Evangéliumi Hírnök, 1987 (79. évfolyam, 1-24. szám)
1987-03-15 / 6. szám
VOL. 79., NO. 6. MARCH 15. 1987. 79. ÉVF., 6. SZÁM, 1987. MÁRCIUS 15. Postmaster: Send address change to Hungarian Baptist Union of America, 2800 Fordham Rd., N.E. Palm Bay, Fla. 32905. — (USPS 716300) Official Organ of the Hungarian Baptist Union of America Since 1908 Az Amerikai Magyar Baptista Szövetség hivatalos lapja AZ EVANGÉLIUM ISTENNEK HATALMA” (Róma 1:16) Félelemmel és rettegéssel... A fenti cím a Filippibeliekhez írt levélből vett idézet. A teljes mondat így hangzik: „Félelemmel és rettegéssel vigyétek véghez a ti üdvösségteket” (2:12). Ezeket az ijesztő szavakat az az apostol írta, aki bátran állította: „Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk?” (Róma 8:31) És abban a levélben írta, amelyet a bibliaolvasók az öröm levelének tartanak. Félnünk kell? És akármit is teszünk, véghez vihetjük üdvösségünket? Évtizedekkel ezelőtt, a „béke világ-Ha én csillag lennék Ha én csillag lennék, vacsora-csillag és ott ülnék az égbolt peremén, égi szénából, üstökös lángból minden embernek fészket raknék én. Ha felhő lennék, bárányok gyapja, és súlytalanul úsznék az égen, a meztelenek didergő testét én betakarnám nesztelen, szépen. Ha szellő lennék forró nyarakon s a magvetőket izzadni látnám, egyik kezemmel legyezgetném én és a másikkal megcirógatnám. Ha patak lennék, s kék vizem lenne, a vándorokat megállítanám, s ezüst markomból, mint a tündérek napfelkeltekor, én megitatnám. De nincs szükség rám, minden rendben van, az én Krisztusom csillag is, szél is, patakoknál is üdítőbb, tisztább, nála keresek oltalmat én is. (Sepsiszentgyörgy) . , , Sinka István ban” utaztam vonaton Svájcba. Ausztria és Svájc között az arlbergi hegyeken szédítő magasságban haladt a vasútvonal. Amikor lenéztem a több ezer láb mélységbe, egy kissé megborzongtam. Mi lenne, ha valami miatt kisiklana a vonat? De felnéztem a másik oldalra, a hóval borított fényes hegyre s megnyugodtam. Megértettem Pál apostol figyelmeztetését: gondoljatok a kárhozat veszélyére. Ha komolyan elmélkedtek, rettegni fogtok. Nézzetek fel s meglátjátok Isten dicső szabadítását. Vegyétek komolyan a lelki életet! Hogyan visszük végbe üdvösségünket? Sok keresztyén könnyedén, kis gonddal. Legalább is úgy hiszi, hogy ezért nem kell nehezen megdolgozni. Úgy veszi sok keresztyén, hogy a vallásosság maga üdvösség, vagy üdvözítő. A vallásosság pedig a legtöbb esetben kényelmes lelkigyakorlat, ópium, amely az üdvösség dolgában derűlátóvá és lelkileg hanyaggá teszi az embert. C.S. Lewis a néhai oxfordi és cambridgei (Anglia) egyetemi tanár, nem hivatásos, de mély meggyőződésű teológus írta egyik művében, hogy az ördögök beszélgettek a vallásról s az egyik fő-ördög azt mondta: „My friends, it will be an ill day for us if what most humans means by .religion’ ever vanishes from the Earth!” Magyarul: „Barátaim, rossz nap lesz részünkre az, amelyen az emberek felfogása szerinti ,vallás’ eltűnik a földről.” A felszínes vallásosság, komolytalan, lélek nélküli keresztyénség jól szolgálja a Sátán ügyét. A vallásosság, lehetővé teszi a megtéretlen tagoknak, hogy a Sátánnak is szolgáljanak és vallásosak legyenek. Amikor az üdvösséget azonosítj uk a vallással és vallásgyakorlattal, akkor az tényleg könnyűnek látszik. Akit csecsemő korában megkereszteltek, vagy aki felnőtt korában alámerítkezett és egyház, vagy gyülekezeti tag lett, az könnyen azt hiheti, hogy a tagsággal üdvözül is. Ekként a vallásos ceremóniákban való részesülés sok ember részére egyet jelent az üdvösséggel. A római egyház tanítása ezt a benyomást és hitet kelti a tagokban. Életbevágóan fontos, hogy szemügyre vegyük a különbséget a vallás és az üdvösség között. A vallás az, amit az ember hisz és gyakorol. Az üdvösség az, amit Isten tesz. Vallásgyakorlatot lehet végezni a „ha” szóval. Ha lesz időm, ha lesz alkalmam, ha ráérek, ha lesz kedvem, ha nem esik az eső, akkor ezt és ezt teszem, megyek templomba, szolgálok, és támogatom a felekezetemet. Az üdvösséget is megelőzi a „ha” szócska, de ezt már Isten mondja: Ha hiszel, üdvözülsz! Vallást gyakorolhatunk formai módon: énekléssel, versmondással, szép beszéddel, embereknek tetsző imával, és bizonyos anyagi áldozattal. Az anyagi áldozat bejelentésénél az adakozó odaírja nevét is a cél, Isten dicsősége mellé. A névnek ott kell lennie. Olyant még nem olvastunk, hogy „Isten dicsőségére adta egy névtelen.” Az üdvösség érzése mást mond. Az üdvözült lélek elfeledkezik magáról és Krisztust dicsőíti: Méltó a Bárány, hogy vegyen tisztességet.
