Evangéliumi Hírnök, 1981 (73. évfolyam, 1-16. szám)
1981-04-01 / 7. szám
1 1981. április 1. Az olvasó kérdez MI A HŰSÉG KINCSE? “ímé én hozok néki kötést és orvosságot, és meggyógyítom őket, és megmutatom nékik a békesség és hűség kincseit” (Jer 33:6). * * * A szükség határozza meg valaminek az értékét. Az éhező ember számára a kenyér a legdrágább kincs, a szomjazónak a viz, amellyel felüdítheti eltikkadt testét. Szenvedőnek a gyógyulás legfőbb óhaja, rabnak a szabadulás. Számunkra nélkülözhetetlen drága kincs, az Isten irántunk való hűsége. Mi lenne velünk, ha Isten nem volna hű az ő ígéretéhez? Mikor özönvíz által elpusztult a bűnbe süllyedt embervilág, Isten az engedelmes szolgájának, akit átvezetett a veszélyen, ígéretet tett: Miután Nőé kijött a bárkából és megépítette a hálaoltárt ilyen ígéret hangzott felé: “Míg e föld lészen, vetés és aratás, hideg és meleg, nyár és tél, nap és éjszaka meg nem szűnnek” (Gén. 8:22). Isten mind a mai napig hű maradt ígéretéhez. Bizonyság reá, hogy van mindennapi kenyerünk és nem kell éhenhalnunk. Isten ígéretéhez híven felhozza napját mind a jókra, mind a gonoszokra, esőt ád mind az igazak mind a hamisak földjére” (Mt 5). Isten hű maradt ígéretéhez. A bűnbeesés után már az első emberpárnak megígérte a szabadítót és mi tudjuk, hogy “Amikor eljött az időnek teljessége, elküldte Isten az O Fiát... Isten beteljesítette ígéretét. Isten hűségén semmit nem változtat az emberek hitetlensége. Azt mondja Pál apostol: “Ha mi hitetlenkedünk is, O hű marad, O magát meg nem tagadhatja” (2Tim 2:13). De nagy kincset jelent az egymás iránt való hűségünk is. Tragikus emberi sorsok, összeomlott családi életek hirdetik, “hogy elesett a hűség az utcán (És 59:14). Lábbal tiporják ezt az Isten adta drága kincset, ami nélkül nem lehet szép az élet sem a családban, sem a társadalomban. Hűség nélkül az élet sivár, kifosztott. Azt mondja a Példabeszédek írója: 5. oldal A legtöbb ember talál valakit, aki jó hozzá, de hű embert, azt ki találhat? (Péld. 20:6.) Vajon van-e bennünk hűség egymás iránt? Ha igen tartsuk meg egymásnak tett ígéreteinket, mint ahogy erre Isten példát ad nekünk. Tártsuk tiszteletben egymást és hordozzuk egymás terhét hűséggel, ne akarjunk attól mindenáron megszabadulni. De felmerül az a kérdés is, hogy vajon van-e bennünk hűség Isten iránt? Isten keresi a hűségeseket. Jeremiás próféta így panaszkodik az 5. rész 1. versében: “Elzüllött nemzetség, fiák, akikben nincsen hűség. Ragályos betegség a hűtlenség, de van rá gyógyír. Maga Isten mondja Hóseás által “Meggyógyítom őket hűtlenségükből” (Hós. 14:5). Hűségünket megpróbálja az élet. Boldog, aki a hűség próbáját kiállja. Azért van sok boldogtalan, nyugtalan ember, mert hűtlenné válnak egymáshoz, Istenhez is. Azt mondja a Zsoltáros, hogy Isten szemmel tartja a föld hűségeseit (101:6). Gondja van azokra, akik nem válnak hűtlenné, hanem kitartanak hűen mind a halálig. Kincs-e valóban a hűség? A szükség határozza meg valaminek az értékét. Láttam éhes embereket egy darab kenyéren marakodni és láttam jóllakottat zsömlével dobálózni. Aki nem vágyik szép és boldog életre, annak nem érték a hűség és a békesség. De, aki szereti az életet az akar jó napokat látni élete végén pedig üdvösségre jutni, az értékeli, sokra becsüli a békesség és hűség kincseit. Aki nem éhezi és nem szomjúhozza az Úr Jézus_ által kinyilatkoztatott igazságot, Őt magát, mert Ő az Igazság, az nem sokra becsüli Isten irántunk való hűségét, sem az embernek emberhez való hűségét. De, aki vágyik üdvösségre, az hű marad, mert Jézus azt mondja: “Légy hű mindhalálig és néked adom az életnek koronáját” (Jel. 2:10). Jézus életét áldozta értünk, hogy megszerezze számunkra az üdvösséget, az örökéletet, de elvárja tőlünk, hogy hűségesek maradjunk hozzá mind a halálig. Nagy kincs a hűség. Ez a mi belépőjegyünk a mennyei dicsőségbe, ha majd hangzik felénk is: “Jól van jámbor és hű szolgám, kevesen voltál hű, sokra bízlak ezután, menj be a te Uradnak örömébe.” Kísértések, próbák és küzdelmek között is érdemes megőrizni ezt a drága kincset, mert ez teszi széppé jelenünket és biztosítja a jövőnket is. Gerő Sándorné NŐK ROVATA Rovatvezető: Szerencsy Józsejné Női konferencia elnök: Bányai Sándorné Alelnök: Fiilöp Árpádné Pénztáros: Mrs. Henry Austin Kész az én szívem Zsolt. 57:8—12. A szív és értelem együtt irányítja cselekedetünket és így lesz nyilvánvaló, hogy milyen érzések és indulatok töltenek be bennünket. Az Úr Jézus megdorgálta Pétert, Jakabot és Jánost, mikor készen voltak a haragra és el akarták pusztítani a samáriabelieket, amiért azok nem adtak Jézusnak szállást. Káintól azt kérdezi Isten: “Miért gerjedtél haragra?” Dávid akkor írta ezt a zsoltárt, mikor Saul haragja elől a barlangba menekült. Érdemes megfigyelni, milyen csodálatos Dávid magatartása ebben a helyzetben. Kész imádkozni és énekelni. Az ő szívében nem volt harag, bosszúállás, gyűlölet, mert ez mind kizárta volna az imádkozás és éneklés lehetőségét. Nagyon kell vigyázni a szív tisztaságára. Aki bűnt rejteget az életében, nem tud imádkozni és énekelni Isten dicsőségére. Noha Dávidnak az élete forgott kockán, mégsem gyűlölte üldözőjét. Jézus arra tanít minket: “Szeressétek ellenségeiteket, áldjátok őket és ne átkozzátok... Hogy legyetek a ti menyei Atyátoknak fiai...” Magunktól erre képtelenek vagyunk. Isten Szentlelke szükséges ahhoz, hogy ezt megtegyük. De Isten segítségére siet annak, aki kész megbocsátani és teljes bizalommal Istenre hagyatkozni. Csak az ilyen szívből fakadhat fel az igaz imádság és ének. így tudott a börtönben énekelni Pál és Silás miután megkorbácsolták őket a bizonyságtételért (Csel. 16: 25). Az Úr Jézus megáldoztatása előtt imádkozott és dicséretet énekelt, a kereszten függve pedig ellenségeiért imádkozott. II
