Evangéliumi Hírnök, 1972 (64. évfolyam, 1-24. szám)

1972-09-15 / 18. szám

2. oldal EVANGÉLIUMI HÍRNÖK 1972. szeptember 15. EVANGÉLIUMI HÍRNÖK GOSPEL MESSENGER Published semi-monthly by the Hungarian Baptist Union of America 748 Pordham Rd., Palm Bay, Fla., 32905 Editor — Szerkesztő: DR. BELA UDVARNOKI 609 Woodridge Drive, Murfreesboro, North Carolina 27855 Telefon: (919) 398-4646 Second Class Postage Paid at Melbourne, Fla. and additional mailing office. Subscription fee: $5.00 per year Előfizetés és címváltozás erre a címre küldendő: Mrs. Jack Steg 321 Wilbur Court, Palm Bay, Fla. 32905 Tel. 305-723-1397 FONTOS: Címváltozást, kérjük, jelentsék Mrs. Jack Steg lapkezelönek. Lapzárás ideje minden hónap negye­diké és húszadika. A negyedikén pos­tázott kézirat a következő hónap else­jén, a húszadikán postázott kézirat a következő hónap tizenötödikén jelenik meg. Sürgős hírek a lap megjelenése előtt 10 nappal beküldhetők. Printed by Classic Printing Corporation 9527 Madison Ave., Cleveland, Oh. 44102 minden szentekhez vagytok." (4. vers.) Szeretet minden szentekhez — személyválogatás nélkül, akármelyik fajhoz, társadalmi osztályhoz, nem­zetséghez tartoznak. Nem akad itt meg sok keresztyén?! A kolossé­­beliek hite és szeretete olyan volt, hogy a hír eljutott az apostolhoz és a többi keresztyének beszéltek róla. (4. vers.) Pál apostol ezt a "Lélek­ben való” szeretetnek nevezi. Szere­tet, mint a Szent Lélek gyümölcse. Isteni kegyelem megismerése. .. melyen hallottátok és megismerté­tek az Isten kegyelmét igazán.” (6b) Fontos, hogy Isten kegyelme velünk legyen és hogy azt megismerjük. Sokszor Istennek kegyelmét félreis­merjük. Sokan úgy gondolják, hogy nekik hozzá kell a kegyelemhez já­rulniuk saját jó cselekedeteikkel. Mások úgy magyarázzák, hogy mivel a kegyelemben állnak, nem számít, hogy milyen életet élnek. Ezért fon­tos, hogy Isten kegyelmét igazán, úgy ahogy az valóban van, megis­merjük! A mennyben való reménység — "A mennyekben néktek eltett remény­séget.” (5. vers.) Ez jelenti a menny­be való felvételünket és a kincseket, jutalmakat, melyek a mennyben ré­szünkre félre vannak téve. Vizsgáljuk meg magunkat. Van-e ilyen hitünk, szeretetünk, Isteni ke­gyelem, reménység? Megvagyunk-e elégedve, ha mindezt magunkénak mondhatjuk? Megállhatunk-e itt, ha ezt elértük? Mit mond az írás? Mit mond Pál apostol a kolossébeliek­­nek? Most jövünk ahhoz az elégedetlen­séghez, mely Istennek tetszik. "Az­ért mi is, amely naptól fogva ezeket hallottuk, nem szűnünk meg értetek imádkozni, kérni.” (9a) Mit kér az apostol ezen hívők részére? 1. "Hogy betöltessenek az Isten akaratának megismerésével minden lelki bölcsességben és értelemben." (9b) Isten akarata az, hogy megtér­jünk, Jézus Krisztusban higgyünk, hogy üdvözüljünk. Ha ezt elértük, megtértünk, Isten gyermekei va­gyunk. A mennyei Atya az ö gyerme­keitől követel, elvár valamit. Minden napra fontos, hogy megismerjük Is­ten akaratát, parancsait. Minden­napi imánk az legyen, Uram, mi a terved részemre ezen a napon? Adjál bölcsességet, értelmet, hogy meg­ismerjem akaratodat. 