Evangéliumi Hírnök, 1985 (77. évfolyam, 1-24. szám)
1985-03-15 / 6. szám
4. oldal 1985. március 15. NOK ROVATA Rovatvezető: BOCSA SÁRA Női konf. elnök: Kish Ernőné Alelnök: If]. Sebestyén Jánosné Titkár: Newman E. Rose Pénztáros:: Mrs. Henry Austin Járjunk egy úton “Meddig sántikáltok kétfelé? Ha az Űr az Isten, kövessétek Őt...” “Kedves hivő testvéreim, szakítsatok időt a kihagyott versek elolvasására!” (I. Királyok 18:21—36) És amikor eljött az estéli áldozás ideje, odalépett Illés próféta, és monda: Ó, Uram, Ábrahámnak, Izsáknak és Izraelnek Istene, hadd ismerjék meg e mai napon, hogy te vagy Isten az Izraelben, és hogy én a te szolgád vagyok, és hogy mindezeket a te parancsolatodból cselekedtem. Hallgass meg engem, Uram, hallgass meg engem, hogy tudja meg e nép, hogy te az Űr vagy, az Isten, és te fordítod vissza az ő szívüket! Abban az időben Illés próféta felszólította Izrael népét, ne sántikáljanak kétfelé, hanem kövessék az Istent. Ma minket Krisztus drága vérén megváltott keresztyéneket szólítson az Ige, ne sántikáljunk kétfelé — sokfelé, hanem kövessük az Úr Jézust, aki nekünk mindenben példát adott és így töltsük be Krisztus Urunk parancsát. Hivő testvérem, légy követe, örömhír vivője Megváltódnak, oly sokan sántikálnak az Úr népe között is kétfelé. Pedig két úrnak szolgálni nem lehet. Még ma válasszuk a jobb részt, kezdjük el úgy a mát, hogy Isten neve dicsőüljön meg általunk, így leszünk áldás a környezetünk számára. Mentsünk lelkeket, nézzünk körül, menynyien járnak a bűn útjain és kezdjük csak el szeretteink között, kik azok, akik még kétfelé sántikálnak, vagy semmit sem tudnak arról, hogy van bűntől való szabadulás és a síron túl van örökélet vagy örökkárhozat. Ne elégedjünk meg, ha nekünk van üdvbizonyságunk. Mindenkinek fáj, ha szeretteink közül egy eltávozik, és ha Megváltó nélkül élt, nem lesz viszontlátásunk. Nagyon komoly figyelmeztetéseket találunk: Urunk visszajőve tele az Ige szerint közel van! Mi lenne, ha még ma eljönne. Nem szakadna-e meg a szívünk, hogy szeretteink sokan-sokan távol vannak Istentől, nem törődve azzal, hogy Isten a legdrágábbat, az Ő egyszülött Fiát adta, hogy minden lélek megtérjen és az igazság ismeretére eljusson; Szeretném csupa nagybetűvel írni és mindenki szívére helyezni, siessünk szeretteink után és amit csak tehetünk, tegyünk meg, hogy minden lélek megtérjen és szabad legyen. Először szeretteinket — lelki testvéreinket vigyük a mi mennyei Atyánk elé, hogy könyörüljön az elveszetteken és mentse meg a bűnben sínylődőket. És ha titkos imakamráinkban több és több időt töltünk a mi mennyei Atyánkkal, és ha imádkozásaink egy akarattal, egy szívvel-lélekkel történnek, próbáljuk csak meg Istent. Hiszem, úgy mint Illés imájára Isten adott választ, a ma élő hívők buzgóságos könyörgésére is ad választ. Ha egy bűnös megtérése felett öröm van a mennyben, akkor sok-sok megtérő bűnös felett mily nagy öröm lesz a mennyben és itt e földön is. Fogjunk össze, mint ahogy a családban is az egységben van az erő, akkor a Nagy Család, a hívők gyülekezetében lesz erő és imáink meghallgattatásra találnak az Úr Jézus vére érdemében! Hogy miért éppen a kétfelé sántikálást hangsúlyoztam? Sajnos ma is tapasztalható ez még az Ur népe között is. Sokan kiragadnak Igéket és félre magyarázva csak azt teszik magukévá; vagy egyes személyeket, szinte istenítenek, de az Igét nem tanulmányozzák NYITOTT KAPU Cserepka János testvérünk közli Kelownaból, B.C. (Kanada), hogy az Úr csodálatosan egyengeti az Evangelium útját. Idézünk részleteket január 25-én keltezett leveléből: “Múlt vasárnap volt a helyi magyar klub választó gyűlése. Az új elnök a gyűlés népe előtt melegen köszöntött minké: s kijelentette, hogy ‘nagyon jó lenne, ha néha istentiszteletre összejönnénk. Ezt hiányoljuk, hála Istennek már van, aki tudna is e tekintetben segítségünkre lenni. ’ Közben a nevemet is idézte tisztelettel. A következő héten kidolgozza a bizottság, hogy milyen menetben tudjuk kivinni a tervet. ” “Igazán meglepődtünk, hogy az Úr készítgeti a lehetőség útját. Mi pedig mélyebben. A mi feladatunk pedig az, hogy Megváltónk példaadását követve személyválogatás nélkül, bírálat nélkül szolgáljunk, lelkeket mentsünk imaéletünkkel, Isten dicsőségét keresve és éljünk úgy, mint akik drága véren váltattunk meg a szeplőtelen Bárányban. A lélekmentést szeretetből tegyük, minthogy minket is szeretetből váltott meg Isten. A testvéri szeretet bizonyítéka ez: “Ha valaki közietek eltévelyedik az igazságtól, és megtéríti őt valaki, tudja meg, hogy aki bűnöst térít meg az ő tévelygő útjáról, lelket ment meg a haláltól és sok bűnt elfedez.” (Jakab 5:19-20.) Aki maga megmenekült, köteles másokat is megmenteni. Különösen, ha valaki a testvéri körből rossz útra kerül, tegyünk meg mindent, hogy helyre igazítsuk őt. Ügyeljünk egymásra és ne mondjuk Káinnál: “Avagy őrizője vagyok-e én az én atyámfiának?” Aki bűnöst térít meg, az a saját lelkét menti meg a haláltól. Ó, micsoda drága kegyelem megmenekülni az örökhaláltól, és mily áldott dolog másokat megmenteni az örökéletre! Aki mások iránt nem irgalmas, attól Isten is megvonja irgalmát. “Legyetek azért irgalmasak, mint a ti Atyátok is irgalmas!” (Luk. 6:36) Adj Uram, adj nékem több szeretetet: Ez az én hő imám. Bocsa Sára alázatos és szolgálatkész szívvel szeretnénk bemenni azon az ajtón, amit az Úr nyitott. ’’ “Hálásan köszönjük Szövetségünk támogatását. A küldött összegből vettünk 10 széket, mivel szeretnénk házunkban bibliaórákat tartani. ” (Gondoljunk Cserepka testvérék vállalkozására imádságos szívvel. Példát mutatnak, hogy akik tényleg akarnak munkálkodni, azoknak az Úr segít. Az Ő segítsége számít.) Ausztráliai levél (Részletek) Igen megtisztelő részemre és a gyülekezetünk számára a kedves Testvérem érdeklődése a “világ végére” vetődött magyar hittestvéreik sorsa és helyzete Misszió mezőkről...
