Evangéliumi Hirnök, 1967 (59. évfolyam, 1-24. szám)
1967-11-01 / 21. szám
VOL. 59, No. 21. NOVEMBER 1, 1967. 59. ÉVF., 21. SZÁM. 1967. NOVEMBER 1. Officii) Organ of the Hungarian Baptist Union of America ----- Az Amerikai Magyar Baptista Szövetség hivatalos lapja JÉZUS monda: “De kell, hagy előbb liirdettessék a-, evangélium minden nép között.’’ ,Márk 13:10.) Reformált Egyház, vagy Reformált Élet? Október végén a keresztyén világot írások és szónoklatok emlékeztetik a 16. század nagy egyházi mozgalmára. Ez évben 450 esztendeje annak, hogy a római egyháztól elvált egy csoport Luther Márton vezetése alatt. Ezt a kiszakadást és új egyházalakítást nevezzük ma reformációnak. Luther, Kálvin, valamint az angol reformált egyház utódai dicsérik a reformációt, a katolikus vezetők még ma is károsnak állítják a szakadást. A reformáció nem egy nap alatt történt s nem ment végbe üldözés és vér nélkül. A protestáns világ 1517. október 31-ét fogadta el a reformáció kezdő pontjául. Ez volt az a nap, amelyen Luther Márton kitűzte 95 pontból álló tételét a wittenbergi vártemplom kapujára. A reformációt a római egyház is szükségesnek találta a hatalmas megrázkódtatás után, amit Luther és Kálvin okozott, s ellenreformáció néven a római egyház is egyháztisztítást végzett. Katolikusok és protestánsok egyeznek abban a mondásban, hogy az egyházat folyton reformálni kell! A reformáció szükségességében egyeztek a katolikusok és protestánsok, a különválás azonban évszázados harcot, üldözést és kölcsönös kárhoztatást okozott. Addig sem a reformáció, sem az ellenreformáció nem tudott eljutni, hogy gyakorolja azt, amit Krisztus parancsolt: szeresd ellenségedet. MAI FELEKEZETKÖZI VISZONY Az utóbbi évek során enyhülést találunk a katolikus és protestánsok közötti viszonyban. A kiszakadottakat a római egyház már nem nevezi eretnekeknek, hanem eltávozott testvéreknek. Nagy csodálkozásunkra azt olvastuk az egyik lapban, hogy a német katolikus püspökök javasolják a pápának, hogy üdvözölje a német protestánsokat a reformáció 450 éves emlékéve alkalmából. Hogy a Luthert kiátkozó 16. századbeli pápai bulla visszavonását is indítványozzák-e, arról nem szól a jelentés. Ha van alapja a fenti újsághírnek és ha tényleg megtörténik az, amit a jelentés mond, akkor szem- és fültanúi lehetünk annak a különlegességnek, hogy a római pápa 1967-ben üdvözölni fogja a több, mint négyszáz évvel ezelőtt kiátkozottak utódait. Mi, baptisták nem soroljuk magunkat szorosan a protestánsokhoz. Baptisták, felnőtteket alámerítők, léteztek már a lutheri reformáció előtt. A baptisták nem voltak ott Speierben, ahol a híres protestáció megtörtént, s az egyház utóbbi négyszázéves története igazolja, hogy a lutheri (Folytatás a 3. oldalon) HORNIK GYÖRGY: ELJÖTT HOZZÁM ANONYMUS ... Évszázadok távlatából, Örök magyar sóhajtásból, Eljött hozzám Anonymus S halkan köszönt: Áldjon Krisztus. Nézem arcát — kámzsa fedi, Most is énjét rejtegeti. De az ajka sokat mond el, Amely magyar jövőt tár fel. Értem szavad te névtelen Üzenetet adsz át nekem. — Mondd el nekik, ma élőknek; Múltba járó keresőknek, Századokon mást sem tettem, Minden könnyet följegyeztem, Amely hullott kőre, rögre, Szíven ütve mindörökre. Ó, nemzetem —, régi üdvöm, Szívem üzen s neked küldöm, Hol keresel igazságot, Nem látod-e a világot? Tűzben, vasban, tobzódásban, Nihil szélén téboly lázban. Ezer évi kérő szódra, Biztatgattak koldus-módra. Kilincseltél ennél-annál S tört virágként elhervadtál. — Élő hittel emeld fejed S szabad vagy, ha Isten vezet.
