Evangéliumi Hírnök, 1973 (65. évfolyam, 2-24. szám)

1973-01-15 / 2. szám

Vitéz Ferenc, Reformátusok Lapja 493 Amboy Avenue, Perth Amboy, NJ. 08861

VOL. 65. No. 2. JANUARY 15, 1973

65. ÉVF., 2. SZÁM, 1973. JANUÁR 15.

Official Organ of the Hungarian Baptist Union of America

Az Amerikai Magyar Baptista Szövetség hivatalos lapja

“Az Evangélium Istennek hatalma" (Róma 1:16)

A BIBLIA HELYES HASZNÁLATA

Zsoltárok 119:89—112.

“Uram! örökké megmarad a te igéd a mennyben. Nemzedékről nemzedékre van a te igazságod, te erősítetted meg a földet és áll az. A te ítéleteid szerint áll minden ma is; mert minden, ami van, tenéked szolgál. Ha nem a te törvényed lett volna az én gyönyörűségem, akkor elvesztem volna az én nyomorúságomban." (Zsoltár 119:89—92.)

A bibliatársaságok jelentései szerint a Biblia a legelterjedtebb könyv a világon. Több nyelvre van lefordítva és több ember birtokában van a Biblia, mint akármelyik más könyv. Ez örvendetes hír. De sajnos az is igftz, hogy nagyon sok ember, bár birtokolja a Bibliát, nagyon ritkán, vagy sohasem olvassa. Ez egy szomorú hír. Akik magukat "keresztyénnek” ("hivőnek”?) tartják és nem olvassák a Bibliát, azzal védekeznek, hogy úgy is tudják, mi áll benne, nem szükséges, hogy olvassák. A Biblia nem egy könyv, amit egyszer elolvasunk, és azután félre tesszük. A Bibliát olvasni, tanulmányozni, használni kell. Sohasem tudjuk kitanulni, mindig találunk benne valami újat és a régi igazságokat tisztábban látjuk. — A következőkben szeretnék rámutatni, hogy hogyan használjuk helyesen a Bibliát.

1. A Biblia (Szentírás, Isten Igéje) az egyedüli illetékes, a legfelsőbb és végleges tekintély hitéletünk és erkölcsi életünk dolgában. A Biblia rámutat arra, és megismerteti velünk azt, akiben hinnünk kell, ha az örök

életet el akarjuk nyerni. Ez nem más, mint Isten: a mennyei Atya, a Jézus Krisztus és a Szentlélek. Két esetben is történt lelkipásztori beszélgetések alkalmával, hogy egyetemi hallgatók arra a kérdésemre, hogy hisznek-e Istenben, azt válaszolták: "Hiszek egy istenben, de nem a bibliai Istenben.” Az én meggyőződésem az, hogy ha üdvözülni akarunk, akkor a Bibliában kijelentett Istenben kell hinnünk — mert nincsen más Isten! Olvassuk, használjuk a Bibliát szorgalmasan, hogy ezt az Istent minél jobban megismerjük. "Tudakozzátok az írásokat, mert azt hiszitek, hogy azokban van a ti örök életetek; és ezek azok, amelyek bizonyságot tesznek rólam;” (János 5:39).

A lelki dolgok után való kutatás célja nem csak az, hogy az igazi Istenben higyjünk, hanem az is, hogy helyesen cselekedjünk, erkölcsi életünkben a helyes úton járjunk. Ki tudja nekem megmondani, hogy mi a helyes, hogyan kell cselekednem, vagy mit szabad és mit nem szabad megtennem? Akik nem hisznek a Biblia Istenében, azok a Biblia erkölcsi törvényeit is kétségbe vonják. Az utolsó években sokat hallunk az "Új erkölcsről.” Ez az "új erkölcs" azt állítja, hogy az adott, különleges helyzet, amiben találjuk magunkat dönti el, hogy mit cselekedjek, és hogy egyedül a szeretet dönti el határozásomat. Ez egy igen síkos talaj, egy igen tekervényes tanítás. Igaz, hogy tetteinket tiszta szeretetben kell végeznünk, de döntésünk nem

ellenkezhetik a Biblia erkölcsi tanításával.

2. A Biblia mindennapi kenyér lelki életünk fenntartására. "Ő pedig felelvén, monda: Meg van írva: Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely Istennek szájából származik.” (Máté 4:4.) A Biblia naponkénti olvasása olyan fontos lelkünk részére, mint a reggeli, ebéd és vacsora testünk részére. Nem vigasztalhatjuk éhes gyomrunkat azzal, hogy "amikor nagyapám disznót vágott, de jóllaktam”, ahogy azt apám szokta mondani a disznótoros vacsorán. Amit testünknek nem tehetünk meg, sajnos nagyon sokszor megtesszük azt lelkűnknek. Ne csodálkozzunk, ha lelki életünk elsorvad, ha azt nem tápláljuk mindennapi biblia-olvasással. A frissen sütött cipó nem használ nekünk semmit, ha azt üvegszekrénybe tesszük és gyönyörködünk benne. A cipót meg kell szegni és enni kell belőle. A biblia.-olvasásra lelkűnknek van szüksége, ha életben akarjuk tartani.

3. A Biblia egy megbízható vezető vándorutunkon. “Az én lábomnak szövétnéke a te igéd, és ösvényemnek világossága.” (Zsoltár 119:105.) E földön csak vándorok vagyunk. A hivő ember a mennyei otthonba vágyik; ez a végcélunk. Hogy mikor jön a végünk, azt nem tudjuk. A behívás bármikor jöhet — és célba jövünk. Addig is vándorutunkon vezetőre van szükségünk. Sokszor veszélyes úton kell járnunk, az út sötét előttünk. A Biblia a megbízható vezető. Ezt a vezetőt követnünk kell. Benne találjuk Isten akaratát. A helyes út ki van jelölve mindegyikünk részére és ezt az irányt hűségesen követni kell. Sokszor előfordul, hogy mi magunk tervezzük az utat és