Evangéliumi Hírnök, 1993 (85. évfolyam, 1-12. szám)
1993-03-01 / 3. szám
1993. március hó 11. oldal VASÁRNAPI ISKOLA 1993. március 28. VISSZANYERT ÉLET János ev. 11:1-4, 21-27, 41-50. Amíg e földön élünk, addig szeretteink betegsége, megpróbáltatása, vagy elköltözése mindig megnehezíti szívünket. Ilyenkor nagy szükségünk van az igére: „Én vagyok a feltámadás és az élet, aki hisz énbennem, ha meghal is él!” A bethániai család is a mély próba által győződött meg e szavak igazságáról. A család tagjai: Mária, aki megkente az Úr lábait, letette bűneit és a jobb részt választotta, — Márta, aki szorgalmas és hívő volt, de kimaradt az áldások legjavából, — és végül Lázár, akit Jézus szeretett és barátjának nevezett. A családot váratlanul érte a gyász, de ennek a csodálatos napnak a tanulságait nekik is éppúgy le kellett vonniok, mint egész környezetüknek, az egyházi vezetőknek, és végül nekünk, ma élő hívőknek is. Mégpedig: 1. Jézus legközelebbi barátait is érheti szenvedés. „Uram, ha itt lettél volna...” Jézus jelen van életünkben, tud minden eseményről. Tévedés azt hinni, hogy az övéit nem érheti el a baj, a betegség, a csapás. Tudta, anélkül semmi sem történhet velünk, sőt, mindezekkel célja van, meg akar tanítani valamire. Sokszor a mélységekben jutunk el egy-egy igei igazság teljes megértésére, mint amilyen ez is: 2. „Én vagyok a feltámadás és az élet, aki hisz énbennem, ha meghal is, él!” Ezt csak Isten Fia jelenthette ki. Aki az Istenségnek része, s Úr az élet és halál felett. Jézus földön járása alatt 3 halottat támasztott fel, de végül mégis részük lett a test halála. Test és vér nem örökölheti Isten országát. A feltámadás és az élet — a halhatatlan lélek öröksége. 3. Jézus együtt sír a sírókkal. Ez nemcsak együttérzését bizonyítja, hanem azt is, hogy mindenben hozzánk hasonló lett. Ma is kész nála a vigasztalás, „kegyelméből örök vigasztalással ajándékozott meg.” Ő mondotta: „Boldogok, akik sírnak, mert ők megvigasztaltatnak.” 4. A feltámasztás csodája előtt fohászkodik, kinyilatkoztatja az Atyával való kapcsolatot, a Tőle kapott hatalmat, „hogy elhiggyék, hogy Te küldtél engem.” Megrendítő bizonyíték: a négynapos halott életre kel! 4. A következmények, eredmények különbözősége: A család ujjongó imádata. A szemtanúk közül sokan hisznek Benne. A papi fejedelmek megrémülnek a várható egyházi és politikai következményektől, Kajafás főpap prófétái. Sok üldözés után először hangzik el nyíltan az ítélet: Jézusnak meg kell halnia! Megrendítő és igaz prófécia! Elvész a népért, hogy az egész nép el ne vesszen. Befejezésül: Adjunk hálát, hogy a feltámadással kapcsolatban nekünk már nem a tudatlanság a részünk, hanem szent bizonyosság! Olvassuk el: IThess 4:13-18 verseket, és az lKor 15. részét! Aranymondás: János 11:25. * * * 1993. április 4. „Példát adtam néktek...” János 13:1-16. Ebben a hónapban a vasárnapiiskolai igék az igazi szeretetet, a legnagyobb Szeretetet ismertetik meg velünk. Jézus tudta, hogy eljött az ideje, hogy visszatérjen a földről az Atyához. Hogy milyen áron, azt is csak Ő tudta. Közeledett a húsvét ünnepe, amelyen Ő lesz az áldozati Bárány, „mivelhogy szerette az övéit, mindvégig szerette őket.” Ismerjük a mai leckét megelőző eseményeket: Döntés Jézus haláláról (Ján 11:45-53), (Máté 26:1-5), majd az utolsó vacsora előkészítése és elfogyasztása, Júdás eltávozása. Ezt követte a lábmosás. Tudjuk, hogy ez keleten a vendéglátás elmaradhatatlan velejárója volt, csakhogy nem a gazda, hanem a rabszolgák végezték. Jézus cselekedetében megrendítő tanítás rejlett akkori és mai tanítványai számára. Mozzanatai: Kendőt kötött maga elé. Ezzel „szolgai formát vett föl... megalázta magát” (Fii 2:7) Ő, akinek Istensége kijelentetik itt a 3. versben is. Kezdé mosni a tanítványok lábait. Szinte látjuk a döbbenetét a tanítványok arcán, érzékeljük a néma csendet, amíg Jézus sorra, mindeniknél elvégezte a szolgálatot. Egyedül Péter tiltakozik. Neki szól Jézus személyes tanítása: „Ha meg nem moslak, semmi közöd nincs énhozzám!” — Mai tanítványa! Milyen közösséged van Jézussal? Megmosott-e téged a Bárány? „Meg vagy-e tisztulva, újjá lettél-e?” Jézus ma is elmondhatná: Ti már tiszták vagytok, de nem mindnyájan! Ez nem csupán bemerítés, gyülekezeti tagság kérdése! Őszinte önvizsgálat világossá teszi, hová tartozol! Jézus közös tanítása. „Értitek-e?” — Mennyi mindent nem értettek még tanítványai sem! Ezúttal azonban a példa tette érthetővé a tanítást. Példát adtam néktek! A legalázatosabb szolgálat példája volt ez. Ti is így cselekedjetek! Senki sem mondhatja: Ez nem az én feladatom! Nincs olyan alacsonrendű szolgálat, ami ne illene Isten gyermekéhez! Az emberek közt örök a vetélkedés: ki a nagyobb? Isten értékrendje: „Aki nagy akar lenni közietek, legyen mindenkinek a szolgája!” Az alázat nem emberi, isteni tulajdonság, amit tanulnunk kell. „Tanuljátok meg tőlem, hogy szelíd és alázatos szívű vagyok, és nyugalmat találtok a ti leikeiteknek.” Szolga és követ. Aki ezt a nevet viseli, az mindenben Ura és megbízója akaratát cselekszi, érdekeit képviseli, és az Ő dicsőségét hirdeti. Példaképünk Jézus, aki „nem azért jött, hogy néki szolgáljanak, hanem hogy Ő szolgáljon és adja az Ő életét váltságul sokakért.” (Márk 10:45) Aranymondás: János 13:15. * * * 1993. április 11. LÁTTAM AZ URAT! János 20:1-16 Ez a diadalmas örömkiáltás Mária Magdolna ajkáról hangzott el, húsvét reggelén. Az emberek közül ő volt az első, aki a feltámadt Krisztussal találkozott. Sokakban felmerül a kérdés: Miért? Hűséges tanítványai helyett mért éppen őt választotta? Ugyanezt kérdezhetjük Péterrel kapcsolatban is, és Istennek minden kiválasztott eszközéről, akinek bűnös múltját ismerjük. Erre a felelet csak egy lehet: Isten nem
