Evangéliumi Hírnök, 1992 (84. évfolyam, 1-12. szám)
1992-01-01 / 1. szám
1992. január hó 7. oldal Pap Lajos testvér feleségét és kisleányát a repülőtéren vártuk Sokszor a hit és az imádság az egyetlen megtartó erő. Előre nem látható nehézségekre is föl kell készülnie annak, aki ezt a nehéz utat választja. No, meg közelről sokszor máshogy néznek ki a dolgok, mint tá* volról. Sajnos az emigrációval kapcsolatos rendelkezések is egyre szigorúbbakká, és átláthatatlanabbakká, olykor könyörtelenekké válnak. Imádkozzunk a családok mielőbbi egyesítésének lehetőségéért. HG) * Máté NEW YORK New Yorki Magyar Baptista Gyülekezet Lelkipásztor: Kulcsár Sándor Tőkés László New Yorkban November 10-én a New York-i Magyar Baptista gyülekezet egy ökumenikus összejövetelen vett részt, amelyet a magyar egyházak vezetői rendeztek. Ezen az összejövetelen dr. Tőkés László erdélyi püspök hirdette az Igét a 127. Zsoltár első verse alapján: „Ha az Űr nem építi a házat, hiába dolgoznak azon annak építői. Ha az Úr nem őrzi a várost, hiába vigyáz az őriző.” Dr. Tőkés László két nagy építkezésre utalt a Bibliából: a Bábel tornya és a Noé bárkája építésére. Megjegyezte, hogy Noé bárkájával párhuzamosan épül a Bábel tornya a mai világban. A Bábel tornya ideális körülmények között épül, dicsőséget, hírnevet szerez. De annak ellenére, hogy a Bábel tornya kedvező körülmények között épül, hamar kudarcot vall, mert nincs Isten áldása rajta. A Bábel tornya az emberi nagyravágyást jelképezi. Isten azért nem engedte meg, hogy Bábel tornya felépüljön. A Noé bárkája viszont nehéz, kedvezőtlen körülmények között épült. Noét gúnyolták kortársai, mivel bárkát épített, ami abban az időben szükségtelennek látszott. De mivel Isten parancsolta Noénak, hogy a Bárkát felépítse, Isten megáldotta munkáját, és a bárka időben elkészült. Noénak és családjának szabadulását jelentette a bárka. Ez a két példa világosan rámutat arra, mennyire fontos életünkön, munkánkon Isten áldása. Mi, akik Istenben bízunk, mit építünk, mire törekszünk? Noé Bárkája a lelki templomot, Krisztus anyaszentegyházát, a gyülekezetei jelképezi, melynek szerepe a lélekmentés. Mi mit építünk? Isten áldása van-e a mi munkánkon és ezáltal mások áldására vagyunk, vagy nem Isten szerint munkálkodunk és kudarcot fogunk vallani? Úgy hiszem, hogy dr. Tőkés László igehirdetése nagy nyomot hagyott mindenki szívében. Érezhető volt, hogy Tőkés László megtapasztalta Isten kegyelmét, áldását életében. Hisszük, hogy munkáját Isten továbbra is megáldja mind Erdélyben, mind szerte a világon. * Torma Lidia Bemerítés Felejthetetlen marad a New York-i gyülekezet számára november 3! A szép, napfényes őszi vasárnap reggelen, kicsik és nagyok, vendégek és barátok örömmel siettünk az Úr háza felé. Az Imaóra, melyet vendégünk, Bákai Barnabás és a helybeli Szomor Oszkár testvér vezetett, a nap jelentőségéről beszélt. Ez az a nap, melyet az Úr rendelt! örüljünk és vigadjunk ezen! (118. Zsoltár 24-29) A fehér ruhába öltözött 5 ifjú szíve, és az egész gyülekezet közös hálaimája szállt az Úr elé. Hisszük, hogy eljutott Isten trónjáig, mert válaszul áldását küldte az egész napra, annak minden tevékenységére. Megható volt hallani a szülők könnyes imáit is. Ez a nap hitünkben megerősített! Még jobban megértettük, hogy érdemes hinteni a jó magot a szülőknek és a lelkipásztoroknak is. Nincs hiába az Úrért való fáradozásunk...! Ezért: „Vessünk hittel, szeretetből/ Jó magot tiszta igét...”! Vendég lelkipásztor testvérünk, dr. Fazekas László, a Kolossé 3. rész alapján hirdette Isten igéjét, mely szólt úgy a most elindultakhoz, mint azokhoz, akik már régóta járjuk a hit élet útját. A test cselekedeteinek tagjainkban való megöldöklése, a régi, az elavultnak a levetkőzése, az új ember megerősödésének a feltétele. Vetkőzzétek le...! — szólt az ige, és... öltözzétek fel...! Kulcsár Sándor, a helyi lelkipásztor, mint a fehér ruhások lelkigondozója meghatottan olvasta fel a Mózes V. könyve 26:16-19 verseiben megörökített gyönyörű igéket, melyekben e mai napon kimondották Istennel a nagy jelentőségű szavakat: „...Isteneddé lesz néked!” Isten is kimondatta velük ezt: „...az Ő tulajdon népévé leszel!” Milyen áldott szövetség ez, melyet Isten szerzett, és Krisztus szent vérével pecsételt meg! Ott állott ünneplésünk középpontjában a véres kereszt, amely a világnak ugyan bolondság, de nékünk, akik megtartatunk Istennek ereje. A hitvalló vallástétel után megmozdult a víz, és megmozdultak a szívek...! Az öt bizonyságtevő fiatal, az Úr Jézus példáját követ-