Evangéliumi Hírnök, 1980 (72. évfolyam, 1-24. szám)
1980-01-01 / 1. szám
VOL. 72., No. 1. JANUARY 1, 1980 (USPS 716300) 72. ÉVF., 1. SZÁM, 1980. JANUÁR 1. ser rm Tummi» Vitéz Ferenc Reformátusok Lapja 493 Amboy Avenue, Perth Amboy, N.J. 08861 Official Organ of the Hungarian Baptist Union of America _______________ m Az Amerikai Magyar Baptista Szövetség hivatalos lapja “AZ EVANGÉLIUM ISTENNEK H A T A L M A ” (Róma 1:16) ßt7D IJjRA pLETED [{rISZTUSRA Új év napján ország-világszerte sokan sokszor, a világ minden nyelvén elmondják ezt a köszöntést: Boldog új évet kívánok! Távoli családtagoknak, barátoknak, ismerősöknek üdvözlő leveleinkben már hetekkel előtte számtalanszor leírtuk. Sokszor csak a szavak kezdőbetűivel írjuk, mert ezt a rövidítést minden magyar megérti: B.U.É.K. — Boldog Új Evet Kívánok! De hivő körökben van ennek a jól ismert rövidítésnek egy más újévi jelentése is: Bízd Újra Életed Krisztusra! 1980-ra, ez új esztendőre tegyük meg ezt a jelmondatot újévi programunká! Ezzel köszöntsük ma egymást és ez legyen újévi jókívánságunk: Bízd Újra Életed Krisztusra! Vizsgáljuk meg mit is jelentenek ezek a szavak? * BÍZD A bizalom a hitnek egy alkotó része, a hit egyik megnyilatkozása. Korunkat a félelem korszakának is szokták nevezni, és nem ok nélkül. Félünk a holnapról, mert nem tudjuk mit hoz reánk. Félünk egy soha nem látott világkatasztrófától. A harmadik és minden eddiginél nagyobb, borzalmasabb világháborútól. Félünk a kísértésektől, amelyek körül vesznek. Félünk egymástól, mert a másik bűne, bukása ránk is hatással lehet. Sokan félnek egy éjszakai telefontól, egy nem várt távirat érkezésétől. Végső fokon félünk és félhetünk önmagunktól is. A magunk gyengeségeitől. Még sorolhatnám a félelemnek valóságos és képzelt okait sokáig. De Urunk Jézus azt mondja: “Bízzatok; én vagyok, ne féljetek!” (Mrk 6:50.) Dávid igen nyomorúságos körülmények között írta az 56. zsoltárt. Mégis azt írja a 4. versében: ‘‘Mikor félnem kellene is, én bízom tebenned. ” Tegyük ezt mi is az új esztendőben. Még ha félnem kellene is, ha ezer és egy okom lenne a félelemre, még akkor is, én bízom tebenned Uram! ÚJRA Akik még soha nem helyezték bizalmukat az Úr Jézus Krisztusba, tegyék meg ezt ma, az új esztendő első napján, de tegyék meg örökre és visszavonhatatlanul. Ez a felszólítás elsősorban hívőknek szól. Ha már tapasztalatból is tudod az énekíró szavait: ‘‘Jézus, mily jó benned bíznia . ./’’Tedd meg ezt újra. Akik Őbenne bíztak még soha nem csalatkoztak. Mint ahogyan a házassági fogadalmat csak egyszer teszi meg az ember, a menyegzője napján, de a hitvesi hűségnek és a bizalomnak napról-napra a tanújelét adja; így kell ezt a lelki éleben is. Szívünket egyszer adjuk át Jézusnak, de a beléje vetett bizalmunkat egy életen át gyakoroljuk. * ÉLETED Mit jelent ez a szó? Azt jelenti, hogy az Úr Jézus nemcsak a már számodra is kellemetlenné vált bűneidet kéri, hanem az egész életed mindenestől. Sokan jönnének Jézushoz bűneikkel, terheikkel, de csak azért, hogy azután bűnös életüket tovább folytassák. Ez így nem megy. Urunk Jézus egy egész életet adott érettünk, cserébe ő is egész életet kér. Éppen ezért Bízd Életed Újra Krisztusra! Hadd tegyem most a hangsúlyt erre az utolsó szóra: * KRISZTUSRA Tehát nem emberekre, nem a lelkipásztorra, nem az egyházra, hanem egyenesen és közvetlenül az élő Jézus Krisztusra, akiben van a mi váltságunk az Ő vére által és bűneinknek bocsánata. Aki azt ígérte övéinek: ‘‘Én örök életet adok nékik', és soha örökké el nem vesznek, és senki ki nem ragadja őket az én kezemből” (Jn 10:28). A zsoltárossal mondom: ‘‘Dicsérem az Urat az ő ígéretéért. Istenben bízom, nem ÉNEK AZ ÜJ ÉVBEN Fölszállok hozzád, magas sziklaszálam, Te változatlan minden változásban. — Én Istenem! Csak Tégedet ölelve Száll nyugalom, száll bizalom szívemre, Látván idődnek örvénylő folyását, Esztendeimnek sebes elfutását. Fövényszem én, e zúgó habba vetve, Honnan vegyek szót hála-énekembe? Kegyelmedet, Uram, mikép dicsérjem? A múlt évvel, hogy nem fogyott el éltem . . . Hogy napról-napra, habról-habra átvisz, S elértem ím ez új év hajnalát is. Búban, veszélyben őrizőm Te voltál, Szívem ha vérzett: föllbém hajoltál. Adtál sebet, de azt be is kötözted, Be azt is, amit emberek ütöttek, S bár vágyaimból vágyak még maradtak Legyen úgy minden, ahogy Te akartad! Ez esztendőt is leteszem kezedbe, Én lábaimnak ösvényt Te mutass, Te. Vezess, Uram s amit Te rám bocsátasz, Nem félek én, legyen bár száz halál az: — Óh, engem a sír bízvást eltakarhat, Megnyugtat ott is az, hogy Te akartad! Hadd ölellek hát, erős sziklaszálam: Te változatlan minden változásban. S neved a nyert diadalom szavával Az elzúgó időben hadd kiáltsam! Mert mit szívemnek — ha Te vagy vezére — Évek hatása, évek szülése! SZABOLCSRA MIHÁLY
