Evangéliumi Hírnök, 1985 (77. évfolyam, 1-24. szám)
1985-03-15 / 6. szám
7. oldal 1985. március 15. KÉPEK MOSZKVÁBÓL Az amerikai National Council of Churches 266 delegátusa az elmúlt nyáron Oroszországba látogatott. Az ottani tartózkodás alatt 1984. június 18- án a moszkvai baptista imaházban gyűlést tartott. Vins György, a sokat szenvedett orosz baptista lelkipásztor, aki most Amerikában él, Indiana államban kiadott lapjában képet közöl az amerikai vendégek gyűlésén történt eseményekről. A képen két bátor orosz szabad baptista testvér, az egyik nő, a karzatról kiterített két fehér vászonra írt, nagy betűs feliratot. A feliratok szövegét idézzük: "Number of prisoners for the work of the gospel is constantly increasing and reaches 200 persons now. ” A másik: “Practically all the members of independent spiritual centre — the Council of Churches ECB — are cast into prison. ” Magyarul: “A fogságba vetettek száma, akik evangéliumi munkát végeztek, állandóan nő és már eléri a 200-as számot.” A független lelki központ — a Gyülekezetek Tanácsa, ECB — majdnem minden tagját bebörtönözték.” A cikk közli, hogy az ún. “Deacon- Vigilantes” őrködő diakónusok a titkosrendőrségjelenlevő embereivel azonnal közbeléptek. A vászonra írt feliratot nem vehették el, mert a felmutató testvérek leejtették a karzatról. A “bűnösöket” azonban eltávolították. Hova? Ez az eset világot vet néhány szomorú és örvendetes dologra. A szomorú az, hogy a hűséges orosz baptista testvéreknek így kellett az amerikai keresztyének figyelmét felhívni arra a tényre, amit a jó lelkek, a szovjet ateizmusban semmi rosszat nem látó, szabad földön élő atyafiak elködösítenek, hogy a szovjet földön nincs teljes vallásszabadság. Ezt, ezek a testvérek saját előre látott szenvedésük árán kiáltják a világ fülébe. Van bizonyos mértékű szabadságuk az orosz kormány által elismerteknek. Hogy az a szabadság milyen, arra mutat az az új kifejezés: “deacon vigilantes”. Más szóval az orosz titkos rendőrség beszervezett diakónusokat, hogy az állam érdekeire velük együtt vigyázzanak és a rendetlenkedő két, a szabadságra törekvőket a KGB segítségével távolítsák el. Az örvendetes része a közleménynek az, hogy az igazi, hűséges orosz baptistákban él az első keresztyének és az ősök hite és bátorsága. Ezek a nők és férfiak tudták, mi vár rájuk és mégis kiálltak a szabadságért. Rosszat tettek? A szovjet szerint igen és most alighanem a munkatáborokba kerültek. BIBLIA MAGYARÁZÓ 1985. március 31. KRISZTUS A KERESZTEN János 19:17—30 János apostol éles szemei a keresztrefeszítés végrehajtása mögött az elvetemült emberiség lelkületét és a hűségesek kitartását szemlélték. I. Az áldozati Bárányt, az Úr Jézust nemcsak a legkegyetíenebb kivégzéssel, felfeszítéssel büntették, hanem emlékét is meg akarták gyalázni azzal, hogy a szégyenletes “koponyák hegyén” küldték halálba. A gyalázatot Pilátus gúnnyal is tetézte. Három nyelvű feliratot helyeztetett a keresztre. Ezzel talán a zsidókon is bosszút akart állni Pilátus. A keresztrefeszítés napvilágra hozta az emberi gonoszságot és közli velünk, hogy akik nem hisznek az Úr Jézus Krisztusban, azok a koponyák hegyén álló tömeggel értenek egyet. jj Szövegünk leírja egyrészt a zsidó vezetők érzékenységét és hiúságát, valamint a közömbös katonák kapzsiságát. A zsidó vezetők ijesztették Pilátust, hogy ha Jézust, aki királynak vallja magát, el nem ítéli, akkor nem barátja a császárnak. Mikor Pilátus kitűzte a fára: Jézus a zsidók királya, akkor ez ellen hevesen tiltakoztak. Krisztus a bűnt és az érdemet valóban felvitte a fára. A szentségtelen fán függött a Szent. A kereszt nem csupán Isten végtelen szeretetének, hanem a bűnös ember elvetemültségének is az örök jele. A római katonák az emberek közös csoportját képviselik. Ezeket Krisztus áldozata nem érintette. Csak a várható “haszonra”, az elítéltek anyagi javaira áhítoztak. Ezek a katonák nem kívánták Krisztus felfeszítését, ezek “semlegesek” maradtak és ezzel a közömbösség példái lettek. Semmit nem kockáztattak, csak hasznot húztak. Krisztus azonban már földi életében kifejtette, hogy az Ő követésében nincs semlegesség: vagy vele, vagy ellene. III. Szövegünk legmeghatóbb része az a gyengéd jelenet, amikor az Úr Jézus a keresztről János gondjaira bízta édesanyját, Máriát. Ebben a jelenetben felemelő az anyai szeretet bátorsága.
