Evangéliumi Hírnök, 1983 (75. évfolyam, 2-24. szám)
1983-09-01 / 17. szám
4. oldal 1983. szeptember 1. C' NŐK ROVATA Rovatvezető: BOCSA SARA Nő konf. elnök: Bányai Sándomé Alelnök: IQ. Sebestyén Jánosné Titkár: Newman E. Rose Pénztáros: Mrs. Henry Austin —J ...ha olyanok nem lesztek... MÁTÉ 18:3 A mi Megváltónknak, az Ür Jézusnak kijelentése a fenti Ige, és ez nemcsak az akkor élő, őt hallgató közönség, az őt követő tanítványok felé szólt. Ez az Ige — mint Isten szava — ma is szól felénk, szól nekem és neked is kedves Testvérem! TRAKTÁTUS ÉS EVANGÉLIUMI KÖNYVMISSZIÓ Az utóbbi 2-3 évben a traktátus és vallásos könyvek terjesztése szövetségünk keretén belül leállt. A misszió bizottságban szóba került ez a kérdés. A bizottság úgy határozott egy régebbi szövetségi döntés alapján, hogy ezzel az üggyel szövetségileg nem foglalkozik, de tudomásul veszi és jóváhagyja, ha valaki kézbeveszi ezt az ügyet. Ezzel a tudomásulvétellel elvállalta Oláh Imréné nőtestvérünk a trak - tátus és evangéliumi könyvek terjesztését. A könyvekről és traktátusoktól időnként tudósításokat fogunk közölni az Evangéliumi Hírnökben. Nőtestvérünk címe: Mrs. Emery Oláh 2915 Washington A ve., Santa Monica, CA 90403 Tel. (213)396-0358 KETTŐS ELŐFIZETÉSI ÁR Akik kívánják, hogy lapunkat megjelenése után két-három nappal megkapják, azoknak első osztályú postán küldjük, borítékban. Az első osztályú posta felára évi 6 dollár. Eszerint a rendes lap küldési ára 12 dollár, az első osztályú küldés ára 18 dollár. FELHÍVJUK OLVASÓINK FIGYELMÉT AZ ÜJ LAPKEZELÖ CÍMÉRE HUNGARIAN BAPTIST UNION OF AMERICA 748 FORDHAM ROAD PALM BAY, FLORIDA 32905 TELEPHONE: (305)723-3288 Jézus szerette a gyermekeket — “...ölébe vette és megáldotta őket.” (Márk 10:16) Ha valaki, akkor a gyermek az, aki rászorul az anyai, szülői szeretetre, sőt az ővele érintkező emberek és a társadalom szeretetére is. Ennek fontosságát igazolja az a tény — az a szomorú tapasztalat —, hogy mivé lett az anyai, szülői szeretet nélkül felnőtt gyermek... Mit kell hát tanulnunk a gyermektől, hogy bejuthassunk a mennyeknek országába? A kicsiny gyermek feltétlen bizalommal van szülei iránt. Ha a legkisebb bántódás, fájdalom, vagy baj éri, nem máshoz, mint édesanyjához, édesapjához, szüleihez fut — nem idegenhez — még sokszor testvéréhez sem! így kell nekünk, ilyen bizalommal lennünk Istenünk, a mi Atyánk iránt, hozzá kell fordulnunk panaszainkkal, kéréseinkkel. Ilyen bizalommal kell Istenünk előtt kitárni szívünk fájdalmát, lelkünk kétségeit, mint ahogy a kisgyermek fordul tefeléd. A mi feladatunk, hinni Istenünk jóságában, szeretetében minden körülmények között! Mit tanulhatunk még a gyermektől? Sokszor szól Isten gyermeked által tehozzád. Mástól nem fogadnád el azt a szivednek szegezett kérdést úgy, mint ahogy elfogadod azt attól, akit igazán szeretsz! Édesanyám! Te is egy apostol vagy? Tette fel a kérdést szülőjének egy gyermek. Mit tudnék én, vagy te erre a kérdésre felelni? Vajon teszem-e én Uram parancsát, mint az apostolok? El tudnám-e mondani őszinte lelkiismerettel, hogy “..semmi sem drága nekem... mindent kárba veszni hagytam Krisztusért!” (Fii.3:8.) mint ezt Pál apostol kijelentette? Önvizsgálat után jöhet csak e kérdésre őszinte válasz. Az egyik kórházban Igeverseket akasztgattak fel a betegek, látogatóik üdvözlésére. “Kisleányom három szóból álló üdvözletét mutatta be nekem az ápolónő” —mondja egy anya. “Segíts Ür Jézus!” Csak ennyi volt a kis kártyára írva. Jómagam sem tudtam gyermekem betegágyánál többet és mást mondani, mint imámban hittel ismételtem “Segíts Úr Jézus!” Az Úr meghallgatta gyermekem, és az én három szóból álló könyörgésem! Áldott legyen az Ö neve! Sírva cipelte édesanyjához a telefonkönyvet egy kislány, aki csak még lassan ismerkedett a betű és számok világával. “Anyukám, felhívtam az Úr Jézust, de a vonal foglalt volt!” szólalt meg könnyei között a kisleányka. Bepillantva a telefonkönyvbe — mondja az anya — egy hirdetés mellett Jézus képe volt látható, meg egy telefonszám. Innen jött a kisleányom gondolata, Jézussal beszélni. Ez a gyermeki elképzelés erősítette meg bennem azt az igazságot és tapasztalatot, hogy Jézussal nekem is beszélni kell és jó tudni azt, hogy Jézus sohasem foglalt. Jézushoz mindig mehetek, éjjel és nappal! Legyen a lelkemnek egy elmúhatatlan vágya az: Jézussal beszélni imáimban, hozzá bizalommal fordulni, mint gyermek az Atyjához! így fejezte be bizonyságtételét egy gyermek édesanyja. A szentírás megemlékezik egy fiúról (János 6:9), akinek öt árpakenyere és két hala volt. Talán gondos anyai kezek csomagolták be neki útravalóul, mikor elment Jézust hallgatni... Nagy szó egy gyermeknél lemondani a kenyérről, de ez a gyermek megtette, mindenét odaadta Jézusnak! A gyermek áldozata lett eszköze az áldásnak, és ötezer ember megelégedésének. A gyermekek voltak az Ür Jézus első vértanúi, amikor Heródes “...megöletett minden gyermeket Bethlehemben és annak környékén...” (Máté 10:16) Sok anyának könnye hullott akkor, mikor az isteni gyermek, az Úr Jézus, Egyiptom földjén talált menedéket az Úrnak rendelése szerint. Otthonaink legnagyobb kincse, öröme, gyülekezeteink jövője a gyermek. Ennek a felelősségnek tudatában Istenünktől kapott szeretettel neveljük őket, amint Isten igéje kívánja tőlünk: “Tanítsd a gyermeket — az ő útjának módja szerint — még mikor megvénhedik is, el nem távozik attól.” (Péld. 22: 6.) Szerencsy M.
