Evangéliumi Hírnök, 1978 (70. évfolyam, 1-24. szám)
1978-03-15 / 6. szám
1978. március 15. EVANGÉLIUMI HÍRNÖK 3. oldal Szemle WILL DURANT, Amerika hírneves történelem tudósa 92 éves és szellemi frisseségben figyeli a világ folyását. Durant 11 kötetes “History of Civilization' című műve alapvető történettudományi munka. Ez a mű igazolja, hogy szerzője behatóan tanulmányozta az emberek, nemzetek és államok életét és berendezését, s történelmi kutatása nyomán minket, bibliás és hivő népet nagyon is érdeklő és érintő megállapításra jutott. Mielőtt Will Durant megállapítását idéznénk, megemlítjük sajnálattal, hogy Durant saját meghatározása szerint nem keresztyén, de állítása szerint nem is hitetlen. Durant, a történettudós megállapította történelmi tényként, hogy “az egyén fegyelmezéséhez szükséges a vallásos hit s egy civilizáció megteremtését a valláserkölcs által egyénileg fegyelmezett emberek végezhetik. Az állam és a rendőri hatalom a civilizáció építéséhez nem elég erős. ” További megjegyzésként hozzáteszi mondásához azt, hogy megállapítása fordítottja is történelmi tény. Amikor a vallás embereket belülről fegyelmező működése megszűnik, az államok civilizációja hanyatlásnak indul és végül eltűnik. Ismételnünk kell: erre a következtetésre olyan tudós jutott, aki magát nem tartja vallásosnak, de civilizációk gyengülését és eltűnését tanulmányozta. A történelem tényei meggyőzően beszélnek. * * * KÉT FONTOS TANÍTÁST találunk Durant tárgyilagos megállapításában. Az egyik az, hogy az ember szelleme erősebb a testnél, a környezetnél, a rendszernél és az állami hatalomnál. Amikor az ember magát fegyelmezi {és ezt csak Isten törvényei által teheti) és szellemét nemes szolgálatba állítja, akkor megváltoztatja környezetét, felemeli embertársait és műveltséget, civilizációt hoz létre. A görögök és rómaiak {hogy csak két aránylag nem régi civilizációról szóljunk) civilizációikat történelmük azon idejében építették és fejlesztették, amikor népüket vallásos meggyőződésük és törvényük fegyelmezte. Mindkét civilizáció letűnt. A hanyatlás okai-, hitbeli közömbösség, vallásos formaiság és erkölcsi züllöttség. Az embert nemesítő és társadalmat átalakító erő eltűnt. Kérdezhetnénk-, nem lehetett volna az erkölcs-nemesítő erőt oktatással és törvény alkalmazásával helyettesíteni, vagy pótolni? Nem lehetett! Ez volt Durant meglátásának a veleje. Hogy miért nem lehetett, arra lehetne elfogadható választ adni, de erre a magyarázatra most nincs elég helyünk és talán történelmi felkészültségünk sem. Nekünk elég bizonyíték a történelmi fejlődés-hanyatlás törvényszerűségének a látása. A felemelkedéshez nemes szellemű, erkölcsös ember kell. Az ilyen erkölcsű, vallásos ember azután belső indíttatásból szolgálja a közjavát és átalakítja nemzetét. Régen ismert tény az, hogy nem a társadalom teszi jobbá az embert, hanem a nemesek, erkölcsösek teszik jobbá a társadalmat. A melyik nép elveti a hit és erkölcs nemzet és társadalom fenntartó erejét, az vagy nem emelkedik fel, vagy a hanyatlás útjára lépett. * * * MIT LÁTUNK MAGUNK KÖRÜL?1 Hogyan állnak hithűség dolgában gyülekezeteink? Hithűség alatt értjük a HITET és HŰSÉGET. Az a történelmi törvény, ami alkalmazható a népek civilizációjára, érvényes a gyülekezetek lelki és evangéliumi minőségére is. A gyülekezeti tagokat épp úgy nem “jobbíthatja” meg a gyülekezet, mint az állam a polgárait. A hivő és hű tagok azonban tudnak lelkileg nemes, tiszta és krisztusi gyülekezetét alkotni. Magyar baptista gyülekezeteink hitvallás dolgában még mindig bibliai alapon állnak, de életgyakorlatban már többé-kevésbé a világhoz alkalmazkodnak. Elméletileg konzervatívok, de gyakorlatban liberálisok. Történelmi tény az is, hogy az elmélet később mindig a gyakorlathoz idomult. Ésszerűsítéssel sok roszszat elfogadhatóvá magyaráztak. Vegyük jól szemügyre gyülekezeteink lelki színvonalát. Ha látunk hitbeli, lelki, evangéliumi hanyatlást, keressük az okokat. Tudjuk jól, hol kell ezt keresnünk. Az ok az egyénben van. Mindenki figyelheti magát és a maga lelki állapotát és csak ő maga keresheti a gyógyulást. * * * NÉZZÜNK TÁVOLABBRA IS. — Hogy áll nemzetünk: az Egyesült Államok és Kanada? Mindkét ország magasra emelkedett a civilizáció dolgában. Az itteni vallásszabadság és hitélet meghozta gyümölcsét. Van kényelem, élelem és aránylag könynyű élet. A világ népei figyelik életszínvonalunkat és irigylik. Van szabadságunk. — Észre veszszük-e, hogy szabadságunk kezd szabadossággá fajulni? A szabadosság azonban nem más, mint szolgaság és rabság. Tenni kell azt, amit a szenvedély — alkohol, nikotin, testi élvezet, hazárdjáték és ingyenélés — parancsol. Azt látjuk, hogy hova emelte a szabadság a két nemzetet. De, hogy a szabadosság hova fogja süllyeszteni, azt a történelmi példák sejtetik. Aki nem tud magán uralkodni, annak más fog parancsolni. A történelem int és tanít is, ha bölcsek vagyunk. A “HISZEK URAM ’ című 248 oldalas könyv a szabad országokban lakó magyar baptisták élniakarásának, életerejének és áldozatkészségének a bizonyítéka. Ebben a műben van teológiai oktatás, bibliamagyarázat és lelkitáplálék. Vegyük és terjesszük ezt a könyvet. Irány ár: 4.75 dollár. Ez a könyvkiadás misszió, nem üzlet. Megrendelhető a következő címen: Dr. Béla Udvarnoki 609 Woodridge Drive Murfreesboro, N. C. 27855 “JÉZUS ÉL" Magyar Evangélizáló Társaság P. 0. Bo\ 121 San-Dimas, California 91773 fW fele/lse el közölni rokonaival] és ismerőseivel európai rádióadásunk idő púul fal: Kedd estenként 6:15—■6:3Ü-iu ;i 49 méteres rövid hullámhuss/on livangéli/.ál: I IJKMU/HI ZOLTÁN
