Evangéliumi Hírnök, 1978 (70. évfolyam, 1-24. szám)

1978-02-01 / 3. szám

VOL. 70. No. 3, FEBRUARY 1, 1978 70. ÉVF., 3. SZÁM, 1978. FEBRUÁR 1. Official Organ of the Hungarian Baptist Union of America A/ Amerikai Magyar Baptista Szövetség hivatalos lapja "Az Evangélium Istennek hatalma" (Róma 1:16) JÉZUSRA TEKINTENI s ahogyan Mózes felemel­te a kígyót a pusztában, úgy kell az Emberfiának felemeltetnie, hogy mind­azoknak, akik benne hisz­nek, örök életük legyenP' Qn 3,14.) Krisztus Urunk e kijelentésének háttere az egykor a pusztában ván­dorló izraelita népnek egy tragikus epizódja volt. A nép körében zendü­lés támadt Isten és a nép vezére, Mózes ellen és ez egy szörnyű katasz­trófát vont maga után. A Szentírás krónikása Mózes negyedik könyvé­nek 21. fejezetében erről így tudósít: “Bocsáta azért az Úr a népre mérges kígyókat és megmardosák a népet és sokan meghalának Izrael népéből. Ekkor a nép Mózeshez ment és így szólt: Vétkeztünk, mert szólottunk az Úr és teellened. Imádkozzál azért az Úrhoz, hogy vigye el rólunk a kí­gyókat! És monda az Úr Mózesnek: Csinálj magadnak rézklgyót és tűzd fel azt egy póznára, és ha valaki megmaratik és feltekint arra, élet­ben marad. Csinála azért Mózes egy rézkígyót és feltűzé azt egy póznára. És lön, ha a kígyó megmart valakit és az feltekintett a rézkígyóra, az életben maradt.” Ez kb. 3500 év előtt történt. Igyekezzünk, ezen óriási időtávlat dacára, azon ese­ményből egy néhány tanulságot le­szűrni. Vajon hogyan zajlódhatott le az izraelita népnek ama szörnyű tra­gédiája? Sokaknak első gondolata bizonyá­ra a menekülés volt; a mérges kígyók elől a megfutamodásban kerestek menedéket. Ahogy sokan vannak, akik a bűn elől megfutamodni igye­keznek. Ez az elgondolás és törekvés, jóllehet nemes és szép, nem vezet célhoz. A világtól való visszavonulás és magányba zárkózás nem szabadít meg a bűnözés hajlamától. Az elszi­getelődés nem szavatolja a bűnmen­tességet. A bűn miazmája áthatol a legvastagabb falon és megfertőzi a legzártabb légkört is. Mások meg bizonyára védekezni igyekeznek; botokkal és egyéb eszkö­zökkel estek neki a mérges kígyók­nak, hogy megszabaduljanak tőlük. De ez is hasztalannak bizonyult. Csak ideig-óriág tudtak a csúszó­mászó veszedelemnek ellenállni, de aztán ellankadtak és rajta vesztek. A veszély nagysága felülmúlta erejü­ket. A bűn elleni küzdelem is felül­múlja az ember saját erejét. Aki a maga erejében bízva visel hadat a bűn ellen, előbb-utóbb csatát veszít. A bűn ellen védekezni hasztalan kísérlet mindaddig, míg nem helyez­zük lelkünket az isteni kegyelem ol­talma alá. “Az én Istenem által a kő­falon is átugromP’ — Mondja a zsol­­táros (Zsolt. 18:30). Ez a bűn tömlö­­cének a kőfalára is értendő. Némelyek azok közül, akik kígyó­marást szenvedtek, önsegéllyel pró­bálkoztak. Gyógyítószert raktak a sebükre és bekötözték; ettől reméltek gyógyulást. De reménységük csalfá­nak bizonyult, az önsegély mitsem használt. Az önsegély módszere a bűnmardosta sebeknél sem válik be. Az ember képtelen önmagát meg­váltani. Néhány rossz szokásról le­mondhat, egy pár jó szokást fel­vehet, de szíve alapvető bajától, a bűntől, sem az önmegtagadás, sem az önuralom, sem az önsanyargatás nem szabadítja meg. De helyzete mégsem reménytelen. “Én vagyok az Úr, a te gyógyítódP' (2Móz 15,16) hangzik feléje az orvosok Orvosának biztató szava. Feltehető, hogy a kígyók által megmartak közül sokan másoknál HORNIK GYÖRGY ÖRÖK ÄDÄM ... Világvárosban, falvakon, tanyán, Örök Ádámnak csörög rablánca; Sors kezében büntető pálca. Számtalan a Teremtőt vádolja. De van, kiknek bánatkönnye csordul Es sok mögött börtönzár cslkordul. Örök Ádám szegény, bukott lélek Egyik rongy közt, másik selymen hever, Vegykonyhában gyilkos mérget kever. Az egyik színes, szent álmokat sző, A másikat a sátán szálúja meg £s körülte az élet megremeg. Holtak csontjaival elszórt úton Gőgtelten diadalmenetben jár, Mindent hengerelve az élre áll. Nemzetek közt örök tanácskozás, Ravasz aknarakás . . . ó, mily jellem, Gyűlölettelt gyilkos Kain-szellem. Es az önző, elvadult világban Folyton nehezebbé lesz az élet, Míg elér egy gyalázatos véget. Ó, örök Ádám, ellentét-lélek Éjjel-nappal a békéért kiáltsz, De mindenkivel folyton harcban állsz. 0, ég követe, Időtlen Krisztus Elet-igéd ma Is lángolva ég, De nem lát a talmi keresztyénség. Halld: ha Krisztushoz vissza nem térünk, Bajok ezre folyton jobban éget £s Isten-Atyánk büntetés végett Végre Is sátánnak engedi át A pénzt imádó keresztyénséget.

Next

/
Thumbnails
Contents