” kaphatunk. Erősnek lenni a belső emberben — régen is, ma is nagyon fontos kiváltság (11). Örökséget készített követőinek (12). Megszabadított a sötétség hatalmától (13). Országának részesei lehetünk (13). Bűnbocsánatbam részesülünk (14). Krisztus az első (15-23). A levél egyik fő témájához érkezünk akkor, amikor Krisztus személyéről olvasunk ezekben a versekben. Pál apostol minden levelében megtalálunk egy ehhez hasonló szakaszt. Krisztus nagysága, dicsősége és valóságos személyisége olyan tanítás, amit minden hívőnek ismerni kell. Ha meg akarod tudni, milyen Isten — nézz Jézusra: olyan, mint Ő. Krisztusról 3 féle vonatkozásban szól Pál. Istennel (15), a világgal (16- 17), és a gyülekezettel (18) való kapcsolatában. Végül Krisztus békéltető szolgálatának fontosságát hangsúlyozza, az olvasók személyes életére vonatkoztatva (20-23). Gondolatmenetét ezzel a figyelmeztetéssel zárja: Krisztus csodálatos szeretetére, értünk elvégzett szolgálatára személyes döntésünkkel kell válaszolni. Krisztus nagysága ugyan nem szenved csorbát, ha ez elmarad, de mi a legnagyobb kincsről mondunk le azzal. „Mindenekben Ő legyen az első” a te számodra is! Arany mondás: Kol. 1:17. $ * * 1993. július 11. TELJESEN ELÉG... Kolossá 2:5-19 „Ezt pedig azért mondom, hogy valaki titeket rá ne szedjen hitető beszéddel.” (4.v.) Milyen jó, ha van valaki, aki figyelemmel kíséri életünket, és figyelmeztet, ha rossz irányba fordulunk, vagy ha rossz hatások érnek bennünket. Pál ezt teszi a kolossébeliekkel. Aggodalma a gyülekezettel kapcsolatban (5-8). Hitük erősségét dicséri, s egyúttal félti is (5). Járjatok is Őbenne, ne csak beszéljetek Róla (6). Épüljetek tovább, növekedjetek (7). Ne torpanjatok meg (8). „Bölcselkedés és üres csalás által” sok-sok áldozatot szed a Sátán. Krisztus karaktere (9-15). Az üres csalás, vagy az emberi bölcselkedés helyett idézzük fel újra és újra azt, amit Krisztusról tudunk: Őbenne van Istennek teljessége. Nem a filozofikus gondolat, nem a hagy''
