Evangéliumi Hírnök, 1981 (73. évfolyam, 1-16. szám)

1981-04-01 / 7. szám

VOL. 73., No. 7, APRIL 1, 1981 (USPS 716300) 73. ÉVF., 7. SZÁM, 1981. ÁPRILIS 1. tsm§£ V I: V »van* IßftllWI Vitéz Ferenc- 493eA,r!tUS,0t IjW> ^ TO Amboy Avenue, »/^>I Pürth Amb°y- N.J. 08861 H '•*.. , . > '. l GOSPEL MESSENGER Official Organ of the Hungarian Baptist Union of America Since 1908 Az Amerikai Magyar Baptista Szövetség hivatalos lapja “AZ EVANGÉLIUM ISTENNEK H Á T A L M A " (Róma 1:16) FELTÁMADOTT! Az Evangélium ezzel a diadalkiál­tással vonul át a világon: Krisztus Feltámadott. De mit jelent ez gya­korlatilag a ma élő nemzedék szá­mára? Ha erre a kérdésre nem tu­dunk válaszolni, nem tarthatunk igényt arra, hogy az emberek meg­hallgassanak. Vegyük számba azo­kat az áldásokat, amelyek Krisztus Urunk föltámadásából forrásoznak a számunkra. A feltámadásra nem Jézus Krisz­tusnak volt szüksége. O akkor is élő és örökké áldandó Isten maradt volna, ha közvetlenül a golgotái ha­lál után, szellemi formában tért volna vissza az Atya dicsőségébe. Testet öltése előtt, mint isteni Sze­mélyiség, test nélkül élt az örökké­valóságban, mégis minden élet for­rása és fejedelme volt (ApCsel 3:15, Jn 1:4). Péter a pünkösd utáni má­sodik nagy beszédében határozottan azt mondja, hogy: Isten az O Fiát elsősorban néktek támasztotta fel, hogy megáldjon titeket (ApCsel 3:26). Ahogyan megüresítése, testé­nek megtöretése, vérének kiontása érettünk volt, úgy dicsőséges feltá­madása is. “Mert minden tiérettetek van” (2Kor. 4:15). MIT VÉGZETT ISTEN HÚSVÉTKOR? Válaszolt a nagypénteki esemé­nyekre. Akit ti gonosz kezeteikkel megragadván keresztre feszítve meg­öltetek — mondja Péter — Isten fel­támasztotta Azt. Rátette a záró követ váltságunk történetére. Az­után megmutatta az 0 hatalmának felséges nagyságát irántunk (Ef. 1: 19 — 20). Hadd hívjam fel a figyel­münket erre a szóra, hogy irántunk. Volt idő a húsvét előtti századokban, amikor isteni hatalmát ellenünk mu­tatta meg. Isten hatalma mutatko­zott meg Nőé napjaiban, amikor ítéletet tartott a bűn miatt. Hatalma volt meglátható Sodorna és Gomora pusztulásában, amikor kénköves tűz­eső szállt alá az égből. Nyilvánvaló volt az O hatalma kemény-nyakú fáraók és öntelt Nabukodonozorok megaláztatásában és népének bünte­tésében egyaránt. De most ez egy­szer, nem ellenünkre mutatja meg hatalmának felséges nagyságát, ha­nem irántunk: “...hatalma erejének ama munkája szerint, amelyet meg­mutatott a Krisztusban, mikor fel­támasztotta Őt a halálból.” A Feltámadás által bizonyságot tett Jézus Krisztus Istenségéről. Jól­lehet effelől eddig sem hagyott bi­zonytalanságban. Kétszer is meg­nyílt az ég és hallható emberi szóval kijelentette Isten: “Ez az én szerel­mes Fiam...” (Mt. 3:17 és 17:5) “...aki Istentől bizonyságot nyert előttetek erők, csudatételek és jelek által, melyeket Őáltala cselekedett Isten tiközöttetek” (ApCsel. 2:22). Pál apostol azt mondja, hogy a mi Urunk Jézus Krisztus “a halálból való feltámadásával Isten hatalmas Fiának bizonyult” (Róma 1:4 — új ford.). Értékesek és fontosak az apostolok következtetései. Jézus Krisztus föltá­madásából ők alapvető következteté­seket vontak le. Péter erre alapítja az újjászületésünk tényét és az örök éle­tünk reménységét, amikor így kiált: “Áldott az Isten és a mi Urunk Jézus Krisztusnak Atyja, aki az Ő nagy ir­galmassága szerint újonnan szült minket élő reménységre Jézus Krisz­tusnak a halálból való feltámadása által” (lPét. 1:3), Romolhatatlan, szeplőtelen és hervadhatatlan örök­ségre...! GERZSENYI SÁNDOR: Latrok Húsvétja A két napja nyert bíborköntösért folyik ma gjra a kocka-csata. i Derengő, hűvös hajnal. Vállukon összébbvonják a darócköpenyt. Vaskos tréfákat eregetve, pörgetik Fortuna kenetlen kerekét. A Názáretire fordul épp a szó, < ki, hányat s hogyan sújtott reá, mikor szemét bekötve verték, hogy jósolná meg, most kitől kapott. Egy marcona képű félszeg-hanyagul odaveti: a hallgatása majdnem meghatott. Gurít. Felujjong. Övé lett a köntös. 1 Ásítnak. A szikla mögött csendesen pihen a ronccsá rútított isteni test. Csend. Vörösödő keleti égdarab. < Csak jönne már a váltás! 1 ' Jó volna pihenni. ! De jaj!!! < Moccan a sír száján a roppant kőfedél, a helytartó pecsétje reccsenve porrá mállik, i dübörögve döbben a domboldal, 1 1 robajjal robban a földöntúli őserő. Viasszá sáppadva, nyüszítőn földre hanyatlanak az őrlzők, s a Holttá Gyalázott — diadalmas fényben a megnyílt sír torkából győzedelmes 1 útjára indul. Búcsúzóul szelíden int a porban lapító latrok felé, i és megdicsőült isten-alakját énekelve issza fel a fény. 1960 \ Megigazulásunk is mint egy alap kövön, Krisztus feltámadásán nyug­szik. A megigazítás (dikaioszüné), igazzá-nyilvánítás, tulajdonképpen az a bírói döntés, amikor a bűnper végén az ítélő bíró feláll és a törvény nevében a vádlottat fölmenti és igaz­nak, a szóban forgó bűntényben ár­tatlannak nyilvánítja. Ettől a pilla­nattól kezdve nincs a vádlottnak kár­­hoztatása. Ez a megigazítás. A meg­­igazulás pedig ennek a fölmentésnek

Next

/
Thumbnails
Contents