Evangéliumi Hírnök, 1972 (64. évfolyam, 1-24. szám)

1972-06-01 / 11. szám

8. oldal EVANGÉLIUMI HÍKNÖK 1972. június 1. Isten dicsősége betölti ezt a föl­det! Bármerre nézünk, kezeink mun­káiban gyönyörködhetünk. A múlt nyáron Somogyi Mihály tv. Magyar­­országról Kanadába jött és ellátoga­tott a Niagara vízeséshez is. Amint ott állt a korlátnál, a fodrozódó, habzó óriás víztömeg zúgó hangjait figyelve, néma áhítattal, egyszer csak könnyek pergése közben suttogni kezdett: Mily nagy vagy Te! Mily nagy vagy Te! Nem érdekelte őt sem étel, sem ital, egész nap ott állt, szüntelen csodálta, magasztalta mennyei Atyánkat, aki csodákat cse­lekszik végtelenül. “Az egekre helyezted dicsősége­det ...” Az egek titkaiból már sok minden kezd feltárulni szemeink előtt. Minél inkább kutatják a tudó­sok, csillagászok, annál inkább elé­­bünk tűnik Alkotónk dicsősége és nagysága. A kutató elme meghajlik és imádatra buzdul a szív, amikor belepillant a Mindenható Isten ha­talmas világegyetemébe. — “Nap­rendszerek örök nagy forgásának fenséges zenéjét hallgatod ..." Hová nézünk mi, akik az Úr gyer­mekeinek neveztetünk? Le, a földre, pénzre, anyagiakra? Hogyan bánunk az "Úr pénzével”, a tizeddel és az Ő országának építésére szánt adomá­nyokkal? "Emeljétek fel szemeite­ket —, mert elközelgett a ti válság­tok ...” "A csecsemők szája által szereztél dicsőséget..Az Úr Jézust megör­vendeztették a kicsiny gyermekek, amikor hozsannát zengtek nevére. Isten dicsőségét hirdetik a legkiseb­bek is —, akiknek száját figyelve ámulat száll a lelkünkre. Ki tanítot­ta az újszülötteket táplálkozni? Senki — és mégis tudják, hogy mit kell tenni. Ki adta nekik a tudást? Az Alkotó. Ide nézzetek, ti Istent fe­­lejtők, Istent tagadó emberek! A csecsemők szája bizonyítja Istent és az Ő bölcsességét! Ámuljatok, cso­dálkozzatok, alázkodjatok meg! Istentiszteleteink alkalmával bol­dog mosolyra nyílik ajkunk, amikor halljuk, hogy a kicsiny szájak is éne­kelnek velünk. — Mikor mi abba­hagyjuk, ők még nem fejezték be, tovább zengedeznek. Néha egy kissé zavarónak tűnik a sok apróság han­goskodása a prédikációk alatt, de nagy örömmel mondja minden egyes prédikátor testvér, amikor közöt­tünk szolgál, hogy "ennek a gyüleke­zetnek van jövője, nagyon szép ez a gyülekezet, mert sok-sok kis új pa­lánta van benne.” A legutóbbi hónapokban a követ­kező családok köszöntöttek egy-egy kis új gyermeket: Jurás Pál, Szeke­res János, Kuti József, Kuti Sándor, Kuti Pál, Kovács Imre, Tóth Győző testvérek, akiket gyülekezetünk nagy örömmel és ajándékokkal üdvözölt. A magyar missziónak van jövője Torontóban! A magyar missziónak van jövője Amerikában és Kanadá­ban —, mert az Űr gondoskodik ar­ról, hogy az Ő neve dicsőítessék — minden nyelven — magyarul is. Nem szabad szomorúan, csügged­ten, magunkba roskadni, mert az Úr mindenkor diadalra viszi az Ő ügyét, megsegíti a Nehémiásokat. 