Evangéliumi Hírnök, 1992 (84. évfolyam, 1-12. szám)

1992-04-01 / 4. szám

1992. április hó ^gaiumiWnagj 11. oldal út, igazság és élet. Mint a halottak közül az első. Ül az Atyának jobbján, közbenjár érettünk. Készíti a helyet, hogy ahol Ő van, mi is ott legyünk. Jé­zus feltámadása minden ember életé­ben megtapasztalható valóság lehet. Ha feltámadtunk együtt a Krisztussal. Azt a diadalmas érzést elmondani nem lehet, amit az az ember érez, aki elmondhatja: „Mint egy idétlennek nekem is megjelent.” Attól a pillanat­tól már nemcsak hisz, de tapasztala­tokkal is bír. Ahol egy újjászületett ember megje­lenik, ott jelen van Jézus győzelme a halál felett. A bűn hatalmában vergő­dő ember számára ez lehet bizalomkel­tő valóság. Megszabadulhat szenvedé­lyeitől és addig nem ismert cselekede­tekre lesz képes. A kegyelmi ajándé­kok által. Jézus feltámadása az utolsó napon tündököl a legfényesebben. Amikor minden szem meglátja Őt. Akik által­­szegezték, azok is. Amikor sír és zo­kog az egész föld. Meglátjuk Pilátus, Annás és Kajafás zavarát és félelmét. Azok pedig, akik nem hittek, látják majd a megváltottak örömét. Oly di­cső lesz az a nap! Arany mondás: Mk 16:6. * * * O. L. 1992. április 26. AZ ÉLŐ REMÉNYSÉG AJÁNDÉKA 1 Péter 1 Új témába kezdünk a vasárnapi is­kolai sorozatban. 6 héten keresztül Péter apostol két levele alapján ez lesz a főtémánk: Isten népe e világban. Használjuk fel ezeket a heteket arra, hogy alaposan áttanulmányozzuk Pé­ter leveleit. Az igehelyek gondos, hangos olva­sása, a tartalom jó megértése, az építő jellegű hozzászólások, beszélgetések során eljutunk az ige üzenetéig is. Az üzenet megtalálása a cél. Lapunk rövid magyarázatai segíteni kívánnak ebben a folyamatban. Semmi nem helyette­sítheti azonban az imádságos lelküle­tű elmélkedést az ige fölött. Az élő reménység (lPt 1:3-9). Péter első levelét az élő reménység levelének is szokták nevezni, annyira jellegzetes gondolata ez a levélnek. A bevezető sorok után levele fő részét Péter doxológiával (Isten dicsőítés) kezdi. Magasztalja Istent azért, mert élő reménységünk van. Ez a remény­ség nem a mi „produkciónk”. Isten szült újjá minket erre. Vagyis aján­dékba kaptuk. Ezt az ajándékot csak­is a hívők kaphatják. Ennek az élő re­ménységnek az alapja az Űr Jézus Krisztus halálból való feltámadása. Élő reménységünk van, mert élő Meg­váltónk van. Krisztus feltámadása az alapja a ke­­resztyénségnek. Anélkül becsukhat­nánk templomaink, imaházaink ajta­ját. Hiábavaló lenne minden, amit te­szünk (1 Kor 15:14). Ott van-e a Krisz­tus föltámadásába vetett hit az éle­tünk, gondolkodásunk középpontjá­ban? Nincs értelme élő reménységről beszélni máskülönben. „A ti kipróbált hitetek...” milyen próbában álltái helyt legutóbb? Élni az élő reménység szerint (lPt 1:13-21). „Annakokáért...” Következményei vannak, s kell, hogy legyenek a ben­nünk lévő élő reménységnek. Ne bi­zonytalankodjatok! Az új életformá­hoz igazítsátok az életeteket. (Olv. Rm 12:1-2) Törekedjetek szent életre. Legyen bennetek az az indulat, ami a Megváltót jellemezte. Ne feledjétek, hogy a hívőket is megítéli az Űr. Nem tölthetjük hát könnyelműen „jöve­­vénységünk” idejét. Az élő reménységnek ára van! Drá­ga vér volt az ára (18-19). Megfizette értünk. Tartozunk hát Neki az éle­tünkkel. Szeressük, legyünk erősek a hitben, éljünk az élő reménység sze­rint. Aranymondás: lPt 1:3. 1992. május 3. * * * ISTEN NÉPE VAGYTOK 1 Péter 2:1-10 Manapság sok szó esik a növekedés­ről, mégtöbb az eredményességről. Olyan terület ez, ahol könnyen sod­ródhatunk szélsőségekbe is. Sokféle „növekedési” terv, elmélet látott nap­világot már. Ezek egyrésze nagyon is „emberi”, erőszakos, erőlködő terv. Elvárja, hogy növekedjünk (lPt 2:1-3). Péter szerint van tennivalónk a nö­vekedés érdekében. Ez a tennivaló az első versben van megfogalmazva. Há­tat fordítani a bűnnek! Mégpedig tel­jes mértékben. A „minden” szó há­romszor is előfordul ebben az egy vers­ben. Elemezzük egy kicsit a fölsorolt bű­nöket is: gonoszság, álnokság, kép­mutatás, irigység, rágalmazás. A növekedést szolgálja a bűntől va­ló elfordulás után a lelki eledel utáni vágyakozás. A „tiszta, hamisítatlan tej” az Isten igéje. Ahogy a csecsemő természetesen növekszik — amennyi­ben egészséges — az anyatejen, úgy növekszik az újjászületett hívő Isten igéje által. Vágyakozol-e még mindig az Ige után, mint a csecsemő a tej után? „A Krisztusnak beszéde lakozzék tibenne­­tek gazdagon... (Kol 3:16). A növekedésünket szolgálja, ha visz­­szaemlékezünk azokra az események­re, amikor tapasztaltuk, hogy az Úr „jóságos”. „El ne feledkezzél semmi jótéteményéről... (Zsolt 103:2). Elhívott, hogy temploma legyünk (4-8) Péter ebben a szakaszban öt­ször használja a „kő” szót. Krisztus­ról, mint az élő kőről beszél. S Hozzá hasonlóan a hívő is élő kő lehet. Lelki ház épül az élő kövekből. Pál szerint ez a lelki ház az Isten temploma (lKor 3:16, 17). A hívők együtt képe­zik Isten templomát. Helytelen tehát és káros is az a manapság divatos jel­szó: „Jesus, yes! The church, no!” Elhívott, hogy népe legyünk (9-10). Ki ne ismerné a 9. verset? Legalább is annak első felét. Csodálatos szavakkal jelöli ki Péter a Krisztusban új életet nyert hívők helyét! ...királyi papság, szent nemzet... És valóban azok is va­gyunk. Isten elhívott, kegyelmet nyert gyermekei, sőt, elválasztott „népe”. Kár, hogy a 9. vers második fele már ritkábban jut eszünkbe. Elmél­kedjünk most azon, hogy mi is követ­kezik abból, hogy mi az Ő elhívott népe vagyunk. Feladatunk van, külde­tésünk van, amit senki más nem végez­het el. Tesszük, amit tennünk kellene? Arany mondás: lPt 2:9. * * * 1992. május 10. BIZONYSÁGTÉTEL SZENVEDÉSEK KÖZÖTT lPéter 3:13-18; 4:1-2, 7-11 Amikor Ignác püspököt, a korai keresztyénség neves tudósát Rómába

Next

/
Thumbnails
Contents