Evangéliumi Hírnök, 1973 (65. évfolyam, 2-24. szám)

1973-02-01 / 3. szám

6. oldal EVANGÉLIUMI HÍENÖK 1973. február 1. Misszió mezőkről... |(||jf|Í CSEREPKA TESTVÉR BOLÍVIÁBÓL ÍRJA: "Fájdalommal kell közölnöm, hogy a kórházhajó október 28-án elmerült. Az esős évszak hirtelen beáltával a vízözön az 5—6 ezer méter magas hegyekről ellenállhatatlan erővel zú­dult le és mindent magával sodort. Szerencsére az erős acél drótkötelek­kel parthoz erősített hajót nem bír­ta magával ragadni, de az ár felcsa­pott a hajóba és elmerítette. A hajót MIAMIBAN TÖRTÉNT, évekkel ez­előtt. Egy nénike útban volt haza­felé. Karjával féltve és megelégülten szorongatta magához kis kézi táská­ját. Hogyne, hiszen táskájában volt újonnan szerzett halló-készüléke. "Csak be kell illeszteni a fülébe és ismét hallani fog.” Ennek még a gon­dolata is örömmel árasztotta el szí­vét. Sietett. Nem nézett se jobbra, se balra. Otthon akart lenni minél előbb, hogy az övéi körében próbálja ki ezt az áldott műszert. Nem látta és nem hallotta, hogy egy vonat kö­zeledik. Pedig éppen sín-párokon kellett átmennie a város kellő köze­pén. Akik közelében voltak elrémül­ve kiáltoztak feléje. Abból ő nem hallott semmit. A vonattal egyszer­re érte el a sínt. Egy elkésett sikoly, fékek csikorgása, s utána síri csend. Gyengéd, remegő kezek emelték fel az élettelen testet. Fürkész szemek vizsgálták a táska tartalmát. Szükség volt megtudni, ki volt a szerencsét­lenül járt nő. A táskában aztán meg­találták a vadonatúj halló-készülé­ket — érintetlenül. A helyzet iróniá­ját nyomban felismerték. Ez az asz­­szony élhetett volna;"-ezt a balesetet el lehetett volna kerülni; a nénike most is élne, ha a halló-készüléket nem a táskájában, hanem ahova való volt, a fülében viselte volna. "Akinek van füle a hallásra, hallja” — int mindenkit az Űr. A Biblia, Isten hoz­zánk intézett szava, megismerteti az embert az élet veszélyeivel és az üd­vösségre vezető úttal, Jézussal. Hord­juk a Bibliát a szívben, s nem a tás­kában. Bethesda Gyülekezeti Értesítő nehezen kiemeltük s most az újjá­építésén dolgozunk, hogy ismét elin­dulhasson áldott szolgálatára. Hete­kig betege voltam az esetnek. Annyi biztos, hogy az Űr dicsőségét, még ez a baleset sem homályosítja el. Dolgozunk keményen tovább. Min­denkinek kívánunk áldást az új esz­tendőben.” & BRIDGEPORT, CONN. 1972. december 10-én alámerítési ünnepély volt a Silliman Memorial Baptist Chruchben. Hat megtért lel­ket merítettek alá a reggeli istentisz­teleten, névszerint: Mr. Keith, Mr. Tim Kautz, Mr. and Mrs. Darrel Wilcox and Mr. and Mrs. Stanley Wilcox. Az alámerítést a gyülekezet pásztora David O. Lindsay végezte. Örülünk az ömlőkkel. December 17-én a gyülekezet ének­kara a délelőtti istentisztelet alkal­mával előadta Stumpf Árpád kar­mester vezetésével a "Light of the World" című cantatát. Az amerikai magyar gyermekek magyar szüleik tiszteletére elénekelték a “Csendes éj, szentséges éj” című karácsonyi éneket jó magyar kiejtéssel. & BUENOS AIRES, ARGENTÍNA (Platanosi Magyar Baptista Gyülekezet.) A platanosi magyar baptista gyü­lekezet a második gyülekezet Buenos Airesben. (Platanos, külváros, kb. 40 km-re az első gyülekezettől.) Nagy János testvérünk, a gyülekezet vezetője több örvendetes hírt közölt a gyülekezet életéről. Az 1972. évben elkészült a sok ál­dozattal épült imaház. Az imaházat a főképpen áldozatkész, hozzáértő és szorgalmas testvérek építették. A gyülekezet tagjai több, mint 2000 munkaórát dolgoztak az épületen. Csak így történhetett meg, hogy a mellékelt képen látható kis csoport ilyen szép épületet állíthatott elő. Közli Nagy testvér, hogy a pénzbeli költség 1,139,000 peso volt. (Hogy ez dolárban mit jelent, azt hirtelen nem tudjuk.) A lelkesedés, az Úr ügyének a sze­­retete nem ismer határt. A platanoszi kis imaház azoknak az emlékműve, akik a csekélyen hűségesek voltak, és akiket az Úr többre fog bízni ez­után. Az imaház ünnepélyes megnyitása 1972. augusztus 26-án történt. A meg­nyitási ünnepélyen öt testvér gyüle­kezet képviselői vettek részt. Ott vol-Platanosi imaház.

Next

/
Thumbnails
Contents