Evangéliumi Hirnök, 1966 (58. évfolyam, 1-24. szám)
1966-04-01 / 7. szám
4-IK OLDAL EVANGÉLIUMI HÍRNÖK 1966. április 1. EVANGÉLIUMI HÍRNÖK GOSPEL MESSENGER Published semi-monthly by the Hungarian Baptist Union of America 225 E. 80th St. New York 28, N. Y. Editor — Szerkesztő: Rev. ANTON MOLNÁR 1370 Michigan Blvd. Lincoln Park Michigan, 48146 Entered as second class matter at the Post office of New York, N. Y., undei the Act of March 3. 1879. Accepted for mailing at the special rate of postage as provided in Section 1103, Act of October 8, 1917 Subscription fee: $3.00 per year Előfizetés, címváltozás erre a címre küldendő: Mr. John Szász 1619 Edward Ave. N. E. Canton 5, Ohlc i_SZERtCESZTÖ JÉZUS SZENVEDÉSE, HALÁLA ÉS TEMETÉSE Menjünk el lélekben a Gecseméné kertbe. Itt vette kezdetét Jézusnak szenvedése. Nem is lehetett másképp, mert esése is egy kertben történt az embernek. Kedves hely volt ez Jézusnak nagyon, amely talán egyik Jéruzsálemi titkos barátjának volt a tulajdona. Sok lelki felüdülést nyert itt Isten szenvedő szolgája Gyakran beszélgetett itt Atyjával, míg tanítványai napi fáradalmaikat pihenték. Ismer ték itt Őt a fűszálak is, amelyek imazsámojúl hajoltak meg térdei alatt. De most egész különös érzelmek hatják át szerető szívét, mert tudja, hogy szabd emberként lépett a kertbe, de mint "gonosztevő", megkötözve jön vissza innen, mivel elérkezett a sötétség fejedelmének órája, a megváltás órájával egy időben. Szent érzelmekkel lépjünk ebbe a kertbe. Oldjuk le saruinkat és álljunk meg tőle tiszteletteljes távolságban. Ne zavarjuk meg Őt, a nagy Főpapot, mert az áldozatra készül. Annyira kívánta most az egyedüllétet, hogy két csoportba osztott tanítványai közül egyiket se vitte magával. Vért ízad, sír és kiált. Fel sem száradtak arcán a vérnyomok, amikor megérkezett Judás a fáklyás és botos csapattal.. . A főtanács előtt négy kijelentést tesz, de mostan csak egyet említünk meg: "...el. jön az ég felhőivel" (Mk. 14:62, b.) Kétezerév távlatból kérdezzük, de mikor? Mikor harsog fel a mennyei sereg trombita szava? Mikor dördülnek meg a jövetelére készített kocsi kerekei? Mikor nyílnak meg a sírok, hogy belőlük kilépjenek a feltámasztott halottak? Mikor dicsőülnek meg az életben levő megváltottak úgy, ahogy Ő megdicsóült a Kármel csúccsain? Mikor nyújtja ki választó pálcáját, hogy elválassza nyája kecskéit a júhoktól? Mikor olvadnak le ajkáról a méznél is édesebb hívó szavak: "Jöjjetek Atyámnak áidottai és bírjátok az országot!" Nézzük Őt, amikor ruháit levetik róla. Feje és orcája dagadt. Olyan, mint aki előtt ember elrejti orcáját. Vállai dagadtak. Hátából csendesen serkedez a vér, ahol pedig nincs feltépve, vastag, fekete vércsíkok látszanak. Menjünk közelebb a kereszthez. Nem mindenkinek a természete bírja haliani a koporsó dübörgését amikor földet dobálnak rá. De mindnyájan megborzadunk, amikor csak képzeletben is halljuk a tompa kalapácsütéseket és utána látjuk, hogy felszökik a vér.. . Ott dereng már a meztelen test a természet ellenes szürkeségben, ég és föld között. A nap sötét, a föld inog, a kősziklák erős csattanásokkal repedeznek. A gúnyolódókon erőt vesz a félelem és reszketve elhagyják a