Evangéliumi Hirnök, 1967 (59. évfolyam, 1-24. szám)
1967-10-01 / 19. szám
8. oldal EVANGELIUM! HÍRNÖK 1967. október 1. Az amerikai magyar baptista diakónusok kéreíme ..“Az égből letekintett az Űr, látja az emberek minden fiát. (Zsoltárok 33:13). Nagy kérelemmel jövünk magyar testvéreinkhez. KERESÜNK EZER HÍVŐT, aki szereti azt az Istent, aki letekint az emberek fiaira. Keresünk olyanokat, akik érzik, hogy az Úr ő rájuk is tekint, vajon megértik-e azt, amit a Megvá.ltó mondott: menjetek az egész világra és SÍK SÁNDOR: Szenvedésben Jó nekem Uram, havas téli tájon, Jó, hogy a lelkem vérig fájjon, Jó nekem vadul egyedül lennem, Jó, hogy a lélek búgva nyögjön bennem. Jó nekem Uram, hogy kitapogattad, Hol roskad a szív legjobban alatta, Hol a legfájóbb, legjobban hol reszket, S odacsókoltad lángoló kereszted. Jó nekem, hogy a kezed rám nyújtottad, Megragadtál szegény ügyefogyottat, És egy rántásra minden gyökerestül, Kiszabadítottál és drága földembül. Ó, hogy ropogott a szegény gyökérzet! Minden kis ér vörös patakokban vérzett .. . S a tépett test, hogy remegett kezedben, Hosszú éjeken át zokogott imitten . . . De Te Uram a jajra nem hallgattál, Kitéve csonkán addig rázogattál, Míg lepergett száramról remegve A legutolsó kis homokszemecske. És most Uram, itt fekszem kezedben, Tépetten, árván, fájón, megepedten. Alázatosan hajlott homlokommal, Egyesegyedül Teveled Urammal. De jó nekem a te kezedbe esnem, Soha ne engedj más helyet keresnem. Most Uram, most nincsen másom látod, Jöjj, melengesd fel halvány kis virágod! tegyetek tanítvánnyá minden népet. Az Úr letekint ránk és vár. Misszió munkát akarunk kezdeni Montreálban (Kanada). Tudjuk, hogy a kezdet nehéz s a kezdethez sok munka és pénz kell Ki volna hajlandó az Ür ügyéért Montreálban havonként egy dollárt áldozni? Ez által a kis missziói munkát elindíthatnánk. Nem sok a mi kérésünk. Ez egy százaléka volna a nyugdíjasok jövedelmének s csak negyed százaléka azok kér esetének,akik dolgoznak. Ezelőtt tizenkilenc évvel az ÖZVEGYASSZONYOK nagy segítsége révén megkezdtük a szent munkát Argentínában. Mileyn jó lenne, ha még élnének azok a szent asszonyok és milyen jó lenne, ha a még élő testvérnőink is megértenék az Űr kívánságát és elküldenék szívük legbecsesebb ajándékát a montreáli misszióra. A diakónus szövetség nevében:: SZÁSZ JÁNOS 1619 Edward Ave., N. E., Canton, Ohio 44705. * * * (Ez a második felhívás a montreáli misszió támogatására. Ezt a munkát diakónus testvéreink kezdik. Adjunk hálát az Úrnak, hogy ilyen misszió szellemű diakónusaink vannak. — Szerk.) MICHELANGELO egy szobrát már majdnem befejezte, de még mindig szorgalmasan dolgozott rajta. Egy barátja, aki gyakran felkereste, csodálkozott azon, hogy a műremeken nem fedezett fel előrehaladást. Csodálkozásának kifejezést is adott, de a szobrász ezt mondta: "Itt-ott még mindig ki kell javítanom egy-egy izmot, ki kell simítanom egy-egy egyenetlenséget vagy finomabbá tennem egyes arcvonásokat.” “De hisz ezek csekélységek” — válaszolta a látogató. "Biztos” — felelte Michelangelo — "de végül is kicsiségekből teljesedik ki a tökéletesség és a tökéletesség nem csekélység.” | T^teyAaityatott 1 | IMÁDSÁGOK I (Folytatás a 4. oldalról.) fesszora is hasonlóképpen kezelte magát egész életén át. Hálás voltam utasításaikért, csak azt nem tudtam elfeledni, hogy életem végéig hordozzam ezt a betegséget, mint keresztet. A betegséget már akkor sem tartottam keresztnek, inkább nevelő eszköznek, amiből — ha a leckét megtanultam —, lehet, szabad, sőt határozottan meg kell gyógyulnom. Évekig imádkoztam gyógyulásomért. Időnként kaptam némi gyógyulást, de nem volt maradandó. Kérdeztem az Urat, hogy mit tegyek. Abban az időben egy kicsiny imakörnek lehettem a tagja, ami egy pár asszonyból állt és csak időnként csatlakozott hozzánk egy hófehér hajú, gyermekhitű lelkész. Magános imáimban, több alkalommal azt a határozott utasítást kaptam az Úrtól, hogy testvéreim imasegítségét kell igénybe vennem, hogy állandó legyen a gyógyulásom. Ezzel az Úr kegyelmesen nemcsak teljes gyógyulást adott, hanem alázatra is megtanított, hogy a legcsekélyebbnek látszó testvért is Krisztus vérében a legnagyobb értéknek ismerjem fel. A fentebb említett hívő professzor mondta egyszer igehirdetés közben, hogy a hitben kapott gyógyulást hitben kell megtartani. Ezt teszem én is. Arról jelen soraimmal is bizonyságot tehetek, hogy az Űr Jézus Krisztus tökéletesen gyógyít, mert tizennyolc év múlt el azóta, hogy egészségben tehetek vallást arról, hogy “Istennek valamennyi ígérete Ő Benne lett igenné és Ő Benne lett ámenné az Isten dicsőségére mi általunk.” (II. Kor. 5:20.) McKenzie-né, Mike Katalin AZ ÉLET DICSŐÍTÉSE Az ember élete mélységes talány S hiába dörömböl — tudásnak falán, Míg le nem szereli magában az embert Meg nem értheti-e titokzatos tengert. Porrá lesz a világ és azzá lesz a test, — Léted kezdetét ne e világon keresd! Hornik György