Evangéliumi Hírnök, 1985 (77. évfolyam, 1-24. szám)

1985-02-15 / 4. szám

Postmaster: Send address change to Hungarian Baptist Union of America, 2800 Fordham Rd., N.E. Palm Bay, Fla. 32905. — (USPS 716300) VOL. 77, NO. 4., FEBRUARY 15, 1985 77. ÉVF., 4. SZÁM, 1985. FEBRUÁR 15. Official Organ of the Hungarian Baptist Union of America Since 1908 Az Amerikai Magyar Baptista Szövetség hivatalos lapja AZ EVANGÉLIUM ISTENNEK HATALMA” (Róma 1:16) KRISZTUS ÍGÉRETE “Mert ahol ketten, vagy hárman egybegyűlnek az én nevemben, ott vagyok közöttük. (Máté 18:20) A keresztyén gyülekezetek és fele­kezetek fő jellegzetessége a templom és a benne tartott összejövetel. Álta­lános felfogás szerint ahol van tem­plom, ott van keresztyénség és ott van istentisztelet. A keresztyének az istentisztelet fogalmát összekötötték a “helyiséggel” és a templomi össze­jövetelekkel. Hogy az istentisztele­­tekheznem kell “hely” vagy “szám”, (több hivő)) azt egyrészt az Úr Jézus kijelentéséből, másrészt a Biblia könyveiből, valamint saját tapasz­talatunkból tudjuk. Az Úr azt mondta a samáriai nőnek az isten­­tiszteletről, hogy “sem ezen a he-Zwingli éneke Légy, Krisztusom, én mellettem, S hozz enyhülést nagy terhemben, Hozzád kiált esdő szavam: Ne töltsd tele a poharam! Oda megyek intésedre — Nézve mindig keresztedre —, Ahová Igéd vezérel, Irgalmas vagy, voltál, leszel! Kereszted a vándorbotom, És ha bűneimben botlom, Felemel kereszted botja, Mert a gyengét Lelked ólja. Uram, Te vagy én teremtőm, Bánj velem, mint gondviselőm: Akaratod én akarom, Tégy bármit is, jóakaróm! Fordította Benke István ezelőtt 100 évvel (Sepsiszentgyörgy) gyen, sem nem Jeruzsálemben.” Az Űr tisztelete nincs helyhez, vagy idő­höz kötve. Az ószövetségi pátriár­kák, még ha egyedül voltak is a pusztában, oltárt építettek és imád­ták Istent. Templom és gyülekezet­nélküli istentiszteletet tartottak. Tisztában kell lennünk az isten­­tisztelet fogalmával. Amikor az Űr kijelentette, hogy Istent “lélekben és igazságban” kell imádni, akkor megerősítette azt a tényt, hogy min­den istentisztelet egyéni. Olyan ez, mint a szeretet és a hit, amely szin­tén személyes és amelyet nem szük­séges mesterséges módon, szép épü­letekkel, ünnepélyes szertartásokkal erősíteni, sem nem lehet emberi be­avatkozással elvenni, vagy megszün­tetni. Az úgynevezett “nyilvános isten­tiszteletek” a szép bazilikákban, ki­váló szónokok szereplésével, művé­szi énekekkel és jól kidolgozott sor­renddel nem jelentik feltétlenül Is­ten tiszteletét. Ha az egyén szívében nem él a tisztelet vágya, ha ilyen vá­gyat nem hoz magával, nem biztos, hogy külső hatások felkelthetik ezt a kívánságot. Hathatnak ezek az esz­közök és eljárások az ember esztéti­kai érzésére, de ez az érzés nem Is­ten tisztelete. El tudjuk fogadni azt a tételt, hogy amikor templomba megyünk nem istentiszteletre, ha­nem Isten tiszteletéből megyünk? El tudjuk képzelni, hogy a krisztusia­kat üldöző országokban néhány hivő titokban összejön egy kunyhó­ban és áldást nyer? I. Az Űr Jézus összejövetelre gon­dolt, amikor azt ígérte, hogy ahol ketten, vagy hárman összegyűlnek az Ö nevében, ott lesz. Krisztus kö­vetőinek ez az összejövetele nem egyházi, vagy gyülekezeti együttlét, hanem a hívők, az Űr Jézust tényleg tisztelők lelki közössége. A bibliai lelki közösség más, mint az egyház, vagy gyülekezeti tagság. Az Újszövetség nem ad mintát a keresztyén “istentiszteletek” sor­rendjére nézve. Az egyházak, a tu­dós teológusok ma is keresik a “leg­jobb istentiszteleti sorrendet”. Nincs “jó” sorrend, mint ahogy nincs elő­írás arra, hogy a szülők hogyan sze­ressék gyermekeiket, vagy a mátka­párok egymást. Ha az istentisztele­tet nem lehet előírni és a sorrendet kötelezővé tenni, akkor azon javíta­ni sem lehet. Az egyén szíve mindig megmondja a hívőnek, hogyan fe­jezze ki szeretetét és tiszteletét Isten iránt. Ez a tisztelet lesz valódi. Az Űr Jézus ígérete nem a gyülekezet­nek, a szervezetnek, hanem hívők lelki közösségének szól, azoknak, akik elfogadták az Urat Megváltó­juknak és Mesterüknek. II. Az ígéretből megtudjuk, hogy a közösséghez, ahol az Űr gyermekei találkoznak nem kell nagy szám. Isten munkájában nem a mennyi­ség, hanem a minőség számít. Ezzel az ígérettel a Mester tanít arra is, hogy a hívők főgondja legyen lelki minőségük állapota és nem a gyüle­kezeti, vagy egyház tagok száma. A lelki növekedés, a hitbeli tökélete­sedés hozza meg az Evangélium ter­jesztésének a vágyát s így az Űr népe számbelileg is növekedni fog. Ha Krisztus ígéretére gondolunk,

Next

/
Thumbnails
Contents