Evangéliumi Hírnök, 1977 (69. évfolyam, 1-24. szám)
1977-02-15 / 4. szám
1977. március 1. EVANGÉLIUMI HÍRNÖK 3. oldal Krisztus “anyaszentegyházába való bevezetés". A gyermekkeresztelő gyakorlatot ez a fennen hangzó kijelentés sem teszi értelmessé. A Bibliában az “ anyaszent egyház" szó nem található meg. A Szentírásban csak gyülekezet, (ekklesia) szó van a lelki közösség megjelölésére. Ezt a görög szót (ekklesia) a magyar bibliafordítók három féle szóval adják vissza. Az ekklesia szót hol egyháznak, hol gyülekezetnek, és amikor nagyon szépet akarnak mondani, anyaszentegyháznak fordítják. (Lásd az Evangéliumi Hírnök, 1976. okt. 1. sz. Szemle rovatát.) Máté 16:18-ban Károli a görög ekklesiát “ anyaszent egyháznak" fordítja. Máté 18:17-ben ugyanazt a görög szót gyülekezetnek találjuk. Az Ap. csel. 20:28-ban a “szerény" ekklesia szó ismét anyaszentegyháznak magasztosul. Kolossé 1:18-ban ismét egyszerű “egyházat" találunk. A legújabb, a Magyarországon 1976-ban megjelent bibliafordítások nincsenek kezünk ügyében. Félünk azonban, hogy az egyház szóra olyan nagy szükségük van a katolikus és protestáns közösségeknek, hogy nem mernek visszatérni az újszövetségi egyszerűséghez és következetesen, “logikusan” egy kifejezéssel fordítani az egy görög szót. * * * MIÉRT KELL AZ EGYHÁZ SZÓ egyes vallásos testületeknek? Több okra gondolunk. Az egyik ez: Ha a keresztség nem üdvözítő szertartás, hanem az “az egyház sorába való iktatás", akkor ezt a szót fel kellett magasztalni! Az “egyházba", az üdvösség hajlékába való beiktatás sok egyháztag részére az üdvösséget jelenti. (.A protestáns “egyházak” ezt természetesen nem tanítják.) A másik ok az lehet, hogy a gyülekezet szó, a közösség ismerete nyomán keletkezett felfogásban túl szerény. Hogy üdvözíthetne az a gyülekezet, amelynek látható és hallható részeges, káromkodás és templomba alig járó tagjai vannak? Hogy lehet az ilyen közösséget “anyai'” méltósággal megtisztelni és “szentnek” nevezni? Az egyházat nem lehet látni (csak a képviselőit) és ezt a láthatatlan egyházat nem lehet bírálni. Ennek a szentsége vitán felüli! Ezeket a bibliában nem ta-Pihenj meg és légy hálás. (Skót mondás) lálható kifejezéseket (egyház, anyaszentegyház) azért csúsztatták az Isten igéjébe, hogy a kitalált fordítású szóval a láthatatlan intézménynek isteni tekintélyt adjanak. Amikor valaki lelép az írás erős fundamentomáról, akkor ingoványos talajra kerül s az isteni igazságok valósága helyett lelki pótszerekhez kell folyamodnia. Az üdvös-Egy alkalommal — elmélkedéseim közben — nagyon fontos figyelmeztetést kaptam Bibliámból. Ugyancsak hatással volt reám egy elhangzott igehirdetés is. Az Ige által jött figyelmeztetést nagy örömmel vettem és úgy érzem — mivel részemre a figyelmeztetés igen áldásos volt — azt tovább kell adnom. “Ez az a kő, melyet ti építők megvetettetek ...” — olvastam Apostolok cselekedetei 4. rész, 11. versében. Kevesen vannak, akik ne építettek volna valamit, ha mást nem a saját házukat, otthonukat. Akik építettek, azok tudják, hogy a szegeletkő roppant fontos az épületben. Ezért hasonlítja Péter vallástételében az Úr Jézust szegeletkő höz. Téglaépületeknél, ahogyan halad a fal rakása, az is fontos, hogy a szegelethez, jó egészséges téglákat válogassunk. Ha nem így van, nem jó az építkezés. A Biblia mondja: “Jönnek a szelek, beleütköznek a házba és nagy lesz annak romlása!” Lelki házunk építésénél is fontos a sorrend. Első az alap: az Úr Jézusba vetett hit. Ha ez megvan, jöhet a fal rakása. Ha beleépítettük az Úr Jézust, mint “szegeletkövet” a lelkiépületünkbe, akkor hitben élünk és járunk. De mint a szegeletkövet nem lehet az építkezésnél bárhova elhelyezni, úgy az Úr Jézust sem lehet a lelki-épületünkbe bárhova tenni. Elsősorban nézzük meg, ott van-e az Úr Jézus épületünkben? Irányítsuk figyelmünket arra, ami üdvösség kérdése. Pál apostol írja: “Ha szeretet nincsen énbennem, semmi vagyok . . .” (I. Kor. 13:2.) Igen, a szeretet üdvösség kérdése. Ha nincsen bennem szeretet, nincsen benség dolgában nincs “kegyszer” és nincs “pótszer”. Az üdvösség Isten személyes adománya. Akik üdvhöz jutottak, azok megértik, hogy nekik is “illik" Krisztus példája nyomán a nagy bizonyságtevésben részt venni. Akik a hivők, a megtértek alámerítkezését sem nem hajlandók elfogadni, hogyan lesznek képesek minden más “igazságot betölteni?" nem Jézus! Ezért kell a “szegeletkövet”, az Úr Jézust, beépíteni. Amikor szívünk nem termi meg a hálának gyümölcsét, nem vesszük figyelembe, nem értékeljük a naponkénti áldást; nem tudjuk a sok kapottjóból azt a keveset, a bibliai “tizedet”, amit az Úr kíván az O oltárára helyezni. Ha így van, hiányzik a “szegeletkő”, az Úr Jézus lelki-épületünkből, ide be kell Őt építenünk! Vagy nem estünk-e bele a rágalmazás bűnébe? Nem bírálgattunk-e szeretet nélkül valakit? A rágalmazók nem öröklik Isten országát! Ha szeretet nélkül ítélkezünk, a “szegeletkő” az Úr Jézus hiányzik! Építsük Őt be! Felmérted-e már igei alapon a látogatás fontosságát? Olvasd el Máté evangéliuma 25. rész, 31—46. verseit, megtalálod a kérdést: “Mikor láttuk, hogy beteg voltál ... és hozzád mentünk volna?” “Bizony mondom nektek, amennyiben nem cselekedtétek meg, eggyel eme legkisebbek közül, énvelem sem cselekedtétek meg. Ezek elmennek majd az örök gyötrelemre . . .” Ez is lehet üdvösség kérdése. Ha nem szeretünk betegeket látogatni, szomorúakat vigasztalni, csüggedőket bátorítani . . akkor a “szegeletkő” az Úr Jézus nincsen tevékenységünkben. Tehát, ide be kell Őt építeni. Vizsgáljuk meg lelki-épületünket. A Szentlélek megmutatja, honnan hiányzik a “szegeletkő” az Úr Jézus, lelki házunkból. Építsük Őt be, mielőtt jönnének a viharok, és fújnának a szelek . . . beleütköznének lelki házunkba, s előidéznék annak nagy romlását ... /. F. -né The best sermon is preached by one’s life rather than with his lips. NŐK ROVATA Rovatvezető: Szerencsy József né Női konf. elnök: Mrs. Henry Austin Alelnök: Bányai Sándorné Pénztáros: Kautz Edwinné A szegeletkő