1958-ban Fülöp Árpád tv. kiadásá­ban megjelent egy nagyon értékes kis könyv, melynek címe ez: Jertek, építsük fel Sión kőfalait! Szeretnénk javasolni, hogy jó vol­na ezt az igen fontos és értékes könyvet újra kiadni és szétküldeni a magyar gyülekezetekben. Néhány gondolatot idézünk belő­le: Királyi megbízatással szívemben hívlak benneteket; Jertek, építsük fel Sión kőfalait! — Mily sok mártír volt elődeink között, akik életüket sem sajnálták, és ma a legcseké­lyebb áldozatot sem akarjuk meg­hozni érte. Összejöveteleink igen sok helyen üres formasággá lettek, a bi­zonyságtevések elnémultak —, ahol pedig vannak, azt kigúnyolják és el­hallgattatni igyekszenek. Üres szo­kássá lett az imádkozás, az éneklés, az Ige hallgatása. "Lássátok meg ...” Nincs erős kőfal, mely a gyülekeze­tét elválasztja a világtól. A kőfalak romokban hevernek! Prédává lett Is­tentől kapott missziónk az emberek megmentésére és Krisztushoz veze­tésére! Nehémiás sírt, böjtölt és imádkozott, mikor meghallotta, hogy Jeruzsálem kőfalai romokban hever­nek. Szívében hű volt Istenhez, ma­gáénak érezte a nép nyomorúságát és elkezdett építeni. Jeruzsálemben együttmunkálkodó emberek voltak. Teljes összefogás kell az építéshez! Közösségi vállalkozás. — "Istentől vitetett végbe a munka.” Lendüljön kezünk munkára! Jertek, építsük fel Sión kőfalait! Somogyi Gáborné, Toronto %%%%%%%%%%%$%% 1 Olvassuk, I I tanulmányozzuk I ^ a Szentírást $ Vasárnapi iskolai lecke. 1972. június 11. Találkozás Istennel a Szentírás által. Tim. II. 3:14—17. Zsolt. 119:10. Aranymondat: Zsoltár 119:10. Hétfő, jún. 5. Isten törvényének a megtartása. Zsolt. 119:1—8. Kedd, jún. 6. Isten igéjének megér­tése. Zsolt. 119:25—32. Szerda, jún. 7. Isten törvényének megőrzése. Zsolt. 119:33—40. Csüt., jún. 8. Szabadítás Isten igéje által. Zsolt. 119:41—48. Péntek, jún. 9. Vezérelve Isten igéje által. Zsolt. 119:129—136. Szombat, jún. 10. Isten igéjének vi­lágossága. Zsolt. 119:105—112. Vas., jún. 11. Isten beszédének szere­­tete. Zsolt. 119:99—104. Vasárnapi iskolai lecke. 1972. június 18. Találkozás Istennel az ima ál­tal. Máté 6:5—15. Aranymondat: Ésaiás 55:6. Hétfő, jún. 12. Taníts minket imád­kozni. Luk. 11:1—13. Kedd, jún. 13. Hogyan imádkozzunk? Luk. 18:9—14. Szerda, jún. 14. Amikor imádkozunk. Máté 6:5—18. Csüt., jún. 15. A teremtő Isten. Zsolt. 104:1—13. Péntek, jún. 16. Isten jósága. Zsolt. 107:1—9. Szombat, jún. 17. Találkozás Isten­nel az imában. Zsolt. 86:1—13. Vas., jún. 18. Hogy éljen a lélek. Ésaiás 55:1—6. Vasárnapi iskolai lecke. 1972. június 25. Könyörgés biztonságért. Zsolt. 57. Aranymondat: Róma 8:38—39. Hétfő, jún. 19. Vágyakozás biztonság után. Zsolt. 84:1—7; 10—12. Kedd, jún. 20. Szabadítás a halálos veszedelemből. Zsolt. 88:1—9. Szerda, jún. 21. Kitartás a bajok kö­zött. Zsolt. 57:1—7. Csüt., jún. 22. Ajtó egy bőséges élet­re. János 10:1—18. Péntek, jún. 23. Könyörgés szabadu­lásért. Zsolt. 54:1—7. Szombat, jún. 24. Isten a biztonság forrása. Zsolt. 91:1—12. Vas., jún. 25. Öröm a próbák között. Zsolt. 90:13—17.

Next

/
Thumbnails
Contents