Evangéliumi Hírnök, 1972 (64. évfolyam, 1-24. szám)
1972-09-01 / 17. szám
2. oldal EVANGÉLIUMI HÍBNÖK 1972. szeptember 1. EVANGÉLIUMI HÍRNÖK GOSPEL MESSENGER Published semi-monthly by the Hungarian Baptist Union of America 748 Fordham Bd., Palm Bay, Fla., 32905 Editor — Szerkesztő: DB. BELA UDVABNOKI 609 Woodridge Drive, Murfreesboro, North Carolina 27855 Telefon: (919) 398-4646 Second Class Postage Paid at Melbourne, Fla. and additional mailing office. Subscription fee: $5.00 per year Előfizetés és címváltozás erre a címre küldendő: Mrs. Jack Steg 321 Wilbur Court, Palm Bay, Fla. 32905 Tel. 305-723-1397 FONTOS: Címváltozást, kérjük, jelentsék Mrs. Jack Steg lapkezelönek. Lapzárás ideje minden hónap negyediké és húszadika. A negyedikén postázott kézirat a következő hónap elsején, a húszadikán postázott kézirat a következő hónap tizenötödikén jelenik meg. Sürgős hírek a lap megjelenése előtt 10 nappal beküldhetők. Printed by Classic Printing Corporation 9527 Madison Ave., Cleveland, Oh. 44102 de a rájuk szakadó vihar kiderítette, hogy nem voltak egyformák. A homokra épített, Jézus tanítása szerint, összeomlott, a sziklaalapon nyugvó megmaradt, így van ez lelki téren is. Hogy lelkiéletünk háza mennyire szilárd vagy gyenge, hogy sziklára vagy homokra van-e építve, akkor derül ki, amikor a kísértés szele nekiront, a szenvedés zápora rázúdul és a megpróbáltatások áradata elönti. A Szentírás krónikája számos ilyen esetről tud. Idézzünk közülük két ifjú esetét az Ótestamentumból: Józsefét, aki rabszolga volt Egyiptomban és Géháziét, Elizeus próféta szolgájáét. Géházi a próféta otthonában, azon idő legjámborabb emberének társaságában élte napjait. A gazdájától csak jót látott, hallott és tanult és ettől maga is vallásos lett. De a meggyógyított szíriai hadvezér aranykincse láttára vérszemet kapott és hogy annak birtokába jusson, hazudott és csalt. A vallásossága háza futóhomokra volt építve, ezért dőlt össze a kísértés forgószelétől. Az egyiptomi József, Jákob pátriárka jámborlelkű fia, rabszolgasorsban tengette életét. A helyzete mostoha, a környezete pogány volt és kéjvágyó úrnője minden áron a hálójába akarta keríteni. Az érzéki kísértések valóságos orkánja süvöltött feléje és rázta szakadatlanul a jámborsága házát. Rázta és döngette falait, de nem tudta ledönteni. Mi volt József jellemszilárdságának a titka? Mi képesítette ellenállásra a buja Potifárnéval szemben? — Jézus mondja a példázatában: "Süvöltött a szél és rázúdult arra a házra, de nem omlott össze, mert sziklára volt építve!” József sziklaszilárd hitére fényt vetnek szavai, melyekkel ellenállt úrnője csábításának: "Hogyan követhetnék el ilyen gonoszságot, hogy vétkezzek Isten ellen?” mondotta. Élete válságos órájában be bizonyosodott, hogy a jámborsága az Elet veszélyei Az angol Royal Society (Tudományos Akadémia) legutóbbi ülésén Gábor Dénes, a fizikai Nobel-díj idei nyertese előadást tartott "Az életmilyensége” cím alatt. Előadását egy másik nagy magyar tudós emlékével kezdte. Elmesélte, hogy Einstein azt mondta Szilárd Leónak, aki meglátogatta halálos ágyán: "A kínaiaknak volt igazuk. Legjobb, ha az ember semmit sem csinál!” Einsteint ugyanis annyira nyomasztotta az atombomba, amelyet az ő tudományos munkássága nélkül nem találtak volna fel, hogy ez a tudat még utolsó perceit is megnehezítette. Majd feltette a kérdést, melyek az emberiséget leginkább fenyegető veszedelmek? A kérdésre így válaszolt: 1. A legvégzetesebb a háború. Szerinte a háború veszélye ma még kisebb, mint Einstein halálakor, mert létre jött az, amit "technological fix”-nek neveznek. Ez az egyensúly a nagyhatalmak között az űrben keringő "figyelő műholdnak” köszönhető. Egymásról tudnak mindent a nagyhatalmak és ezért — szerencsére — nem mernek egy atomháborúba belekezdeni, mert tudják, hogy ez végzetes lenne számukra is. Természetesen ez nem az igazi béke, hanem csak fegyverkezési egyensúly. 2. A másik veszély az, hogy a világ ma élesen két részre oszlik: a gazdag, iparosodott és a szegény fejlődő országokra. A két rész között az egy főre jutó nemzeti jövedelem háza kősziklára épült, ezért nem tudta felborítani a kísértés forgószele. Szívleljünk meg két tanulságot Krisztus Urunk példázatából. Az egyik az, hogy Isten akaratának a megismerése elveszti értékét, ha nem váltjuk tettekre azt, amire utal. A másik tanulság pedig az, hogy lelkiéletének válságait csak az vészelheti át sértetlenül, aki a jámborsága házát nem a színleges vallásosság futóhomokjára, hanem az Istenbe vetett rendületlen hit kősziklájára építi fel. Tartsuk emlékezetünkben e két tanulságot és szívleljük meg azokat. Lant E. aránya: 12:1. Ezt kiegyenlíteni majdnem lehetetlen. De a gazdag országokban sem minden fenékig tejfel. A gazdag országokat a céltalanság és boldogtalanság fenyegeti. Néhány jellemző vonást el is sorolt: a nagy városok zsúfoltsága, a közlekedés katasztrofális állapota, az igények kielégíthetetlensége. Valóban "az élet milyensége” forog kockán. 3. Az emberiség elképzelhetetlen sebességgel használja fel azokat a kincseket, amelyeket az anyatermészet halmozott fel. Ha nem teszünk valamit minden nyersanyag tartalékunkat felélünk és a világ menthetetlenül a végső katasztrófa előtt áll. Ezen a téren a legnagyobb felelőssége a tudománynak van. Az ő kötelessége megmutatni az utat: hogyan kerülhetjük el a katasztrófát. Gábor Dénes mondanivalójának most következett a lényege, amelyben felhasználta azokat a kutatásokat, amelyeket Massachusetti Technológiai Intézet egy kutató csoportja dolgozott ki a Meadows házaspár vezetésével. A kutatók "A növekedés határai” című könyvükben azt fejtegetik, hogy 2100 ra a természeti kincsek kiapadnak, a túlnépesedés, a természet elszennyeződése olyan méretű lesz, hogy a földön már nem lesz élet, hacsak a tudomány közbe nem lép. A Nobel díjas tudós kifejezte reményét, hogy a tudomány igenis közbelép és minden lehetőség meg van már ma is arra, hogy megmentse az emberi életet a földön, sőt ezt az életet szebbé, boldogabbá tegye. (Californiai Magyarságból)
