Evangéliumi Hírnök, 1973 (65. évfolyam, 2-24. szám)
1973-01-15 / 2. szám
2. oldal EVANGÉLIUMI HÍRNÖK 1973. január 15. EVANGÉLIUMI HÍRNÖK GOSPEL MESSENGER Published semi-monthly by the Hungarian Baptist Union of America 748 Fordham Rd., Palm Bay, Fla., 32905 Editor — Szerkesztő: DR. BELA UDVARNOKI 609 Woodridge Drive, Murfreesboro, North Carolina 27855 Telefon: (919) 398-4646 Second Class Postage Paid at Melbourne, Pla. and additional mailing office. Subscription fee: $5.00 per year Előfizetés és címváltozás erre a címre küldendő: Mrs. Jack Steg 321 Wilbur Court, Palm Bay, Fla. 32905 Tel. 305-723-1397 FONTOS: Címváltozást, kérjük, jelentsék Mrs. Jack Steg lapkezelőnek. Lapzárás ideje minden hónap negyediké és húszadika. A negyedikén postázott kézirat a következő hónap elsején, a húszadikán postázott kézirat a következő hónap tizenötödikén jelenik meg. Sürgős liirek a lap megjelenése előtt 10 nappal beküldhetők. Printed by Classic Printing Corporation 9527 Madison Ave., Cleveland, Oh. 44102 mint "jó hívők” Isten jóváhagyását kérjük. Addig kutatjuk a szentírást, míg olyan biblia versre nem találunk, amely a mi tervünkbe beleilleszkedik. (Akháb és Josafát — Királyok I. 22.) Isten útja lehet nehéz, mégis ne térjünk le róla, ne fogjuk rövidre azt az utat, melyet Isten jelölt ki számunkra. 4. A Biblia jóbarát a szükségben. Egy jó barát az, aki nem hagy magunkra, ha szükséj en vagyunk. A legnagyobb szükségben vagyunk a halálos ágyon. Jóllehet, hogy kedveseink ott vannak a haldokló ember szobájában. Az ő szavuk nem tud sokat segíteni, de Isten szavai igazi vigasztalást jelentenek. "Még ha a halál árnyékának völgyében járok is, nem félek a gonsztól, mert te velem vagy; a te vessződ és botod, azok vigasztalnak engem.” (Zsoltár 23:4) A Biblia társaságában jó társaságban vagyunk. "És ha majd elmegyek és helyet készítek néktek, ismét eljövök és magamhoz viszlek titeket, hogy ahol én vagyok, ti is ott legyetek.” (János 14:3.) Találunk-e még egy könyvet az egész irodalomban e világon, mely szebbet és jobbat tudna mondani részünkre? "Ha nem a te törvényed lett volna az én gyönyörűségem, akkor elvesztem volna az én nyomorúságomban." (Zsoltár 119:92.) 5. A Biblia, mint ismertető jel. A közmondás azt mondja: "Ahol virágok vannak az ablakban, ahol énekelnek a házban, ott rossz ember nem lakhat." A Bibliát mint könyvet különleges kötésben állítják elő. Külső formája feltűnést kelt, könnyen felismerhető és jelenléte elárul valamit a tulajdonosáról. A Biblia az asztalon, az orvos várószobájában sejteti velünk, hogy aki kitette, keresztyén lehet. Egyszer vonaton utaztam és az Új Testamentumot olvastam. Kis idő múlva a velem szemben ülő utas is elővette Bibliáját és olvasta. A következmény az lett, hogy kellemes társalgásba jöttünk, míg egyikünk ki nem szállt. A Biblia egy ismertető jel, de vigyázzunk, hogy képmutatók ne legyünk. Ha a Bibliát csak kiállítjuk, de nem olvassuk, képmutatók vagyunk. Ennél még rosszabb, ha olvassuk, de nem élünk szerinte. Az emberek erre is gyorsan rájönnek és csúffá válunk az emberek szájában — joggal. Ez nem válik Krisztus Urunk dicsőségére. Ne használjuk a Bibliát varázsszernek. Ez nem egy csodát mívelő könyv. Jelenléte az automobilunkban, vagy zsebünkben nem véd meg baleset ellen. Még gyermek voltam, mikor tanúja voltam annak, hogy nagynéném egy Űj Testamentumot dugott a szoknyája zsebébe és azt mondta: "Ezt magammal viszem az útra. Budapesten a vonat átmegy a vasúti hídon, hátha a híd leszakad.” Tudomásom szerint nagynéném nem járt a templomba és nem olvasta a Bibliát. Ne büntessük gyermekeinket azzal, hogy kiszabunk rájuk néhány oldal bibliaolvasást. — Ne tegyük a Bibliát a koporsóba; ott nem használ senkinek. 6. A Biblia mint imakönyv és énekeskönyv. Krisztus Urunk idézte a Szentírás máiban. A Zsoltárok nagyon alkalmasak erre. "Beszéljetek egymással zsoltárokban, dicséretekben és lelki énekekben; énekeljetek és dicséreteket mondjatok szívetekben az Úrnak.” Efézus 5:19. “Szenved-é valaki köztetek? Imádkozzék. Öröme van-e valakinek? Dicséretet énekeljen.” Testvérem! Van-e Bibliád? Olvassuk, használjuk a Bibliát helyesen. Galambos Pál Csalánköntös II. Kor. 12:7. Róm. 7:22—23. Tegnap úgy elmerengtem, Szomorún elmerengtem Egy sarjadó szép szál emberpalántán. A test s a lélek Oly egy-ütemre lépett Ragyogón, katonásan, — Fénylett a szem S a homlokról sugárzott Valami új, szinte antik Arány. Talán ... Igen, talán majd ez a nemzedék------Néha hittem, hogy összebékülünk Én meg a testem. Nem barátom volt, Nyomorgatóm volt, Túlszűkre szabott csalánköntösöm, Zsarnokom, kivel egy verembe estem. Mi nem békülünk össze már soha: Én meg a testem. Az egyenlőtlen harc állni fog Idegenül és irgalmatlanul — S ahogy eddig: többször lesz ő felül És én alul. Hogy elfog néha Valami örült vetkezési vágy: Lehántani, leszaggatni magamról E szennyes, véres, unt, nyűtt rogy-ruhát, Mely fojtogat, — Hányszor fojtotta meg Vörös selyemzsinórral A legfehérebb gondolatomat. — Költészetem, ha volt Csak szabadságharc volt, S minden jó költemény Ujjongva lengő győzelmi zászló A harc után, mit vele vívtam én. Nem barátom volt, Nyomorgatóm volt, Túlszűkre szabott csalánköntösöm, Zsarnokom, kivel egy verembe estem: A testem. Hol vagy antik Arány? Talán, Igen, talán majd az új nemzedék ... — Reményik Sándor A képmutatók: szentek a házon kívül, sátánok a házon belül. Bunyan János Az alázatosokat nem lehet megalázni. (Joseph Roux)
