Evangéliumi Hirnök, 1967 (59. évfolyam, 1-24. szám)

1967-02-15 / 4. szám

lx 6. oldal Evangéliumi Hírnök Akit mi valóban szerettünk és szeretünk Nem kevés szomorúsággal búcsúzik Szövetségünk és a bridgeporti gyüle­kezet Molnár Balázs lelkipásztor testvértől, aki 1966. október 25-én föl­mondta szolgálatát a gyülekezetnek, amelyet az elfogadott. 1967. január 15-én megkezdte munkáját az Első Angol Baptista Gyü­lekezetben West Havenben, Conn. Molnár testvér 18 évet töltött a bridgeporti gyülekezetben s ezt meg­előzően a torontói Magyar Baptista Gyülekezetben szolgált egy rövid ideig. Molnár testvér nagyon értékes volt úgy a gyülekezetben, mint a Szövetség­ben. Egy volt azok közt, akikre mindig lehetett számítani és kedves volt mindenkivel szemben. Szövetségünkben elnöki és titkári szerepet töltött be s minden bizottságban benne volt. Titkári tisztségét az utolsó pillanatig megtartotta. Mi áldást kérünk rá az Űrtói, hogy sok lelket vezethessen még Krisztus lábaihoz. Végezze szolgálatát mindig ennek a kérdésnek jegyében: "Mit ten­ne Jézus az én helyemben?" Kérjük őt arra is, hogy szükség esetén segít­sen nekünk és ha angol körökben dolgozik is, maradjon magyarnak tovább. Szeretetünk is vele marad tovább. Vér Ferenc, a Sz. elnöke. Akik elmentek A "Medicine Hat News” (Alberta, Kanada) október 14-i száma közölte az alábbi gyászjelentést, egy hivő baptista asszony elhalálozása alkal­mával. amit a gyászoló férj, Szondi Márton testvér juttatott el hozzánk: Szondi Mártonná, Amália. Nyír­ni enyvesen (Magyarország) született 1895. május 15-én. Hosszas beteges­­kedés után, a Medicine Hat-i Gene­ral kórházban október 13-án halt meg. Magyarországon járt iskolába. Férjével. Szondi Mártonnal 1917-ben kötött házasságot. Kanadába 1936- ban vándoroltak ki és Medicine Hat­én telepedtek le, ahol azóta állandó lakosok voltak. Szondiné az Első Baptista Egyház tagja volt. Gyászolja férje, Márton, egy fia, Gusztáv (Gust), aki szintén Medi­cine Hat-i lakos, két leánya, Emma (Mrs. S. W. Antoniuk) Medicine Hat-en és Barbara Magyarországon, 10 unokája és 4 dédunokája, egy nő­vére, Eszter, Magyarországon. Flynn D. lelkipásztor végezte a gyászszertartást az Első Baptista Templomból. A Hillside-i temetőben helyezték örök nyugalomra. Szondi tv. kísérő levelében meg­említette, hogy felesége nagyon sze­rette olvasni úgy az Evangéliumi Hírnököt, mint az Örömhírt. Az Űr vigasztalja a gyászolókat. "Légy hü mindhalálig..." (János jel. 2:ÍO.) szólt az Isten által kül­dött üzenet Páthmos szigetéről s ma reggel, amikor beléptem az Úr há zának küszöbén, ez az üzenet vissz hangzott lelkemben. Sokszor hallot­tam már ezt az Igét, úgyis, mint vi­gasztalást, úgy' is, mint ígéretet... de most pillantásom egy üres hely­re esett és az eltávozott testvérnőm úgy elevenedett meg előttem, mint aki ezt az efézusbeli gyülekezethez intézett Igét betöltötte és most már elindult átvenni "az életnek koroná­ját". Nyolcvanhat esztendővel vállain, — sokszor beteg, gyenge testét von­szolva —, de megjelent az imádság óráján! Szíve utolsó dobbanásáig hű volt Ferenczy Júlia testvérnőnk! Hű volt munkájában, a családban, hü a gyülekezetben; mert először hű volt Istenéhez, Aki most már "letö­röl minden könnyet a szemeiről.” Imaóránk alapjául az ő kedvenc zsoltár részét olvasta fel Koy J. tv. és az ő kedves énekét elénekelve adóztunk emlékének, megemlékezve példaadó hűségéről. Mikor e sorokat olvasod, már az anyaföld porai takarják a mi ked­ves Ferenczy testvérnőnk fáradt tes­tét, de az ő általa betöltött Ige új­ra szól mindnyájunkhoz: “Légy hű mindhalálig...” 1967. február 15. “Dicsőség Istennek!” (Folytatás a 3. oldalról) bent az Otthonban is, különösen be­tegeink és rokonaink körüli Mond hatjuk: ahol segítségre van szükség, ott Ő az első. Otthonunk vezetősé­ge és a lakók őszinte elismeréssel és szeretettel méltatják szolgálatát. A jó Isten tartsa, őrizze és áldja meg, hogy még sokáig gyönyörköd jön virágaiban. Van egy másik hű és szorgalmas lakója és munkása a Menháznak, Tóth Perzson Ivér személyében, aki már 25 éve gazdálkodik konyha­kertjében a Menház konyhájára. Jel­szava; "Támogassuk, gazdagítsuk a Menházat”. Adjon az Úr sok ilyen lelkületű lakót otthonunknak. Záradékul bejelentjük az örömtel­jes hírt: január 7-én megkezdték a Menház megnagyobbítását 12 szo­bával. ígéret szerint húsvét körül készen lesz. Azután felépítik a Men ház kápolnáját. Mindezekért Istené a dicsőség. Megbízásból: Tóth András New York-i jelentés (Folytatás a 2. oldalról) Karácsonyi ünnepségünk decem­ber 18-án este zajlott le szépszámú közönség előtt. Énekek, szavalatok, zeneszámok, stb. szépítették a mű­sort. Nagy volt a gyermeksereg örö­me, amikor az ajándékok kiosztásá­ra került a sor. Magyar karácsonyi estünk volt december 25-én. Nem sokan vol­tunk, mert a borzalmas hóvihar le­hetetlenné tette a közlekedést, de azért akik együtt voltunk, mégis ör­vendeztünk együtt az Úr születésé­nek emlékünnepén. Bőven volt ének és zene és gevéb építő előadás. Bemerítés. — Újév napján két fe­hér ruhás nőtestvér (mindketten magyarok) tettek bizonyságot a gyü­lekezet előtt, miután Fülöp Árpád testvérünk bemerítette őket. Az énekkar "Kik ezek itt fehérben” cí­mű éneket és más énekeket is éne­kelt, a zenekar sokat játszott ez estén. Igét Molnár János evangélista testvérünk hirdetett angolul, amit Fülöp prédikátor testvér magyarra fordított.

Next

/
Thumbnails
Contents