Evangéliumi Hirnök, 1968 (60. évfolyam, 2-11. szám)

1968-02-01 / 3. szám

1968. február 1. EVANGÉLIUMI HÍRNÖK 7. oldal Cleveland Shaker téri Gyülekezet Megszomorodott szívvel jelentjük, hogy Gyülekezetünk amúgyis foly­tonos létszám csökkenése mellett az alábbi testvérek mentek el az örök hazába: MEGYESI MIHÁLY. Alig volt 56 éves. Halála hirtelen következett be szívszélhüdés következtében. Senki sem gondolta, hogy ez az erőteljes fiatalembernek mondható férfi, ily hamar búcsút mond a földi létezésé­nek. Egyik este lefeküdt és sohasem ébredt fel. Maga után hagyta a szo­morúságot és a fekete gyászt. Távo­zásával mély fájdalmat idézett elő a Megyesi és Huszár családban. t Hosszú ideig volt tagja Gyüleke­zetünknek BARTHA GÉZÁNÉ test­vérnő. Az árvák hűséges és áldozatos támogatója. Férjével együtt szorgos munkájuk mellett gondozták az ima­­házat kívül és belül. Mikor távolabb költöztek, más közösségben találtak lelki otthont és ott folytatták azt, amit nálunk megszakítottak a tá­volság miatt. A rák gyógyíthatatlan betegsége végzett vele. t A Gyülekezet mély részvéttel osz­tozott a megszomorodott szívű édes­anyával, kiknek fia PETRIK JÁNOS szintén fiatalon távozott el az élők sorából. Alig volt ötven éves, de a betegség közvetlen rokona a halál sem kort, sem más körülményt nem vesz figyelembe. Vele is fogyott a gyülekezet taglétszáma. Itt keresztel­­kedett meg már tíz éves korában. Gyászolja felesége és 3 gyermeke, va­lamint régi tagunk, az édesanyja. f Míg a fentiek aránylag fiatalon hunytak el, HÁDA ZSÓFIA testvér­nőt 98 éves korában szólította el a halál sorainkból. Az utolsó öt évet öregek otthonában töltötte el. Ö volt a Gyülekezet legöregebb tagja. Bo­­zokon született 1869. február 5-én. f Az utolsó 15 évben jelentős szere­pet betöltő idős DOBRA GÁBOR diakónus 84 éves korában hunyt el. Itt maradt egy nagyon színes és igen érdekes élet története. Régi beván­dorló volt és Oregon volt első lete­lepülésének helye, miután 1908-ban elhagyta az óhazát. A mi Dobra bá­csink — ha szabad így kifejeznem —, mintaképe volt a hűségnek. Foga­dását utolsó pillanatig betartotta, s futását valóban bevégezte. Minden­képpen elhihető az, hogy elnyerte a dicső koronát, hisz annyi lelket ve­zetett az Űrhöz. A Bibliából tanult meg olvasni és írni. Rendkívüli bölcs értelemmel rendelkezett. Ügy tűnt, mintha az idő elfeledkezett volna ró­la, mert mindig dolgozott. A gyü­lekezet mindenfajta gondozásában, munkájában elöljárt, akkor is, ami­kor pénzt kellett valamilyen célra felajánlani. Köztünk élő utolsó osz­lop volt ő, de első a munkában és adakozásban. Kiterjedt rokonsága, testvérei és gyermekei vették körül a koporsót. “Öreg katona nem hal meg”, idézem Amerika egyik legnagyobb táborno­kát, Douglas McArthurt és mondha­tom ő sem halt meg, mert tettei to­vábbéltetik őt köztünk. Gyülekezetünk kedves lelkipásztora minden végtisztességnél résztvett és vajon hogyan vélekedhet a jövőt ille­tőleg, mikor így fogyunk? Mi pedig egyszerű tagok némán, de imádkoz­va kérjük az Egek Urát, küldjön pótlást a megüresedett helyek be­töltésére. Nem régen négyről írtam, kik elmentek és most újabbi 5 költö­zött el. De bizakodással tekintünk a reménység Kútfejéhez, Jézus Krisztus Megváltónkhoz, kinél nincs halál, s így hisszük a Gyülekezetnél sem, jóllehet erősen fogyunk. Kér­jük a vigasztalást adó mennyei édes Atyánkat, legyen a gyászoló megtört szívüeknél és velünk. Némethy L. Tőkés Jánosné 1891—1967 Toledo (Ohio) városából hívta a mennyei hazába az Ür 1967. június 1-én Tőkés Jánosné testvérünket. El­­húnyt nőtestvérünk Magyarországon a Bihar megyei Bihar községben született. Az első világháború előtt jött ki Amerikába. 1911-ben ment férjhez Tőkés János testvérhez, és 55 évig tartó boldog házasságuknak vetett véget a halál. Tőkés testvérék a huszas években költöztek Cleve­­landból Toledóba. Toledóban nem volt magyar gyülekezet és így angol nyelvű közösséghez csatlakoztak. Szívük azonban magyar maradt. Sze­retettel ápolták magyar testvéreink­kel való kapcsolatokat s adakozá­saikkal támogatták a magyar baptis­ta misszió ügyét. E jelentés írója feleségével együtt többször meglá­togatta Tőkés testvéréket. A magya­roktól való elszigetelődésükben na­gyon értékelték ezeket a testvéri látogatásokat. Eltávozott nőtestvérünket gyászol­ja férje, három fia, nyolc unokája és három dédunokája. Most már a jobb hazából várja férjét, aki az utóbbi két éves betegsége alatt olyan hűséggel ápolta. Várja szeretteit és még e földön élő lelki testvéreit. Az elválás fájdalmas. Az Űr vi­gasztaló kegyelme azonban igen ha­tásos gyógyír. Szeretettel őrizzük kedves nőtestvérünk emlékét szí­veinkben. Vér Ferenc • Hornik György aki verseivel lapunk hasábjait gaz­dagította, január 19-én, pénteken, 76 éves korában, Clevelandban el­hunyt. "Elhallgat a testnek háborgása, el­tűnik minden földi dolog képe, né­ma lesz az égboltozat s a lélek elfe ledkezik önmagáról. Csöndbe merül alá minden álom, minden gondolat, becsukódnak a képzelet szárnyai. Hallgat a nyelv, megáll a lélek mé­lyén a beszéd csobogása és ebben az örök csendességben megszólal Ő szavát visszaveri az egész minden­­ség: Nem mi teremtettük magunkat, hanem Ö teremtett minket és Ő megmarad mindörökké.” Ágoston

Next

/
Thumbnails
Contents