Evangéliumi Hírnök, 1984 (76. évfolyam, 1-24. szám)

1984-05-01 / 9. szám

1984. május 1. Az örök élet egy ajándék, amely hit által lesz a mienk. De egy krisztusi élet abban mutatkozik meg, hogy a Mester erényei és tulajdonságai mi­­bennünk is meglátszanak. A hit cselekedetekben mutatkozik meg (15 —16). Nonnan Tamás nép­konyhát tartott fenn New Yorkban éveken át. O mindig hangoztatta: “Nem lehet egy embernek az Isten országáról beszélni, amíg üres a gyomra.” Hit, mint egy lelki tulajdonság nem látható. Cselekedetek igazolják vallásunkat (18). Elméleti hit az Isten létezésében nem üdvözít (19). Ábrahám igazolta hitét, amikor fiát felajánlotta Istennek (21—23). Jakab szerint a kiegyensúlyozott tanítvány az igazi követője Krisztus­nak. * Aranymondat: Jakab 2:17. * Napi áhítat: Ápr. 30. H. Jakab 2:1-7 Máj. 1. K. Jakab 2:8 —13 Máj. 2. Sz. III. Móz 19:13-18 Máj. 3. Cs. Jakab 2:14 — 18 Máj. 4. P. Jakab 2:19 — 26 Máj. 5. Sz. I. Móz 22:1 —14 Máj. 6. V. Józs. 2:1—4 * * * 1984. május 13. VIGYÁZZ A NYELVEDRE (Jakab 3:1-10, 13-18) Egy görög filozófus megkérte a szolgáját, hogy készítse el a legjobb ételt. A szolga nyelvet főzött. “Miért választottad ezt az ételt”, kérdezte a mester? “Megfigyeltem, hogy a nyelv gyönyörű melódiákat énekel, értel­mes beszélgetést folytat, tanítja a tu­datlant, és megvilágítja az élet útját. Későbben a filozófus a legrosszabb ételt akarta látni. A szolga megint nyelvet főzött. “Saját magadat taga­dod meg”, pörölt a mester. “De drá­ga uram — válaszolt a szolga — a nyelv borzalmas hazugságokat mond, alaptalan pletykákat terjeszt, jellem becsmérelést folytat, barátságot megölt és bánatot vet az életünk ta­lajába. ” Igaza volt a szolgának! I. A tanítvány szabályozza a beszéd­jét. A. Megbízható tanító (3:1). Ha­sonlítsd össze Máté 18:6-al. B. Megfékezi a nyelvét. (2:2 — 5) ■faluim A zabla és a kormánylapát illuszt­rálja a kis dolgok nagy szerepét. A nyelv egy kis tag a testben, de aki uralma alá hajtotta a nyelvet, min­dent elérhet. C. A fékezhetetlen beszéd vesze­delme (2:6 —8).Gonosz beszéd az ör­dögtől származik. Mindent el tud rombolni. Uralmunk alá hajtottuk a teremtett világot, de nem tudjuk korlátozni a saját nyelvünket. Hale Everett Edward, a “Haza nélküli ember” című könyvében egy fiatal katona megakarja buktatni az ame­rikai kormányt. Felfedezték és ítélet elé hozták. A törvény előtt kikelt magából és azt kiáltotta: “Kívánom, hogy sohase halljak Amerikáról töb­bet. ” Az ítélet az volt, hogy szám­űzetésben kell élnie és nem beszélhet honfitársaival. Az élete nyomorultan és elhagyottan tengődött. Mindenki a “haza nélküli ember”-ként ismerte. D. A kétnyelvű ember (3:9 — 10) Mi tele vagyunk ellentétekkel. Áld­juk az Urat és átkozzuk az embert. Imádkozunk hangosan és az imahá­zon kívül lehordjuk a testvérünket. Bizonyságot teszünk a testvéri kör­ben és odahaza keserű háborút foly­tatunk élettársunkkal. II. A tanítvány igazi bölcsességet keres. A. A hamis bölcsességet elkerüli. (3:13-18) Bölcsesség nem a tények tudása, hanem az Isten szerinti magatartás. A bölcsesség kezdete az Isten félelme. Irigység és viszálykodás nagyravá­­gyásból és versengésből származik. Az Edenben is ez volt az ember szo­morú végzete. Olyan akart lenni mint az Isten és oktalanul bűnbe esett. Ha versengésből sikerül előnyt szerezned, mások árán, ne dicsekedj. Az igazság, az Isten törvénye ellen vétkeztél. Ez a téves bölcsesség földi eredetű és mint minden földi, időle­ges, nem tart örökké. Még tovább is mehetünk, a földi bölcsesség az ör­dögtől származik. B. Istentől való bölcsességet keres. (3:17-18) Miután a földi bölcsesség nem vezet a jó útra, mennyei megértésért kell küzdeni. A földi bölcsességet bé­kétlenség, háború és irigység jellem­zi, a mennyből jövő megértés, békét, méltányosságot hoz magával. Földi okosság egyéni előnyt igyekszik elér­ni. Isteni bölcsesség másokat is figye­7. oldal lembe vesz és igyekszik az ő érdekü­ket szolgálni. C. Másokról rosszat beszélni bűn. Egy különleges hatalmat gyakorol a hívők között a pletyka. Day Erzsébet a “Három aranykapu” versében fi­gyelmeztet arra, hogy három kérdést vessünk fel, mielőtt másokról véle­ményt mondunk. Igaz, amit mon­dok? Fontos, hogy megmondjam? Szeretetből beszélek-e? * Aranymondat: Jakab 4:8. * Napi áhítat: Máj. 7. H. Jakab 3:1-5 Máj. 8. K. Jakab 3:6-12 Máj. 9. Sz. Ezékiel 33:1 — 9 Máj. 10. Cs. Példab. 18:17-21 Máj. 11. P. Jakab 3:13-18 Máj. 12. Sz. Tess. 3:6-13 Máj. 13. V. I Kor. 1:26-31 Bretz Tivadar *** 1984. május 20. FELELŐSEK VAGYUNK AZ ISTENNEK (Jakab 4:1 — 10, 13—17) A mai lecke, amely felelősségre hív az Isten előtt, az előző témák folytatása. Azokban az apostol áll­hatatosságról és egységről beszél. Ezek a tulajdonságok kitűnnek, ha a világ barátságáról lemondunk. Egy divatos és gazdag asszonycsoport egy szénbányát akart megvizsgálni. Az egyik egy szép fehér ruhában volt. Az őr tanácsolta, hogy cseréljen ru­hát. Az asszony hidegen válaszolt. “Uram, én úgy öltözködöm, ahogy akarok és senki sem fog megakadá­lyozni engem, hogy fehér ruhában menjek a bányába.” “Igaza van asz­­szonyom — válaszolta az őr —. Sen­ki sem tudja megakadályozni a fehér ruhában való bemenetelt, de a bá­nyából csak fekete ruhában lehet visszajönni. ” így van az Isten gyermekével. Akárhová elmehet, akármit csinál­hat, de a világ bemocskolja a fehér ruhát. I. A viszály forrása (4:1-3) A. Világi vágyak ébresztik a rossz­­indulatot és egymás közötti harcot. Önző kívánság a görög eredetiben “hedonizmust” jelent. Ez a filozófia kéjben fejezi ki az emberi élet valódi­ságát és elveti a fájdalmat. Az em­beri szívben állandó harcot folytat-

Next

/
Thumbnails
Contents