Evangéliumi Hirnök, 1968 (60. évfolyam, 2-11. szám)
1968-04-01 / 7. szám
4. oldal EVANGÉLIUMI HÍRNÖK 1968. április 1. Nők rovata Női. konf. elnöke: Bányai Sándorné Pénztáros: Mrs. Elizabeth Haydn Alelnök: Németh Lajosné Rovatvezető: Szerencsy Mária ISTEN AJÁNDÉKAI A nap utolsó sugarait veti le a Jabbók folyó völgyére, hogy azután eltűnjön és helyet adjon az éjszakának. A folyó partján ül egy férfi, gondolataiba merülve ... Majd feláll és határozott léptekkel alvó feleségeihez megy, felkelti őket és elmondja nekik, hogy még ez éjjel az egész háznépnek át kell mennie a folyón, hogy folytathassák útjukat korán reggel, a már előttük elment szolgák után. Ö pedig a folyó innenső oldalán maradva buzgóságosan imádkozik (I. Móz. 32:9), küzd, mert érzi milyen nagy esemény előtt áll. Bátyjával kerül szembe, akit megcsalt s aztán haragja elől idegen földre menekült, hogy életben maradhasson. Most ránehezedik hamisságának minden súlya és könyörög: "Uram! add, hogy bátyámmal való találkozásom ne legyen halálomra; felejtesd el vele ellene elkövetett gonosz Ságomat, add, hogy megbocsájtást hallhassak ajkairól... Uram! Te ígérted, hogy velem leszel! Addig tusakodom veled, míg megbizonyosodom arról, hogy eltörölted sok bűneimet, különben ettől a helytől nem mehetek tovább!” Az Ür angyalt küldött megnyugtatására, de ő azzal is küzd, addig míg meg nem áldja őt, hogy ez az áldás kísérje és mint győző, új névvel, új bátorsággal állhasson bátyja elé. Következő nap elindul házanépével hazafelé, hogy hosszú idő után atyja keblén pihenhessen és bátyjával most már testvéries, szép életet éljen. Magát meghajtja a találkozás pillanatában, jeléül annak, hogy nagyon megbánta azt, amit ifjú, könnyelmű szívvel ellene tett. Bátyja sem az már, aki megölni akarja öccsét. Ügy érzi, hogy ismét egyek, mint születésük pillanatában, amikor csaknem egyszerre léptek e világra. (I. Móz. 25:24.) Kik ezek itt veled? — kérdezi öcscsét, amikor szemei átsiklanak az előtte álló gyermekcsoporton. "... a gyermekek, kikkel Isten megajándékozota a Te szolgádat.” (I. Móz. 33: 5-6.) Jákob úgy érezte, hogy gyermekei drágább kincsek minden földi vagyonnál. Hátha még az édesanyákat érte volna e kérdés, nekik még sokkal drágább volt. Vajon mi, a huszadik század édesanyái, tudjuk-e gyermekeinket Isten ajándékainak tekinteni? Foglalkozunk-e azzal a gondolattal, hogy Atyánk nevelés, gondozás végett adta őket nekünk, akiket egyszer számon kér tőlünk? Adta őket, mint aranylánczokat a házassági kötelék megerősítésére s mint nektárokat a házasélet megédesítésére. Ezek az ajándékok segítenek minket anyákat önfeláldozó életet élni. Sajnos, sok helyen csak úgy tekintik őket, mint egy útban levő akadályt, amit csak azért tűrnek, mert nem lehet eladni, vagy eldobni. Szomorú tény, de ha sok anyát megkérdeznénk gyermekeik felől: Kik ezek itt veled? Bánatosan csak azt felelhetnék: Ezek az én szívfájdalmaim okozói, életem megkeserítői... Boldogok lehetünk, ha gyermekeinkben életünk célját és folytatását láthatjuk és tudjuk értékelni Istentől kapott megbízatásunkat. Isten ajándékba adta őket, ezáltal Istenünk tervében eszközök lehetünk abban, hogy gyermekeinket menthetjük az örök élet számára. Ha így van és így lesz, akkor mondhatjuk majd a számadás napján: “Akiket nékem adtál, itt vannak, csak egy is el nem veszett.” Molnár Antalné A vevő töltőtollat vásárolt fiának az iskola elvégzése alkalmából. "Meglepetés lesz, ugyebár?”, kérdezte az elárusító. “Az lesz, nagy meglepetés”, felelte az apa. "A fiú egy sportkocsit remél.” EVANGÉLIUMI HÍRNÖK GOSPEL MESSENGER Published semi-monthly OFFICE OF PUBLICATION Hungárián Baptist Union of America 2844 East 130th St. Cleveland, 0. 44120 Editor — Szerkesztő: DR. BELA UDVARNOK1 609 Woodridge Drive, Murfreesboro, North Carolina 27855 Second Class Postage Paid at Cleveland, Ohio Subscription fee: $4.00 per year Előfizetés és címváltozás erre a címre küldendő: Mr. John Szász 1619 Edward Avenue, Canton, Ohio 44705 Printed by Classic Printing Corporation 9029 Lorain Ave., Cleveland, 0. 44102 BESZÉLŐ SZÁMOK... A napsütéses californiai Alhambra városában, az elmúlt évben modern templom épült Isten imádására. Kéz a kézben dolgoztak a testvéreink, minden szabadidejüket az oltárra téve, s az Úr háza elkészült. A megnyitási ünnepélyen a nőegylet 320 személyt elégített ki ünnepi ebéddel. A 30 tagú nőegylet az 1966. évben 1800, 1967. évben 1970 dollárral járult a templom költségeihez. Az építésügy pénztárnoka, egy fáradhatatlan, hűséges nőtestvérünk. Megbízásával kapcsolatban az elmúlt évben 200 csekket állított ki és 130 alkalommal járt a bankban az építési pénzügyek intézésére. Ez a nőtestvérünk már betöltötte a 70. évét, mégis pénztárosi és egyéb teendői között nem egy alkalommal talált magának időt arra, hogy reggeltől estig szegelje a léceket, az imaház belső burkolatán. Nevét az angyalok már maradandó helyre feljegyezték, mert Jézus mondta: "Aki nekem szolgál, megbecsüli azt az Atya.”
