Evangéliumi Hírnök, 1986 (78. évfolyam, 3-24. szám)
1986-04-15 / 8. szám
Postmaster: Send address change to Hungarian Baptist Union of America, 2800 Fordham Rd., N.E. Palm Bay, Fla. 32905. — (USPS 716300) VOL. 78., NO. 8. APRIL 15. 1986. 78. ÉVF., 8. SZÁM, 1986. ÁPRILIS 15. Official Organ of the Hungarian Baptist Union of America Since 1908 Az Amerikai Magyar Baptista Szövetség hivatalos lapja AZ EVANGÉLIUM ISTENNEK H A T A L M A " (Róma 1:16) Áldjad én ... A verseket formai szépségük, tartalmi gazdagságuk alapján bírálják és értékelik az irodalom szakértői. A 103. zsoltár meggyőződésünk szerint tartalmaz még egy nagy értéket, ami értékelésünkben azt első helyre emeli. Ez a kincs a lelki tartalom. A zsoltár költője — költőkhöz szokatlan módon — magához szól és magát lelkesíti: “Áldjad én lelkem az Urat”. Ez a mód a leghatásosabb buzdítási mód. Ki tudja az embert jobban, eredményesebben biztatni, mint ő maga? Amikor én szólok magamhoz és intem magam, annak mindig van ered-Egyetlen vágyam Minden szavam érjen az égbe fel, j Minden dal, mit az ajkam énekel, \ Minden betű, mit leír a kezem, \ A Tied legyen, én Istenem! j Minden sóhaj, mely ajkamon fakad, j Minden, mi éget, itt, a Nap alatt, j Minden, mi fájó, én azt leteszem, j És azután már észre sem veszem. | Minden reménység, amely összetört, ; Minden ima, mit lehúzott a föld — ) És Tehozzád, ö, fel soha nem ért, i íme, itt zokog, bűnbocsánatért. j Minden idő, mely hasztalan suhan, • E sártekén, ez örök borúban, } Add, hogy eltűnjék: Téged lássalak, j És mindörökké Téged áldjalak! j Minden időmet Te oszd be, Uram, \ Hogy Hozzád érjen egykor az utam! ) Egyetlen vágyam csak az lehet nekem] Hogy Tied legyen egész életem! j Kárász Izabella • ménye. Szívem mélyén keletkezik az áldásra hívó felszólítás és ott végzi eredményes hatását. Én áldom, dicsérem és magasztalom az Urat, mások közbenjárása nélkül és az Úr jutalma, az isteni ajándékok az enyémek. Lesz áldás! Lelkesedésében a zsoltár szerzője gazdag változatban közli mindazt a jót, amit Istentől kapott és ami dicséretre indította. Áldjad én lelkem az Urat, aki: • megbocsátja bűneimet, • meggyógyít, • megvált, • megkoronáz, • megelégít, • megújít, és • igazságáról biztosít. Mi többet, mi jobbat kívánhat egy ember? Mi lehet megnyugtatóbb, értékesebb és örömet adóbb, mint amit Isten adhat az Ő gyermekeinek? Mi az a legfőbb jó, amit az ember keres és Istennél megtalál? Annyi jó, annyi szép, annyi örökkétartó ajándék után amit a zsoltáros kapott, természetesnek találjuk, hogy ajkai dicséretre nyíltak és szíve érzéseinek legszentebb húrjait pengette meg. A lelki kincsek szépsége adta meg a zsoltárosnak a dicsőséges megnyilatkozási formát. I. Érthető kíváncsisággal olvassuk ezt a zsoltárt és velünk született emberi vággyal kérdezzük: hogyan nyerte a zsoltáros mindazt a kincset és lelki jót, ami áldó-dicséretre indította szívét? Nem volt a zsoltáros idejében remek katedrális, nem hallott lelkesítő szónoklatot híres prédikátoroktól, még csak az ének és zeneművészek sem hatottak érzelmeire. Hárfázott ugyan, de ezzel is magát lelkesítette. Amiről a zsoltáros írt, azt mind átélte és megtapasztalta. Az átélés az Úrral való élés eredménye volt. A zsoltáros Isten közelségében élt és ebből a közelségből jött az áldás. Isten áldásainak az átvételéhez a mi hozzájárulásunk is szükséges. Ez a hozzájárulás két tényezőből áll, amit úgy nevezhetünk: mindig-közel. Költőnk, az Úrhoz való viszonyának az ápolását és bizonyítását nem kötötte a hét egy napjának egy órájához. Szerette az U rat, és kereste társaságát. Aki valakit nagyon szeret, annak közelségében töltött időt nem mérsékeli, hanem bővíti. Vajon aki az Úr népének a közösségét egy hónapban, vagy egy héten egyszer keresi, az gyakrabban kívánja Isten társaságát? Ismerünk hívőket, akik az Úrral élnek otthonukban, mivel testi betegségük nem engedi meg, hogy Isten népének a közösségét élvezzék. Az Úr népe társaságának a keresése bizonyítja azt, hogy a hivő az otthonában is az Úrral él. Az Úr népétől való távollétéből arra lehet következtetni, hogy a távollevő a hét napjain, otthon is távol él az Úrtól. A “mindig” tényező nem terhes kötelezettség. Aki kötelezettségnek tartja, az az áldások csatornájához csak időközönként járul és amikor ott van, szíve nem kész és nyitott a lelki ajándékok átvételéhez. Mindig az Úrral a tökéletesen biztosított élet. II. Isten mindenütt jelen van és mégis sokan távol élnek tőle. Az Úrhoz való közelségünk nem térbeli. Értékelésünk, szeretetünk és vágyunk mutatja meg, T