2. “Hogy járjatok méltóan az Úr­hoz, teljes tetszésére.” (10a) Gondo­lataink, beszédünk és cselekedeteink Istenhez méltóak legyenek, úgy, hogy azok az emberek, akik csele­kedeteinket látják, dicsérjék Istent. Ez sokkal magasabb színvonalú lel­ki élet, mint reszketve, félve vigyáz­ni rá, hogy ne kövessünk el bűnt, hogy a büntetést elkerüljük. Pál apostol ezt így fejezi ki: "minden jó cselekedettel gyümölcsöt teremvén.” 3. "Növekedvén az Isten megis­merésében.” (10b) A jó Istent meg­ismerjük, ha a Szentírást és abban az ő kijelentéseit önmagáról tanul­mányozzuk. Megismerjük őt, ha az Ő Fiát, a Jézus Krisztust szívünkbe befogadjuk. Megismerjük Őt, ha vele együtt járunk, mint ahogy azt Énokh, Ábrahám és más tette. Is­tent megismerni, ez olyan nagy tanu­lási terület, hogy egy hosszú életen át való kutatással sem tudjuk kiak­názni. Soha nem mondhatjuk, hogy nincs tovább. Ne legyünk megelé­gedve kevéssel, igyekezzünk elérni sokat — ez is Istennek akarata. 4. “Minden erővel megerősíttetvén az Ő dicsőségének hatalma szerint minden kitartásra és hosszútűrésre örömmel.” (11. vers.) Mi nagyon sokszor gyengék vagyunk lelki, er­kölcsi és társadalmi, közösségi éle­tünkben. A legkisebb sértésre heve­sen felindulunk. Egy kicsi sötét fel­hő az égen elkeserít bennünket. Gyengeségünket felebarátaink észre veszik és ez nem szolgál Isten dicső­ségére, nem szolgálja Krisztus ügyét e világban. Ne elégedjünk meg ke­véssel ezen a téren se. Az isteni erő rendelkezésére áll Isten gyermekei­nek. Igyekezzünk elérni annyit, hogy embertársainkra is átáradjon belőle. Ezt elérjük komoly imával és gya­korlattal. Egy testvér Magyarorszá­gon, ki az első világháborúban a fronton szolgált, mondta el nekem a következő esetet. Egy tiszt egy ve­szélyes megbízást kapott, amitől félt. Választhatott magának egy ba­kát, ki elkísérje őt megbízása végre­hajtásánál. A katonatiszt hozzáfor­dult és azt mondta: "János, tudom, hogy a jó Isten szeret téged és meg fog védeni a veszélyben. Gyere ve­lem és én tudom, hogy miattad a jó Isten engem is meg fog védeni.” A megbízást kivitték és mindketten sértetlenül visszajöttek. Oly sok jó áll a hívőknek rendel­kezésére; ne elégedjünk meg kevés­sel. Szerénység egy szép erény, de ha itt alkalmazzuk, rosszul teszünk. A lelki dolgokban legyünk elégedet­lenek — sohse mondjuk, hogy most már elegem van — igyekezzünk el­érni minél többet — ez Istennek tetszeni fog. (10. vers.) Ne felejtsünk el "hálákat adni az Atyának, ki alkalmasakká tett min­ket a szentek örökségében való rész­vételre a világosságban." (12. vers.) Galambos Pál HITVALLÁS Mert a hit az Erő! Mert aki hisz, győzött, Mert az minden halál és kárhozat fölött Az élet Urával szövetséget kötött. Annak nincs többé rém, mitől megijedjen, Annak vas a szíve minden vésszel szemben, Minden pokol ellen, mert véle az Isten! Annak lába nyomán zöldül a temető, Virágdíszbe borul az eltiport mező, Édesmadárdaltól hangos lesz az erdő. Napsugártól fényes lesz a háza tája, Mézes a kenyere, boldogság tanyája, Minden nemzetségén az Isten áldása. Papp-Váry Elemérné

Next

/
Thumbnails
Contents