Evangéliumi Hírnök, 1987 (79. évfolyam, 1-24. szám)
1987-01-15 / 2. szám
1987. január 15. 3. oldal SZEMLE A HAR MINCA S É VEKBEN nagy feltűnést keltett BARTH KÁROLYNAK, a világhírű bázeli, kálvinista teológiai professzornak a bibliai alámerítésről közhírré tett magyarázata. Ez a magyarázat általánosságban egyezik a baptista felfogással. Magyarországon abban az időben a baptista misszió nagy lendülettel haladt előre s a miszszió vezetői, bár örömmel olvasták Barth magyarázatát, nagy elfoglaltságukban nem értek rá, hogy ezt az ügyet kellőképpen méltassák. Azt természetesen nem lehetett elvárni, hogy a gyermekkeresztelő közösségekfoglalkozzanak Barth kijelentéseivel, és terjesszék Barth tanítását a bibliai vízszertartásról. Ez a baptisták feladata lett volna. Ennek a mulasztásnak teszünk most eleget. * * * BARTH KÁROLY, A BIBLIA kiváló tudósa és magyarázója megállapította, hogy az Úr által elrendelt vízszertartás módja ALÁMER1TES, s megköveteli ez a szertartás az alámerítésben részesülő hivő TUDATOS BELEEG YEZÉSÉT ÉS ÓHAJÁT, s ennélfogva a szertartásnak a csecsemőkön való alkalmazása NEM ÍRÁSSZERŰ. A három pont, azaz, alámerítés, tudatos részvétel és a csecsemők kihagyása Barth Károly tanításának a lényege. Barth az alámerítést „jelnek" nevezte és nem tartotta „sákramentumnak”(szentségnek). Egy helyen említi az alámerítéssel kapcsolatban, a római levél magyarázatában a „sákramentum "szót ilyen értelemben: „Az alámerítés az igazság és szentség sákramentuma. ”(i) A jelet a hivő megfigyeli és a jel mondanivalóját megérti. Azalámerítés nem üdvözítő és nem kegyelmet közvetítő szertartás. A végrehajtás módjára nézve Barth a római levél magyarázatában világos és erőteljes szavakban így ír: „A baptizálás alámerítés, vízbesüllyedés ... a tisztító vízárba való merülés" (193. old.). A hivő az alámerüléssel átérzi Krisztus halálának a folyamatát. Meghat az óembernek — írja Barth. A /—6T| mbbbbbmJ római levél hatodik része csak úgy érthető meg, és csak úgy magyarázható hitelesen, ha a „baptidzo”szót helyesen alámerítéssel fordítjuk. A „keresztelés ” műkifejezésnek ehhez a bibliai szertartáshoz nincs köze. * * * KIHANGSÚL YOZA NDÓ BA R THNAK az a bibliai felfogása, hogy az alámerítésnek csak úgy van értelme és jelentősége, ha a hivő tudatosan részesül benne. Barth az angol fordítású „ Ethics "könyvben írja (105. old.),, Ha Isten szavára és Isten Lelkére számítunk, akkor nem tehetünk mást, mint hogy az alámerítést, mint Isten ígéretének a jelét komolyan vesszük. "Ide tartozik egy másik barthi kitétel, amelyben rámutat egy nem egészen világos baptistafelfogásra. Barth szerint a baptisták erősen kihangsúlyozzák azt, hogy az alámerítés az egyén megtérésének a jele, azaz az egyén választása megelőzi Isten legfelsőbb kegyelmi, kiválasztási munkáját. Barth a megtérést Isten előzetes elválasztó munkája eredményének tekintette. Isten üdvre választó tette, mentő kegyelmének a kiáradása megelőzi az alámerítést. Ezért „jel"az alámerítés. Mondhatnánk úgy is, hogy emlékeztető jel. Barth szerint az Úrral való lelki kapcsolat jele az alámerítés. A kegyelem ajándékozása az alámerítés előtt megtörtént, s ezért nem „sákramentum” a vízszertartás. Amint az Úrvacsora a hívők, a megváltottak emlékvacsorája, úgy az alámerítés is az elhívott üdvözöltek emlékjele. Mivel az alámerítés nem üdvözítő, vagy kegyelmet nyújtó szertartás, azért Barth nem említi a „felszentelt"lelkészek szerepét. Ilyen közvetítőkre nincs szükség. * * * A HARMADIK PONT amit Barth kiemel az, hogy a Szentírás értelmezése szerint a vízszertartás alkalmazása a csecsemőkön értéktelen. írásellenesnek tartja azt a felfogást, hogy a kisgyermeket részesíteni kell a vízszertartásban, bármi legyen is a lelki magatartása a környezetnek, amelyben él. (Portrait of Karl Barth 103. old.) Világosabban és erőteljesebben mutat a csecsemő baptizálás feleslegességére az előbbi sorokban említett könyvben. „A gyermeknek értenie kell, hogy mit tesznek vele. Miért szolgáltatják ki a vízszertartást, ha a gyermek nem képes felfogni annak jelentőségét. ” Barth a bázeli egyetem teológiai fakultásán tanított. Hogy ő részesített-e kisgyermekeket a vízszertartásban, azt nem tudjuk. Barth Károly világos bibliamagyarázata és az alámerítés igazsága mellett való bátor kiállása mutatja, hogy aki nyílt szándékkal, előítélet nélkül tanulmányozza Isten szavát, az az alámerítés kérdésében nem jöhet más meggyőződésre, mint arra, hogy a „baptidzo" alámerítés, a tudatos hívők részére jel. Barth magyarázatát a liberálisok nem támadták, a konzervatív gyermekkeresztelők pedig elhallgatták. Ha Barth Károly tudott volna magyarul, akkor a „keresztelés” szót is elvetette volna, mint nem bibliait. Rím nélkül karácsony után Tömbház előtt a hóban ízeire tépett fény őt or zó, jégbe dermedten, és körülötte tű, tű, fenyőtű a havon. Egy ágacskája még keresztalakú és rajta színes sztaniol, amit fagyba tiport egy cipősarok. Tegnap még bent állott az ablak mögött. Fényben, melegben épen, és körüldalolták. Ma itt szemétként, megcsúfoltan. mint üres, megvetett kereszt a Golgotán. Az ember-farkas megtépázta örömét, és hálátlanul kidobta a hóra. \dorjáni Nagy Aranka Akik mások életébe napfényt hoznak, maguk sem maradnak árnyékban. # J. M. Barrie A hiú ember olyan, mint a kakas. Azt hiszi, hogy a nap azért kel fel, mert kukorékol. (1) Karl Barth: The Epistle to the Romans. (192. o.) Marian E. Cross
