Evangéliumi Hírnök, 1978 (70. évfolyam, 1-24. szám)
1978-04-01 / 7. szám
1978. április 1. EVANGÉLIUMI HÍRNÖK 3. oldal és nem érdemszerzés, hanem tiszteletünk kézzelfogható kifejezése. Az áldozatot mi hozzuk, személyesen, önkéntesen, örömmel. Ha az áldozásban kényszer van, akkor az a vallásos tett már nem kedves Isten előtt. Senki nem imádkozhat helyettünk, senki nem szolgálhat helyettünk és senki nem áldozhat helyettünk. Mindezek az Isten előtt kedves cselekedetek az egyén kiváltságai és örömei. * * * MI A SÁFARSAG? Egyszerű, prózai kifejezéssel, vagyonkezelés. Annak a vagyonnak a gondozása — nagy, vagy kicsi —, amit az Úr ránk bízott. A sáfárság elismeri, hogy minden ami a földi jog szerint az enyém, a lelki törvények szerint az Úré. Amim van, azt nem "szereztem", azt az Úr adta isteni céllal, én csak kezelem, úgy mint az Úr tulajdonát. A sáfárságban találunk két örömteljes jelenséget. Az egyik a kitüntetés, a másik a felelősség. Isten ránk bízta azt, ami az Övé. Megbízott hűségünkben és bölcsességünkben. Megnyugodott abban, hogy az 0 vagyonát becsületesen és okosan fogjuk kezelni. Ez az isteni bizalom nagy kitüntetés! Isten pénzügyminiszterei vagyunk. A felelősség a sáfárság másik jellegzetessége. Az Urat tisztelő, istenfélő ember nem mondhatja, hogy: "ez a vagyon az enyém, azt cselekszem vele, amit akarok". A hivő ember tudja, hogy felelős Istennek. A felelősséggel Isten tiszteli meg az embert: rábízza az anyagit és feltételezi, hogy mint hivő célszerűen fogja használni és kezelni. A felelősség vállalásával viszont mi tiszteljük Istent. Isten bízott bennünk és mi nem élünk vissza bizalmával. * * * AMIKOR ÁLDOZUNK, AKKOR SÁFÁRKODUNK. Arra használjuk a ránk bízottakat, amire meggyőződésünk szerint Isten akarja használni. Sáfárság és áldozás mai, újszövetségi tudásunk szerint egyet jelent. Amikor visszaadjuk^ az Úrnak azt, ami az Övé, akkor Ő ezt áldozatnak veszi. Az oltárok készen állnak: most már csak áldozókra és az áldozati anyagra van szükség. Itt vannak gyülekezeteink. Ezek áldozatból léteznek. Ránk bízta az Úr az Amerikai Magyar Baptista Szövetséget. Ez a szövetség az Úré, és az Úréból él. Hivő irodalmunk, az Evangéliumi Hírnök egy másik oltár, amelyről az áldozat illata és füstje száll a tulajdonoshoz: Istenhez, fótékonysági ügyeinket az Úr a sáfárokra bízta, hogy az Övéiből támogassuk. Amíg van ok az áldozat hozatalra (és szívünk hálaérzete a legnagyobb ok) és amíg van mit áldozni (és van, A kegyelem Róma 1:5. v. A hit és a kegyelem elválaszthatatlan egymástól. Mindkettő Isten ajándéka. Ábrahám, aki hitt Istenben, abban a kegyelemben részesült, hogy Isten barátjának neveztetett. Megpróbáltatása idején olyan rendkívüli magatartást tanúsított és annyira önállóan viselte próbáját, hogy még felesége Sára sem tudott osztozni abban. Sára magatartása kételkedő volt annak idején az Úr ígéretében, míg meg nem tapasztalta Isten kegyelmét, aki megajándékozta hittel bíró férjét egy fiúgyermekkel. Ezután az apa, igen nagy próbára tétetett, amiben Sára nem vehetett részt. A Szentírás nem említi, hogy Sára tudott róla... aligha bírta volna ki szónélkül. Ezt a próbát Ábrahám egyedül, férfiasán kiállta segítőtárs nélkül. Előfordult korunkban is, hogy akivel Istennek célja van, az megpróbáltatik, van-e elég ereje és hite, hogy a célnak megfeleljen. Ábrahám pontosan megfelelt, megértette, hogy amilyen nagy az Úr az ajándékozásban, és célja elérésében, olyan kegyelmes a megpróbáltatásban is. Ábrahám erős, biztos egyénisége nem szorult felesége segítségére. Azonban fordítva is lehet: az Úr nem nemük szerint, hanem hitük és bizalmuk szerint veti próba alá eszközeit. Emlékezem, az első világháború idején, egy elég súlyos próba alá helyezett asszonyra. Férjét a harci körülmények megviselték, idegileg, lelkileg-testileg minden munkára képtelenné tették. Csak a halált látta menedéknek. Felesége is testileg igen megviselt volt, de érezte, hogy Istenben vetett hittel segíthet férjének állapotán. Nagy önmegtagadással, türelemmel, fokozott memivel Isten sáfárai vagyunk) addig legyen az áldozathozatal, a sáfárkodás az istentiszteletünk állandó része. A "jámbor és hű szolga" kitüntető megnevezést az Úr a megbízható sáfároknak adta. Amíg lesznek hű sáfárok, addig az Úr ügye szilárdan fog állni. legérzéssel próbálta meg a lehetetlent. Erősen hitte, hogy Isten ereje nem rövidült meg. Ő erre az erőre támaszkodva, megpróbált minden lehetőt, hogy férje rendbe jöjjön lelkileg, mert a fizikai sérülés helyrehozhatatlan volt. Önmagát teljesen háttérbe szorítva, gyenge testalkatáról elfeledkezve vállalkozott mindenre, amit el tudott végezni. Hetek, hónapok, úgy múltak el, hogy nem törődött az idő múlásával, de érezte az Úrtól kapott, megsokszorozott erőt, éberséget és boldog volt a mennyei erő többletért. Férje hallgatott. De később elmondta, hogy megdöbbentette az a kitartó erőfeszítés, az a mindig vidám, kedves hangulat és figyelmesség vele szem-A JUBILEUMI KONVENCIÓ Ideje: JÚLIUS 5—7. Helye: BAPTISTA TÁBOR, RAMA, KANADA. Vendéglátó gyülekezet: TORONTÓI BAPTISTA. Jelige: “Nagy a Te Hűséged.” (Jeremias Sir. 3:23.) * * * A TÁBORI BIBLIA KONFERENCIA Ideje: JÚLIUS 1—3. Helye: RAMA, KANADA. A torontói gyülekezet szeretettel hívja a testvéreket a bibliai konferenciára. Cél: testi és lelki felüdülés, erőnyerés az újabb szolgálatra. Jöjjetek el örvendezzünk az Úrnak! A Torontói Első Magyar Baptista Gyülekezet elöljárósága. NŐK ROVATA Rovatvezető: Szerencsy Józsefné Női konf. elnök: Dr. Haraszti Sándomé Alelnök: Bányai Sándomé Pénztáros: Kautz Edvinné
