Evangéliumi Hírnök, 1984 (76. évfolyam, 1-24. szám)
1984-06-01 / 11. szám
A FILIPPIBELIEKHEZ ÍRT LEVÉL KINCSEIBŐL (Filippi 3:1—8) IX. I. Az apostol a 3. rész első versében elérkezett levele szívéhez és lényegéhez, az örömhöz. Ezt a szót már többször olvastuk ebben a levélben. Pál, mint jó író és stiliszta érezhette, hogy ismétlésével árthat írása szépségének. Ezért hozzátette: ugyanazokat írni nem restellem. Az öröm szót kiegészítette azzal, hogy az “Úrban”. Helyénvaló itt, hogy a bibliai öröm szó lényegével foglalkozzunk. A szó megértése szempontjából nem érdektelen, ha összehasonlítjuk az öröm szót egy közeli jelentésű másikkal, a boldogsággal. A boldogság állapot, míg az öröm okozat. A hívők örömének az okozója Krisztus. Ezt az örömet gerjesztő okot, vagy okozót nem helyettesítheti vallásoskodás, szép templom, szívreható prédikáció és lelkesítő ének. Ez az öröm nem függ a gyülekezettől. Ez egy személyes érzés, magánügy. Említettük, hogy az öröm oka Krisztus. Az apostol fogalmazásában ismét találunk egy kis nehézséget, így olvassuk: “Az Úrban”. Ezt a kifejezést az apostol többször is használja. Nem tévedünk, ha úgy értelmezzük Pál szavait, hogy egy hívőt, aki elfogadta az Úr Jézust megváltójául, azt Krisztus magáévá tette, mint megváltott gyermekét és képletesen “beágyazta” mindabba az életet adó erőbe és életet védő hatalomba, amit Krisztus jelent. Ez a kifejezés a keresztyénség alaptétele. A hivő Krisztusban van, odatartozik, onnan veszi az életörömét. Több ez, mint vallás, vagy egyháztagság. Krisztus az örömet adó talaj. Aki benne van, annak Pál szerint minden oka meg van az örömre. Hasonlítsuk össze a vallásoskodásunkban használt szavakat az apostol felhívásával. Hogyan hangzana: örüljetek az egyházban, a gyülekezetben, vagy: Örüljetek az Úrban! Ha nincs örömünk, annak az oka az lehet, hogy lelki gyökereink csak az egyház, vagy a gyülekezet talajából táplálkoznak és nem Krisztusból. II. Hogy milyen óriási, életbevágó különbség van a vallásban levés és 4. oldal 1984. június 1. Krisztusban élés között, azt az apostol a megtérése utáni tapasztalatából tudta és a 3. rész 3 — 8. verseiben érthetően megírta. 1. Mindenek előtt közli, hogy vallásos volt, még pedig nem is közönséges módon. Körülmetélték (ezt a szertartást a gyermekkeresztelő egyházak a gyermekkeresztség ószövetségi példájának tartják), kifogástalanzsidónak tekintette magát (amint írja ‘zsidókból való zsidó’) az előkelő farizeusi rendbe tartozott, védte vallását a keresztyének üldözésével és a törvényt szigorúan betartotta. Mi többet lehet egy jó izraelitától követelni? Amíg Krisztust nem ismerte, addig zsidó vallása erényeivel dicsekedett. 2. Krisztussal való találkozása után hónapokban és esztendőkben bőséges alkalma nyílott arra, hogy a törvényszerű, kötelező vallásos életet összehasonlítsa a Krisztusban való élet gazdagságával és örömeivel. Az összehasonlítás után a vallást külsőségeivel együtt elhagyta, hogy a kegyelemben gazdag ígéret adóját, Krisztust megnyerje. 3. Az apostol erőteljes szavakban közli, hogy a múltat kárnak és szemétnek ítéli az Úr Jézus ismerete mellett. A múltat nem sírja vissza, nem keveri bele az új életbe, nem használhat belőle semmit. Hogy jön a szemét az Úr Jézus által kínált tiszta eledelhez? A vallásoskodásban volt kötelességteljesítés, szabály. Volt benne álszentség, amely megengedte a máshitűek üldözését és nyomorgatását. Volt benne sok minden, csak öröm nem. Krisztusban elégséges öröm és üdvbizonyosság van. (Folytatjuk) U. A testvéri közösség áldása Isten segítségével és az Ő szent akaratából az Amerikai Magyar Baptista Szövetség évi konferenciáját Clevelandban (OH) tartjuk július 12 (csütörtök) du. 1 órai kezdettel. Befejezzük július 15-én, vasárnap délben az istentisztelet után. A Szövetség tisztségviselői hónapok óta készülnek erre a gyűlésre. Készülnek jelentést adni a munkáról, amelyet végeztek egész esztendőben, és ajánlatokat hozni a következő esztendő terveiről. Reméljük, hogy Szövetségünk tagjai, gyülekezetek és egyének, szintén készülnek a konferenciára. A munka a mi Mesterünké. Annak elvégzését mindanynyionkra bízta. Akik csak tehetjük, igyekezzünk megjelenni ezen az évi gyűlésen. A gyülekezetek képviselői, vagy küldöttei hozzák magukkal gyülekezeteik véleményeit, határozatait és kérelmeit közös munkánkra nézve. így a tárgyalásokon nem csupán önmagukat, hanem gyülekezeteiket képviselik. Persze vannak, akik nem tagjai Szövetségünkhöz tartozó gyülekezeteknek. Az ő egyéni véleményük szükséges és fontos, ha a közjóra igyekszik és azt képviseli. De vannak, akik elkerülhetetlen okok miatt nem jöhetnek a konferenciára. Azokat, ebben az esztendőben is szeretettel kérem, hogy egy levél, vagy postakártya által adjanak életjelt önmagukról és azokról, akiket ismernek és már nem képesek írni. Ezeket a híreket vagy üdvözleteket jelentésemben felolvasom és jegyzőkönyvünkben megörökítjük. Az elhunytakról minden esztendőben megemlékezünk az Emléktiszteleten. Mennyivel szebb és áldásosabb, ha megemlékezhetünk az élőkről, akik szívükön viselik az Úr ügyét, és imádkoznak közösségünkért? Testvéreim, nők, férfiak, ifjak, írjatok. Ha van vélemény, vagy ajánlat, amelyet szeretnétek a Szövetség elé hozni, írjátok meg és én a kellő bizottságok figyelmébe ajánlom. Mindenki imája, véleménye, adománya fontos. Igyekezzünk építeni a közösséget és élvezni annak áldásait még akkor is, ha testben már nem lehetünk együtt. Lélekben egyek vagyunk és véleményeinket megoszthatjuk levél által. A viszontlátás, vagy olvasás reményében vagyok szerető szolgatársatok az Úr Jézus Krisztus országának építésében: Molnár Balázs, A.M.B.Sz. titkára * * Minden ember egy nyitott könyv, ha el tudod olvasni. (Cbanning) * A jámbor lelkész élete látható prédikáció (Hooker)