Evangéliumi Hírnök, 1978 (70. évfolyam, 1-24. szám)

1978-01-01 / 1. szám

VOL. 70. No. 1. JANUARY 1, 1978 70. ÉVF., 1. SZÁM, 1978. JANUÁR 1. I 11 ■ --­ittJS► w Ref or H»JI> 1 ................................... JTErn Ferenc Reformátusok Lapja 493 Amboy Avenue, Perth Amboy, NJ. 08861 MESS enger Official Organ of the Hungarian Baptist Union of America A/ Amerikai Magyar Baptista Szövetség hivatalos lapja “Az Evangélium Istennek hatalma" (Róma 1:16) “EGY ÚJ ÉS JÁRATLAN ÚT" Józsué 3. rész. “. . . hogy megismerhessétek az utat, amelyen mennetek kell, mert nem jártatok ezen az úton soha ez előtt.” Az izraeliták hosszú, fárasztó ván­dorlás után eljutottak a Jordán part­jához. A vizen túl látták az ígéret földjét. Nagyon szerettek volna azonnal átmenni, de nagy akadály volt előttük. A Jordán “tele volt min­den ő partja felett” (15. v.). Nem volt hajó, sem híd melyen átmenje­nek. Józsué várakozásra és készülő­désre kérte őket. Útjuk ezen része sem lesz könnyű. Nem szabad sem­mit a véletlenségre bízni. Jól fel kell készülni, mondja nekik Józsué, “mert nem jártatok ezen az úton MÚLÓ ESZTENDŐK Úgy tűnik nekem, hogy e föld Egy nagy óra számlapja itt, S a gyorsan rohanó évek Jelentik másodperceit. Mennyi suhant át rajta már? És hánynak útja még szabad? Csak az időknek bölcs Ura Tudja, az örök Akarat. Neki az idő mitsem árt', Az én időm elfogy hamar. O ott áll mindenek fölött; Engem múlandóság takar. Isten hű szolgái: évek, Kik trónja elé siettek, Fogjatok jól magatokhoz, Hogy én is veletek menjek. Boros Gergely soha ezelőtt”. A negyven esztendős járkálás alatt több különböző úton járt az a nép. De az előttük levő úton még nem jártak. Olvasóink között vannak sokan, akik több mint negyven esztendeje járják az élet utait. De bármennyi legyen a mi vándorlásunk ideje, még is igaz az, hogy egy új és járatlan út van előttünk. Az új esztendő, mely­nek kapuján épp hogy csak átmen­tünk, egy új út, melyen még nem jártunk. Érdemes megállni és fölké­szülni. Figyeljük meg az utasítást, melyet Isten adott Józsuénak, ő pedig a népnek. Menjünk mi is azon tanítás szerint a járatlan úton, mely­nek száma 1978. ISTEN MEGY ELÖL Nem a katonák mentek elöl, ha­nem a papok, akik vitték a frigy­ládát. “Mihelyt meglátjátok az Úr­nak, a ti Isteneteknek frigyládáját... ti is induljatok meg... és menjetek utána” (3. v.). A zsidóknak a frigy­láda a látható jele volt a láthatat­lan Isten jelenlétének. Isten vezette be őket az ígéret földébe. Isten akar vezetni minket is. Jézus nekünk is mondja: ‘Jer kövess engem” és “íme előttetek megyek . . .”. Voltak idők, mikor a tanítványok félelem­mel követték, mert veszélyt láttak az út végén. Sokszor mi is félve követ­jük. Látjuk vagy a keresztet, vagy a széles Jordán gyorsan folyó vizét. De látjuk Istent is, Aki előttünk megy. Azoknak, akik követik Őt ez lett ígérve: “Az Úr megőriz téged min­dengonosztól, megőrzi a te lelkedet. Megőrzi az Úr a te ki- és bemenete­ledet, mostantól fogva mindörökké” (Zsoltár 121:7 — 8). KÖVESSÜK ISTENT KELLŐ TISZTELETTEL ÉS ALÁZATOSSÁGGAL “Csak legyen közietek és a között mintegy kétezer singnyi távolság; közel ne menjetek ahhoz...” (4. v.). Egy kilométernyi távolságot kellett megtartani a frigyláda és a követő nép között. Nem azért, mert Isten távol akart lenni tőlük, hanem azért, hogy az által kellő tiszteletet mutas­sanak neki. Alázatosan menjenek utána. Nekünk sem szabad Istent könnyelműen venni. Soha ne veszít­sük el a kellő tiszteletet Isten iránt. Ő a mi Istenünk, Királyunk, Te­remtőnk, mennyei Atyánk. Minden­kor kövessük Őt őszinte tisztelettel és teljes alázatossággal. KÖVESSÜK ISTENT ÓVATOSSÁGGAL A távolságot megkellett tartani tiszteletadásból. De igen óvatosnak kellett lenniük, hogy annyira el ne maradjanak a frigyládától, hogy ne lássák azt. Miért volt fontos, hogy azt lássák és kövessék? Azért, mert nem jártak azon az úton soha az előtt. Egy új úton, egy új földre mentek. Isten irányítása és vezetése nélkül nem tudhatták, hogy merre menjenek. Ez igaz a mi életünkben is. Hogyan tudhatnánk, hogy merre menjünk és mit tegyünk ez új eszten­dőben, ha nem követjük Isten veze­tését, vagy olyan messze vagyunk Tőle, hogy nem látjuk Őt? Legyünk igen óvatosak, hogy el ne maradjunk Tőle, vagy más vezető után ne men­jünk, vagy más útra ne térjünk. Csak egy út vezet az ígéret földjére, az Atyához. Ez az Út Jézus Krisztus, Aki azt mondta: “Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, hanemha én általam” (János 14:6).

Next

/
Thumbnails
Contents