szenvedés helyét. Isten szenvedő Bárányának hangja áthasítja a sűrű sötéséget. Könyörög, rendelkezik, bíztat, kérdez, kér .s aztán csendesen meghal .. . Jön arimathiai József, kezében Pilátus felhatalmazó levelével. Át adja a kivégzést vezényelt századosnak és az azonnal félre vonul katonáival együtt. Néhány szolgája van vele, akik lepedőket és létrát hoztak. Alighogy neki támasztották a létrát a keresztnek, megérkezett Nikodémus is néhány szolgával, akik edényekben illatos kenőcsöt hoztak. Óvatosan kiszedték a gyíikos szegeket és leemelték a drága halottat és egyik szétterített lepedőre fektették. Most közelebb merészkedtek jönni az asszonyok is. Levették fejéről a töviskoronát, kiszedték homlokából a beletört tűskéket, kifésülték a vértől csap zott hajat s patakzó könnyeikkel feláztatták orcáról a rászáradt vért, kenőcsöt raktak a tűskék és szegek helyére s aztán félrevonultak, hogy a férfiak bekenhessék az egész kor. bácsszántott testet illatos kenőccsel s aztán gyolcsba göngyölték a testet s óvatosan bevitték József kripta sírjába s a bejárathoz odahelyezték a már elkészített követ és hazamentek, hogy szomorkodjar.ak és sírjanak ők, akik nem hallották a Mester azon mondását: ",.. sírtok ti és jajgattok, a világ pedig örül: ti szomorkodtok, de szomorúságtok örömre fordul." M. A. NEM FONTOS, DE JÓ TUDNI A HÚSVÉT TOJÁS TÖRTÉNETÉT A húsvéti szokások között általában elterjedt a piros tojás festése és ajándékozása. De ennek nincsen semmi köze a keresztyénséghez, mert igen népszerű római (pogány) szokás maradványa. Nem más, mint a régi rómaiaknak krb. a mai húsvéttal tartott "tojásünnepe". A római vallás a tavaszi megújhodást, a természet új életre ébredését, semmivel se tudta volna szebben kifejezni, mint a tojással, amely élettelen, de amelyből a melegség életet keletkeztet. Éppen mint a tavaszi meleg aszáraz lombból, a magból a tarlott mező rögeiből. Ez volt a- "tojás ünnepe" és megmaradt akkor is, amikor a pogány vallást a keresztyénség- váltotta fel. A keresztyén kor igyekezet azután a piros tojás és feltámadás ünnepe között valami kapcsolatot találni. Erre mutat az a mese is, amellyel a szerbek magyarázzák a piros tojás eredetét. Krisztus feltámadását Jéruzsálemben nők terjesztették először. Egy asszony azonban, aki éppen tojást vitt haza a piacról, nem hitt annak a hírnek. Azt mondta: "Igen, akkor támad ő majd fel, ha ez a tojás amit hazaviszek, piros lesz". És — a csoda megtörtént. Mire hazaért, a tojások pirosakká váltak. Természetesen az ilyen meséknek semmi közük a valláshoz, vagy az egyházhoz. Éppen úgy, mint ahogy nincsen a húsvéti tojásban varázsló erő sem. A. babonás szerbek és oláhok, hogy tűz ne üssön ki a házban, áldozócsütörtökön tojást hajítanak a háztetőn át. Ahol a földre esik, ott az elmáiott tojást elássák. Az oroszok még nagyobb varázserőt tulajdonítottak a festett lOjásnak. Tűzvész alkalmával a lángok közé dobtak egyet-kettőtt es attól várták a tűz megszűnését. Valahol uz épülő házba tojást falaztak be, hogy az épületet a rossz szellemek és varázslás ellen védjék. Szerepelt a húsvéti tojás a bstegek gyógyításánál is. Erre különösen a "Szentelt" tojást alkalmazták. Egyes vidékeken
