Evangéliumi Hírnök, 1976 (68. évfolyam, 1-24. szám)
1976-07-01 / 13. szám
1976. július 1. EVANGÉLIUMI HÍRNÖK 3. oldal Szemle JÚLIUS NEGYEDIKÉ ez évben különösen nagy jelentőségű az amerikai nép részére. A függetlenség 200 éves történelmére nézhet vissza az ország népe. Ezen a földön nincs tökéletes függetlenség. De amit a "függetlenség” dolgában az emberek és nemzetek elértek, abban Amerika az első helyen áll. Az Egyesült Államok népe elmondhatja, hogy országuk a lehetőségeken belül független. Elmondhatják a polgárok is, hogy a kölcsönös, természetes függőség mellett szabadok és függetlenek. Függetlenségük állami és személyi szabadságot jelent. Amerika (itt Kanadát is értjük) a szabadság mellett a jólét országa. A földkerekség egyetlen népe sem érte el az anyagi bőség és kényelem azt a fokát, amelyre a két ország népe emelkedett. A bőség annál értékesebb, mivel a javakat Amerika népe szabadságban élvezheti. * * * A SZABADSÁG ÉS JÓLÉT témáját együtt említjük. Együtt azért, mivel az a két emberi kincs együtt jár, másrészt azért, mivel kettős okot ad a hálaadásra és a megelégedésre. A kettő közül melyik értékesebb? Vessük fel a kérdést így. ha alkalma lenne az embereknek a választásra, a többség melyiket választaná? A több kenyeret és kevesebb szabadságot, vagy több szabadságot és kevesebb kenyeret? Az amerikai nép és az idevándorolt magyarok százezrei szerencsére nem állnak válaszút előtt. Az itteni nép megkapta mind a kettőt: nagyobb kenyeret és több szabadságot. Az értelmes, szellemi embernek azonban nem elég a kenyér, amely csak a fizikai szükségletet elégíti ki. Az ember értelme a szabadság után vágyik, épp úgy, mint teste a kenyér után. Megírta annak idején Petőfi, hogy az igazi ember életében melyik jelent többet, a kenyér, vagy a szabadság? így írt a szabadság nagy hőse és mártírja a “Farkasok dala” című költeményében: “Éhezünk, fagyunk, de szabadok vagyunk!” Július negyediki ünneplésünkkor elmondhatjuk, hogy nem kell választanunk. Isten megadta mind a kettőt. * * * AZ ÁLLAMI ÉS EGYÉNI függetlenség (szabadság) sok édes gyümölcsöt termel. Egyet említünk meg a gyümölcsök közül, ami minket hivő embereket közelről érdekel és ez a lelkiismereti szabadság. Ez a szabadság az állam és az egyén egymás függetlenségének a tisztelet bentartásából származik. Az egyén önként, saját érdekében tiszteletben tartja és támogatja az államot s az állam megbecsüli polgárainak a függetlenségét. Az amerikai államok sohasem állították, hogy népeiknek szabadságot adtak. A szabadságot Isten adta és az állam bölcsen nem nyúlt ehhez a szabadsághoz. Független állam nem azonos a független néppel. A lelkiismereti szabadság azt bizonyítja, hogy az állam polgárai is szabadok. A lelkiismereti szabadság nem kíván sem állami gondoskodást, sem állami pártfogást. Aki akar hisz, aki akar nem hisz. Aki hisz az szabadon társulhat hivő testvéreivel s élheti szervezeti és hit életét. Amerika lett az az ország, amelyben a hívők a vallásszabadsággal a legideálisabb módon élhetnek. Ha ezt tudja a hivő ember, akkor ajka hálára nyílik. Július negyediké az amerikai hívőknek több mint nemzeti ünnep: ez az eszményi szabadság ünnepe. * * * A SZABADSÁG ELVESZTHETŐ PORTÉKA. Ha nem élünk, vagy ■visszaélünk vele, a szabadság eltűnik, vagy szolgasággá változik. Vigyázzunk, hogy a szabadosság, amely nem más, mint szolgaság, ne döntsön minket a szenvedélyek és bűn rabságába. Július negyedikén határozzuk el, hogy szabadságunkat az Úr országának az építésére használjuk. Evangélizáljunk, hívjuk magyar nemzettestvéreinket az Úr Jézus által szerzett váltsághoz. Adjunk hálát ezen az ünnepen azért, hogy szabadságunk nem emberektől származik, hanem Isten adománya. Krisztus megszabadított a bűn hatalmából s a mi fogadott hazánk, Amerika szabaddá tett az emberek elnyomásától. Július 4-e ez évben vasárnapra esik. Kétszáz évvel ezelőtt a függetlenségi nyilatkozat aláírásának a napja szintén vasárnap volt. Kontz Emil testvérünk a jelen számban található cikkében megállapítja, hogy “nemzetünk valósággal imádsággal született”. Az imádságos elődök dicsőséges tradíciót hagytak utódaikra. Az ima eredménye lett a függetlenség és később az ALKOTMÁNY, amely emberségességében az első az egész földkerekségen. Alkalmazzuk országunk alapítóinak módszerét. Az ima ereje tette naggyá nemzetünket s az ima ereje fogja fenntartani. Kérjük a Mindenható Istent, hogy áldja meg nemzetünket imádkozó és Urat tisztelő vezetőkkel. Ameddig Amerika Isten vezetése alatt áll, nagy és erős marad. Panasz az Evangéliumi Hírnök késése miatt A panasz kettős: Egyrészt munkatársaink és gyülekezeti hírek írói kifogásolják, hogy beküldött cikkeik hetek múlva jelennek meg. Másrészt olvasóink panaszkodnak, hogy az Evangéliumi Hírnököt a kitűzött idő után 5 — 10 nappal később kapják kézhez. Mindkét panasz érthető. A lap késése miatt emelt kifogások még örvendetesek is, mert azt jelentik, hogy az Evangéliumi Hírnököt szeretik és várják. 1. Lapunk elkészített kéziratát minden hónap 15-én és 1-én adjuk postára 30 nappal a megjelenés előtt. A lap a fenti dátumokon több napi munka után már készen van kéziratban. Amelyik cikk 15-én vagy 1-én érkezik, az arról a számról már lekésett. A lap kéziratát nem lehet egy-két nap alatt összeállítani és a szerkesztő nem számíthat arra, hogy “talán ’ jön egy cikk. Kérjük munkatársainkat, hogy közleményeiket postázzák legalább három nappal a lapzárás ideje előtt: a hónap 12-én és 28-án. Nem lenne méltányos, ha a későn érkezett cikkeket az előbb érkezettek kiszorításával közölnénk. 2. A panasz másik része a lap késése. Közöljük szeretettel, hogy az Evangéliumi Hírnök minden alkalommal kikerül a nyomdából 2—3 nappal a megjelenési idő előtt! Akiknek első osztályú postán megy a lap, azok meg is kapják időben. A másodosztályú díjszabással küldött példányok 6 — 10 napig elfekszenek valamelyik postahivatalban. Erről a szerkesztő és a nyomdász nem tehet. Olvasóink szíves megértését kérjük. A derűlátó ember mindig meglátja mások bajában a jó oldalt.
